2012. április 1., vasárnap

MEJIBRAY - Kore wo izon to yobu nara

Ha ezt nevezed függésnek

Az ajtó zárva, egyedül vagyok
Rólad álmodtam, sárra vágytál
Összefont karral a kádba merülök
A pótkulcsot a számba rejtettem

Az álom és a rózsafüzér, amit választottunk
Nyakamon maradtak… harapásod nyomai
Az utolsó éjjel szívem a semmiben reszket
Hideg tekintet, csend, ölelés majd taszítás

Ah… fuldokoltam
Ah… sírtam
Ah… néztem, ahogy nevetsz
Ah… „végezz velem” szerelmeddel

Ha ezt nevezed függésnek, a pokol tüzén fogok égni
Ha olyan lennék, amilyet szeretnél… szárnyat növesztenék és elrepülnék
Ha ezt nevezed függésnek, mélyen a víz alá merülök
Ha olyan lennék, amilyet szeretnél… nem lenne miért aggódni többé?

Felébredek… egyedül vagyok
A rózsafüzér, amit választottunk, széthullott
Tegnap olyan metsző volt a tekinteted
Még mindig nem emlékszem utolsó szavaidra

Ha ezt nevezed függésnek, a pokol tüzén fogok égni
Ha olyan lennék, amilyet szeretnél… szárnyat növesztenék és elrepülnék
Szerelem és széthullott rózsafüzér… nem válaszolsz semmit
Arról a napról tartok egy fényképet az ágyam mellett

Ha ezt nevezed függésnek, a pokol tüzén fogok égni
Ha olyan lennék, amilyet szeretnél… mindig csak a földön térdelnék
Ha ezt nevezed függésnek… ha ezt nevezed függésnek
Ha olyan lennék, amilyet szeretnél… végül semmivé foszlanék

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése