2012. január 21., szombat

cali≠gari - Natsu no hi

Nyári nap

A reggeli üres mellékutca
Egy harmatos folyondár
A szellő csendben átkel a városon
A táj változó színei
Egy test, aminek semmi se fáj
Egy szomorú arc
Még ha kézzel tapinthatóak is
Ezek az érzelmek, nincs mit tenni
Értelmetlen önvád

Egy széttört héj az épület falán
Egy felszáradt álom
Egy ragyogó dal a tompa fényben
Egy sugárzó sikoly

Egy játék, amit emberek hulláma ringat
És egy délibáb keresése

Mindenki azt mondja
„Nem haragudtam”
„Nem akarok haragudni”
„Nincs mit tenni”
Ugyan eléggé sekélyes volt
Mégis ez volt a legjobb nevetés idáig!

Nem ér el a hangom
Úgyhogy egy kicsit
Megváltoztatom a történetet
A kellemetlen izzadás nem marad abba
Nem értem senki érzelmeit se

Egy nyári nap; egy forgó ventilátor
Csak hülyülök, beleakasztom az ujjam
Milyen furcsa tőlem

Egy széttört héj az épület falán
Egy felszáradt álom
Egy ragyogó dal a tompa fényben
Egy sugárzó sikoly

Egy vallomás, amit a szél hangja ringat
És a cseresznyefa levelei a reggeli napfényben égnek

Bárki mondhat olyat, hogy
„Nincs mit tenni”
„Nem tudok segíteni”
„Nem akarom”
Az őszinteség fáj
De szükséges!

Nem kéne többé elfutnom
De valami el fog törni
Kéz a törött gerincen
Becsuktam szemem és magára hagytam

Egy nyári nap; perzselő kabócaének
Itt az ideje útnak indulni
Egy új nap reggelén

Egy nyári nap; perzselő kabócaének
Itt az ideje útnak indulni
Egy új nap reggelén

Séta egy nyári napon

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése