2012. június 19., kedd

A(ace) - Koukyoushi FREEDOM Etanchou

(Szimfonikus költemény Szabadság a-moll-ban)

Berlin égő falai, a szétporladt szenvedés erődje
E világ egy végtelen dallam ölelésében
Egy jelzőfény felvillan a vágyott szabadságért
A pillanat, mikor mindent eldobsz és talpra állsz még egyszer utoljára
Üdvözíts...(Üdvözíts...)
Üdvözíts...(Üdvözíts...)

Egy gyermek sírását hallva,
Megkérdőjelezed miért is jöttél a világra
Egy sírás, mintha kinyújtanád kezed az elérhetetlen kék ég felé
Egy szüntelenül bolyongó talány és a válasz, mivel sosem találkozom
(Itt van születésed előtt, eltűnik mikor világra jössz)
Üdvözíts...(Üdvözíts...)
Szent

'Lady Freedom'
Napok ezrei, miket darabokra téptem veled
Ki útját keresi, ma is bolyongásra van ítélve
Látni akarlak, látni akarlak
Az elérhetetlen remény egyre erősödik
Illúziómba festett alak, kit még sosem láttam
Őrülten vigyorog

Az idő urai rövid víziót látnak
Csatlakozz és kövesd a hanyatlás baljós előjeleit
Kapaszkodj mindenbe, bármibe, anélkül, hogy valami is beteljesülne
Lecserélve mindenre, amiért kiáltasz
(Szabadságra vágyom)
Üdvözíts...(Üdvözíts...)
Szent

'Lady Freedom'
A napok ezrei mikor te adtál erőt
Mindenki, aki az értelmetlen harcot ismételgeti,
Kénytelen a remegő történelem táncát járni nyomorúságért küzdve
Semmi, csupán a fivérek vére és a holttestek fejei
Te nem vagy ott?

'Lady Freedom'
Ha te vagy az ég komor sötétsége,
Át akarok változni és madárként dalolni,
Figyelmeztetve a reggel közeledtére
Akárhol, akárhol, míg elér a fényzápor
Ha láthatnálak még egyszer egy napon,
Temessük el e kezdetet elvesztegetett időnkkel

Egy végtelen utazás közepette, egy legyőzött katona álma
A pillanat mikor lehunyom szemeim és türelmetlenül várom a végső csend érkezését
Akkor nevemen szólítasz és gyengéden arcon csókolsz
Ah, a halhatatlanná válás szabadsága
Megfogadtam, hogy nem hagyom el
Szabadíts fel

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése