2012. április 7., szombat

Screw - Ruin and Dread

(Pusztulás és rettegés)

Mindenki sírjon fel örömében születése napján,
Lelkek, melyek megfogantak és életet adtak egy kétségbeesésnek nevezett küldetésnek.

Az emberek szíve már régen elveszett, és még lélegezni is nehéz,
Szeretni valakit lenézve őt, a kigúnyolt gyengébbet.

A metsző, gúnyos szavak fájdalmasak,
Nézd, mielőtt észbe kapnál a fogak már csuklódba mélyednek és felfalnak.

Keresem önmagam,
A kapzsi emberek céltalan élete és halála
Irracionális és tragikus láncreakció.

Bár mindenki korlátlan szabadság után vágyakozik,
Megriadnak a magánynak nevezett szorongástól,
És más embereken kezdenek élősködni.

Ki akarom nyújtani karom...de én vagyok az, ki ezt kerülöm,
Nézd, mielőtt észbe kapnál, már részeg vagy az önmarcangolástól és bánattól.


Keresem önmagam,
A kapzsi emberek céltalan élete és halála
Irracionális és tragikus láncreakció.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése