2012. február 18., szombat

9Goats Black Out - Kanbina Shigai

(Édes tetem)

Szereted a halált? A félelem elkerülhetetlen,
Talán egy hosszú álom lesz.
Miért ilyen hirtelen, teszed fel a kérdést
A búcsú idején?
Ez az emberi természet.

Át akarok menni, míg hajnalodik,
Míg a hó olvad, míg találkozunk...

Nem tudom szeretlek-e vagy sem,
A zúgás dönt fülemben.
Nem baj ha ez egy édes álom,
Most, emlékeim nektárrá olvadnak,
Virágokká válnak.

"A halálnak hívott betegség rejtett, akár a szerelem"
Imádságképp énekelek, így itt maradsz velem,
Ha csak erre az egy éjszakára is.

Zokogás Hervadás
Megtévesztés Gyermekkor Elmúlik
Emlékezés A féltékenység
A múlt tiéd

Az ajtó zárva, a macska kopog,
A ragyogó jegy eltépve,
Működtetve a csillagok közt úszó vonatot.

Most "kimész", a hosszú álom végéhez ér.
E hattyú felrepül az égre, hópelyhekbe
Kapaszkodva.
A tél felolvad, várom visszatérted,
Míg kereső ujjam megérinti a
"Csoda hópelyhét".
A száraz reggelen, megdörzsölöm
Nedves szemhéjaim,
Emlékszem mosolyodra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése