2012. július 8., vasárnap

A(ace) - Shangri-la


A kerékként tovagördülő napok,
Mikor belefáradok, hogy az ablakon át a darabokra hullt eget bámulom.

"Élvezem az egyedüllétet", elég magányos mentség,
Mikor akaratlanul meggyőződtem róla, hogy Isten gyűlöl.

Valaki fontossal még saját magamat is szem elől vesztem,
Mikor bánkódok "Senkiben sem bízhatok".

Mégis egy távoli helyen járnak gondolataim,
Mikor az a kis mellkas lázasan ég.

A földfokoknak csapódó tengert,
Az érintetlen világot,
Menjünk, nézzük meg!
Ezzel a vidám, izgalmas dallal,
Egy végtelen ünnepség.

Yo ho!
Shu bi du fúj a szél
Evezünk, anélkül, hogy átnéznénk a túlsó partra
Tu tu ru ri la ma éjjel
A szél tovább fúj
Többé nem keressük más könnyeit
A távoli időn túl
Mamma mia mozdulj
Shangri-lat keresve

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése