2012. április 5., csütörtök

Screw - Genei no Kusari

(Az illúzió láncai)

Fuldokolva a határtalan sötétségben

Az éjszaka ismét szívembe mar
Olyan hazugságba temetkezem, mely a valóságot utánozza

A gyilkos éj ismét szívembe mar
Attól, hogy azt mondom élek, még nem értem meg mi is a remény

Még ha el is szököm, akkor sem tudok megszabadulni a bilincsektől, melyek elmémet uralják
Miért dobod el magadtól az életet, mely így is oly tünékeny

Fojtogató véred
Újabb és újabb sebet ejt rajtam
Abban a pillanatban, mikor megéreztem a tavasz érintését
Egy hűvös éjjelen, mikor a halovány szilvafák virágba borulnak
Kívánságaimat sorolom

Ez a szeretetre képtelen, megsebzett test nem bocsát meg, örökké vádol
Ezt a szívet, mely képtelen elfeledni
Szét akarom zúzni, képtelen vagyok összetörni

Fojtogató véred
Újabb és újabb sebet ejt rajtam
Abban a pillanatban, mikor megéreztem a tavasz érintését
Egy hűvös éjjelen, mikor a halovány szilvafák virágba borulnak
A te… gyengéd, meleg karjaid közt
Törölj el

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése