2012. március 16., péntek

Kagrra, - Gion

Mikor rosszindulat örvénylik és kanyarog,
Még ma éjjel is fel tudom göngyölíteni.
Megtapsolnak ha éneklünk és táncolunk a ritmusra,
Egy csengő csilingelő hangjával.

Gyönyörű karmokkal cirógatott
Ajkaid kinyílnak zavarodban,
Örömüket lelve sápadt nyakam
Megborzongatásában.

Mélyre hatolva, testem megremeg,
Ropogó csontok.

Levetem alsóinged és
Titokban kibontott obidba rejtem kisujjam.
A kiszökő sóhajok mérgétől felizgulva,
A pokol mélyére zuhanunk.


Mélyre hatolva, testem megremeg,
Ropogó csontok.


Gyere, gyere játssz testemmel és
Bágyadtan hagyd el a valóságot.
Gyere, gyere, gyere ide és
Felejtkezz meg szívedről
Gyere, gyere játssz testemmel és
Céltalanul hagyd el a valóságot.

Gyere, gyere, gyere ide
Igaz, ez egy csodás város.

Ha összekevered a nedves cseppeket és
Ziháló hangod visszhangzik.
A holló, mi az álom végét jelenti,
Csipegetni fog lelkedből.


Mélyre hatolva, testem megremeg,
Ropogó csontok.


Gyere, gyere játssz testemmel és
Bágyadtan hagyd el a valóságot.
Gyere, gyere, gyere ide és
Felejtkezz meg szívedről
Gyere, gyere játssz testemmel és
Céltalanul hagyd el a valóságot.



Gyere, gyere, gyere ide és halmozz köveket
A Sanzu folyó szélén.


Gyere, gyere játssz testemmel és
Bágyadtan hagyd el a valóságot.
Gyere, gyere, gyere ide és
Felejtkezz meg szívedről
Gyere, gyere játssz testemmel és
Céltalanul hagyd el a valóságot.

Gyere, gyere, gyere ide
Igaz, ez egy csodás város.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése