2012. szeptember 15., szombat

Sadie – Ice Romancer


A szerelem megóvhatatlanul megfagyni és széthullni látszik
Csak vágyom valakire
Még ha múló tragédia is, még ha könyörtelenség is, megfagyott üvegkönnyek
A szerelem, mely olvadni látszik

Homályos profil, a sóhajok havat olvasztanak
Eltörölt és elfeledett igazságai a múltnak, sírva kapaszkodnak szívembe
Virágszirmok valakihez
Lélegezz, őrizd meg és ne tűnj el míg nem változik

A hang mely lágy és csalfának tűnik, ismét ösztönöz minket
Rémült vagyok
A lecsillapodott érzelmek hagyják felszáradni a könnyeket és elveszíteni a szerelmet
Alszom
Egy igaz tükör összetört



A szerelem megóvhatatlanul megfagyni és széthullni látszik
Csak vágyom valakire
Még ha múló tragédia is, még ha könyörtelenség is, megfagyott üvegkönnyek
A szerelem, mely olvadni látszik

Jóság és múlandóság összekeverednek
A homokóra sürgetésként próbára tesz téged
Megváltozol, ha elégedett vagy?
Azon hazugságok és igazságok jelentése túlbecsült

A hang mely lágy és hiábavalónak tűnik, ismét ösztönöz minket
Rémült vagyok
A lecsillapodott érzelmek hagyják felszáradni a könnyeket és elveszíteni a szerelmet
Alszom
Egy igaz tükör összetört

Téged imádva, majdhogynem összetörve, tébolyultan
Nem tudok búcsút mondani
Ezért kérlek ne menj el, ne válj el tőlem, hiszen ígéretet tettünk egymásnak
A szerelem, mely olvadni látszik

Valakit ölelni, megsebezni, feledésre késztetni
Fossz meg a magánytól, gyötörj még jobban, hallgattasd el érzéketlenül a vigasztaló hangot



A szerelem megóvhatatlanul megfagyni és széthullni látszik
Csak vágyom valakire
Még ha múló tragédia is, még ha könyörtelenség is, megfagyott üvegkönnyek
A szerelem, mely olvadni látszik

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése