2012. augusztus 1., szerda

Fukui Mai - Ai no Uta


(A szerelem dala)

A lágy szellő mindig fúj az úton,
Látni akarlak, de nem baj, hogy egy ilyen dolog miatt?
Gyenge szívdobbanások és érzések átfedik egymást,
Csak várom, hogy csendesen egymásba olvadjanak.

Miért áhítoznak az emberek válaszok után?
Én boldog vagyok így, boldog.

Hallod a szerelem dalát?
Egy kis szerelem, hogy mosolyogj,
Mintha közelebb húzódnánk egymáshoz.
Gyengéd hangoddal,
Az idő tovatűnik, az álmok tovatűnnek,
Különféle alakokat öltenek.
Itt és most veled, ez elég nekem.

Felismertem engem szólító hangod,
Kinyújtom kezem az elvesztett dolgok felé.
Miért jelzi ez idő végét?
De akkor is a holnapi égboltot választom,
És követem.

Hallod a szerelem dalát?
Egy kis szerelemről.
Kacsint egyesével,
Szeretett hangodra.
Akkor, aznap a csillagok alatt
Folytak könnyeim.
Itt és most veled, ez elég nekem.

Az idő távoli kívánság,
Talán ok nélkül próbálok megkapaszkodni,
Kezeimet gyötörve.
Így tovatűnik,
Valami nagyból
Felismerte e kis szerelmet.

Egy nap mikor a virágok nyílnak,
Mielőtt túl soká tartana,
Egy nagy szerelem,
Mintha énekelne, mintha játszana,
Összefonódunk.

Hallod a szerelem dalát?
Egy kis szerelem, hogy mosolyogj,
Mosolyogva, mintha közelebb kerültünk volna egymáshoz.
Gyengéd hangoddal,
Az idő tovatűnik, az álmok tovatűnnek,
Különféle alakokat öltenek.
Melletted nevetve, ez elég nekem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése