2012. december 1., szombat

The Back Horn - Sekai wo Ute


(Megtámadom a világot)

Hirtelen szélvihar és a zavarodottság darabokra hull
A tömeg szétoszlott és visszatértem a csatamezőre
Minden egyes nap ok a harcra
Nem vagyok elég gyenge ahhoz, hogy elfussak; ökölbe szorítom kezeim

Egy pillanatra a szél forgószéllé erősődött
Meglovagoltam az emelkedő légáramlatot és felrepültem
Oly messze repülhetek, amennyire csak akarok
A szabadságot kifosztó hajnal felé

A magányt felfedő fény, elfoglalom helyem az első sorokban
Vad tekintettel egyenesen megtámadom a világot

A gyáva értem kiáltott
A sötétben tarkómnál megragadott
Arrébb rúgtam és táncra perdült a halott
A porladozó koponyák tovatűnnek a szélben

Meg akarom ragadni életem, hogy úgy érezzem hinnem kell
Mitől a keserű narancsok visszatérnek ágaikra, felszabdalom

A gyávát múltjába kapaszkodva érte a halál
Eldöntetett, hogy ma éjjel újjászületsz
Ha feladod életed,
Néz megvetéssel, kérlek, szeretteidre

A magányt felfedő fény, elfoglalom helyem az első sorokban
Vad tekintettel egyenesen megtámadom a világot

A szív sosem téved, igaz? Egy nap képes leszek nevetni talán?
A vég nélküli harc és gyötrődés útja folytatódik

Emelt fővel támadom meg a világot

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése