2012. december 26., szerda

One Ok Rock - The Same as...


(Ugyanolyan, mint...)

Az egymást követő megszokott napok
Csak ugyanaz a régi nóta
Még ha úgy is teszek mintha nem tudnám mi hiányzik
Nem futhatok el magam elől

Próbáltam azt mutatni feléd, hogy erős vagyok
Mindennel elboldogulok
Az érzés, hogy tőled akarok függni
Nem több egy nagy hazugságnál

A szerelem alakja ugyanolyan, mint szíved
Nem számít ki vagy
Így mondd, hogy szívem ugyanolyan, mint tiéd

Az a szerelem mit általában kapok
Teljesen felfoghatatlan
És nem tudom igazán elfogadni
Miközben még mindig elhallgatok valamit

Nem számít hányszor mondod, nem szökhetek el
Azzal, hogy most valamit megváltoztatok
Megváltoztatok valamit, ami túlnyúlik ezen a ponton

A szerelem alakja ugyanolyan, mint szíved
Nem számít ki vagy
Így mondd, hogy szívem ugyanolyan, mint tiéd

Még ha csak rövid ideg tart is
Mikor szomorú vagy, mikor magányos vagy
Mindig melletted leszek
És minden pillanatot megőrzünk, hiszen erre való a család

Nem mondhatom, hogy
Sok bátorság szorult belém
Ha pótolhatatlan dolgok eldobásáról van szó

Néha előfordul, hogy utat engedek
És zavarni akarlak
Én a mocskos, durva

A szerelem alakja ugyanolyan, mint szíved
Nem számít ki vagy
Így mondd, hogy szívem ugyanolyan, mint tiéd

Még ha csak rövid ideg tart is
Mikor szomorú vagy, mikor magányos vagy
Mindig melletted leszek
És minden pillanatot megőrzünk, hiszen erre való a család

Túl messzire mentem túl soká
Rájöttem, hogy egész végig itt voltál
(El akarlak vinni innen)

Bármi is történjék ezen a világon
Te szeretsz engem
És mindig csendesen, kedvesen és csendesen
Figyelsz rám

Heves, mikor erős vagy gyenge vagyok
Gyengéd szeretet

És minden pillanatot megőrzünk, hiszen erre való a család
A szerelem alakja ugyanolyan, mint szíved
Így mondd, hogy szívem ugyanolyan, mint tiéd
A szerelem alakja ugyanolyan, mint szíved
Így mondd, hogy szívem ugyanolyan, mint tiéd

2012. december 1., szombat

The Back Horn - Kagami


(Tükör)

Egy tükör nélküli világban,
Biztosan végeznénk magunkkal

Egy tükör nélküli világban, biztosan magányos lennél
És végeznél magaddal, hogy találkozhass valakivel

A reggeli napfény perzselte park
Túlságosan túlcsorduló reménytől kápráző szemeim lehunyom
Egy fény nélküli világban rohantam álmomban
Most érzem emlékeim hátrányát

Sebekkel teli kisfiú, anyja kezébe kapaszkodó kislány
Míg fel nem nőlsz, hogy szerethess valakit, túl kell jutnod az éjszakákon

A találkozás út az ismeretlenbe
Mikor az a kapu kitárul, mi tükröződik majd szememben?

Egy tükör nélküli világban,
Biztosan végeznénk magunkkal
Díszek nélkül, ne félj
Örökké őrizd azt a lángot

Az eltorzult szívekben szeszélyes angyal és démon
Bárhová is megyek, csak boldogtalanság fogad, de a Nap még mindig leragyog ránk

A találkozás út az ismeretlenbe
Mikor az a kapu kitárul, mi tükröződik majd szememben?

Út a csodás napok felé...
Mikor az a kapu kitárul, ha rám nevetnél...

The Back Horn - Sekai wo Ute


(Megtámadom a világot)

Hirtelen szélvihar és a zavarodottság darabokra hull
A tömeg szétoszlott és visszatértem a csatamezőre
Minden egyes nap ok a harcra
Nem vagyok elég gyenge ahhoz, hogy elfussak; ökölbe szorítom kezeim

Egy pillanatra a szél forgószéllé erősődött
Meglovagoltam az emelkedő légáramlatot és felrepültem
Oly messze repülhetek, amennyire csak akarok
A szabadságot kifosztó hajnal felé

A magányt felfedő fény, elfoglalom helyem az első sorokban
Vad tekintettel egyenesen megtámadom a világot

A gyáva értem kiáltott
A sötétben tarkómnál megragadott
Arrébb rúgtam és táncra perdült a halott
A porladozó koponyák tovatűnnek a szélben

Meg akarom ragadni életem, hogy úgy érezzem hinnem kell
Mitől a keserű narancsok visszatérnek ágaikra, felszabdalom

A gyávát múltjába kapaszkodva érte a halál
Eldöntetett, hogy ma éjjel újjászületsz
Ha feladod életed,
Néz megvetéssel, kérlek, szeretteidre

A magányt felfedő fény, elfoglalom helyem az első sorokban
Vad tekintettel egyenesen megtámadom a világot

A szív sosem téved, igaz? Egy nap képes leszek nevetni talán?
A vég nélküli harc és gyötrődés útja folytatódik

Emelt fővel támadom meg a világot

The Back Horn - Ningen


(Emberek)

Az emberek szomorúak
Az emberek üresek
Az emberek visszataszítóak
Az emberek biztos szépek

Bár a születés bűnös dolog, ölelni akarom az életet
Az a valami ember és ember között az, mi a holnaphoz láncol minket?

Az emberek töröttek
Az emberek töröttek
Az emberek töröttek
Az emberek biztos szépek

Meg akarlak érinteni, de nem tudlak; a világ darabokra hull
Istennek szólítalak, szerelemnek szólítalak; nem hallani az üdvözítő dalt

A Föld utolsó napján nefelejcs nyílik; az ítélet harangja visszhangozva zeng
A bitófán értékesnek látom-e majd életem napjait?

Emberek...

2012. október 20., szombat

Sadie - Scarlet


(Skarlátvörös)

A torzuló szerelem változtatja alakját
A dallam kérdőre vonja a hullámzást
Végül miért lesz a vágyódás végzete erkölcstelenség?
Egymást követő sóhajok és a bőrön vörössé váló tövisek, virágszirmok
Kegyetlenül darabokra hulló ok, az érzékiség rózsája

Elviszel?
Szerelmedre várok
Ez a kiáltás a megrázkódtatás elmúlása?

Skarlátvörös vérem zokog
Mert hiányzol, elvesztettem utam
A lenyugvó Nap megőrjít

Elviszel?
Szerelmedre várok
Szendergő hang, a siránkozás tovatűnt az égen
Skarlátvörös vérem zokog
Mert hiányzol, elvesztettem utam
A vakság csodája hunyta le szemeim?

A rózsa újra elhervadt
Kérlek add neki a szerelem nevét

2012. október 19., péntek

Scandal - Taiyou Scandalous


(Botrányos Nap)

Nanana...búcsú, perzselő Nap
Nanana...felrobbantó Nap
Ez elég botrányos

Egy vicc amit a tükörben látok?
Pletyka árad át rajta
Belefáradtam ebbe a gyerekes játékba

Egy harcos szívemben
Lángoló ösztönöm megállíthatatlan tűz
Nem vetted észre ezeket?

Egy lebegő, úszó káprázat
De zokogásom senki sem hallja
Még sosem éreztem ilyen idegességet
A még ismeretlen jövő már közel
Szívem tovább dobog

Ez értelmetlen, ahogy gondoltam
Nem több annál, minek képzeltem
A körülölelő Nap égeti lelkem
Nem baj ha jobb a legjobbnál, igaz?
Egy párhuzamos világ feltárul
Ne becsülj alá
Istenem, kérlek
Egy szinte felrobbantó nyárra vágyom
Egy botrányos Nap, igen!

Kiütve a kellemetlen napoktól
Ha visszatartod túlcsorduló szenvedélyed
Megfagy és többé nem érezheted

Tűzijáték táncol és hull az égbolton
De imáim nem lelnek válaszra
Nem tudom elrejteni mennyire rosszul érzem magam
A még ismeretlen jövő már közel
Ezek az érzelmek nem változnak

Ez értelmetlen, ahogy gondoltam
Nem több annál, minek képzeltem
Egybefonódó ösztöneim égetik lelkem
Nem baj ha jobb akarok lenni, igaz?

Showtime egy ismeretlen világba
Egy hűtlen nyár
Isten nevet
Egy szertefoszló álomra vágyom

Nem számít hová mész ebben a teljes sötétségben
Körbe-körbe jársz egy labirintusban
Ha ezek után van válasz, ne habozz
Hé, fuss tovább

Egy lebegő, úszó káprázat
De zokogásom senki sem hallja
Egy lebegő, úszó álom
A még ismeretlen jövő már közel
Szívem tovább dobog

Ez értelmetlen, ahogy gondoltam
Nem több annál, minek képzeltem
A körülölelő Nap égeti lelkem
Nem baj ha jobb a legjobbnál, igaz?
Egy párhuzamos világ feltárul
Ne becsülj alá
Istenem, kérlek
Egy szinte felrobbantó nyárra vágyom
Egy botrányos Nap, igen!

Meg kell őrülnöd! Meg kell! Meg kell!

Nanana...búcsú, perzselő Nap
Nanana...felrobbantó Nap
Ez elég botrányos

Namie Amuro - In the Spotlight


(Rivaldafényben)

Érzem, hogy élek
És az enyém a ma éjjel
Nincs mit elrejtenem
Táncolok a rivaldafényben

Táncoljatok
Gyerünk Tokió
Ma egész éjjel táncolok
Táncolok a rivaldafényben

Látni akarom az összes srácot a klubban
Látni akarom ahogy táncolsz

(A szívem boom-boom) Kezdjük el a bulit
(Adj egy kis helyet helyet) Egy kis helyet, hogy rázhassak
(Oh, ez az én zeném) Olyan durván táncolok, alig bírom abbahagyni
Minden szem rámszegeződik mikor a rivaldafényben táncolok

(Tedd fel kezeid) Itt az idő, hogy felrázzuk a bulit
(Túl késő, hogy abbahagyjuk) Csináljunk felfordulást
(Ez a boom boom miatt van) Olyan durván táncolok, alig bírom abbahagyni
Minden szem rámszegeződik mikor a rivaldafényben táncolok

(Hé) Látni akarom az összes csajt a klubban
Látni akarom ahogy táncolsz
Látni akarom az összes srácot a klubban
Látni akarom ahogy táncolsz

Tokió~ Tokió~ Gyerünk~
Tokió~ Táncolok a rivaldafényben~
Tokió~ Tokió~ Gyerünk~
Tokió~ Táncolok a rivaldafényben~

(Hívom, hívom) Nézzük meg mit hoztál össze
(Csak kiáltani akarom) Robbantsuk le a klub tetejét
(Ez a boom boom miatt van) Olyan durván táncolok, alig bírom abbahagyni
Minden szem rámszegeződik mikor a rivaldafényben táncolok

(Hé pörgesd fel) Folytassuk a bulit
(Csak tartsd velem a lépést) Yeah, hagyj minket bulizni
(Oh, ez az én zeném) Olyan durván táncolok, nehéz abbahagyni
Minden szem rámszegeződik mikor a rivaldafényben táncolok
Minden szem rámszegeződik mikor a rivaldafényben táncolok

Tánc a rivaldafényben
Csajok, látni akarom a csajokat
(Gyerünk, rázzátok)
Srácok, látni akarom a srácokat
(Gyerünk, rázzátok)
Mind, mind rázzuk, rázzuk, rázzuk
Táncolunk a rivaldafényben ma éjjel
Táncolunk a rivaldafényben ma éjjel

Tokió~ Tokió~ Gyerünk~
Tokió~ Táncolok a rivaldafényben~
Tokió~ Tokió~ Gyerünk~
Tokió~ Táncolok a rivaldafényben~

2012. október 9., kedd

KAT-TUN - Lips


(Ajkak)

Szerelem
Jövőd kettéválik két...ajakká

A telefon tovább csörgött,
Ahogy kisurrantam a házból
Hol találkozhatok veled?
Itt van mindaz, mit mondani szeretnék
Miért van az, hogy minél többet találkozunk,
Annál inkább úgy érzem, a szívem megszakad
Minden alkalommal

Közel hajolok azokhoz a vörös ajkakhoz
És össze akarom zúzni
Durván
Ahogy a dolgok állnak, ahogy a dolgok állnak
Ne csak magadat okold mindezért
Ne engedd el kezem

De bántottalak, nem?
Hirtelen sírni kezdtél
"Sajnálom", a gyengéd esőben
Elázunk mi ketten, elveszettek

Többé nem vagy egyedül,
Ahogy szíved, elrabolva
Teljes valód

Közel hajolok azokhoz a vörös ajkakhoz
És össze akarom zúzni
Durván
Az örökké közeledő évszakok
Csak téged változtatnak meg
Ne engedd el kezem

Szükségem van a csókra, azokról az ajkakról,
Csábító ajkaidról
Szívem kínozva, ez egy betegség

Miért van az, hogy minél többet találkozunk,
Annál inkább úgy érzem, a szívem megszakad
Minden alkalommal

Közel hajolok azokhoz a vörös ajkakhoz
És össze akarom zúzni
Durván
Ahogy a dolgok állnak, ahogy a dolgok állnak
Ne csak magadat okold mindezért
Ne engedd el kezem

Kamenashi Kazuya - Kizuna


(Kötelék)

Nem számít mennyit gondolunk a múltra,
Senki sem láthatja mi is az igazság.
Üresség? Szívem blokkolja valami
Csak egy hibát ismételgettem

Lépéseim folytatódnak, ahogy kezeink elválnak
Elsétálok onnan, hol tovább folytatod életed
Húzom az időt, míg bele nem fáradok
Az az idő, az a hely, ez a kötelék sosem tűnik el

Igyekszem semmit sem elveszíteni az idő folyásával
Elhaladva egymás mellett, összetalálkoztunk, igaz érzelmek
Szívemig hatolva, forró érzésekké válva
Talákozásunk a vágyott csoda

Még akkor is ha a dolgok nem állnak jól,
Az elviselhetetlen fájdalom ellenére
Láttam a fényt a köztünk lévő kötelék miatt
Nem baj ha hazudtál, és szabad sírni
Az az idő, az a hely, ez a kötelék sosem tűnik el

Lépéseim folytatódnak, ahogy kezeink elválnak
Elsétálok onnan, hol tovább folytatod életed
Húzom az időt, míg bele nem fáradok
Az az idő, az a hely, ez a kötelék sosem tűnik el

Alice Nine - Q


Nem ismerem magam
Elegem van, eleged lesz belőlem
Hallod hangom?
Mint egy síró gyermek, hívlak téged

A hosszú sóhaj után maradt kérdőjel nem tűnik el

Minek látványától nevetek és mitől sírok?
Már rég elfeledtem
A szálló híreket, a kapott szavakat nem akarom

Nem ismerem magam
Elegem van, eleged van belőlem
Nem hallod hangom?
Akkor gyere és hallgasd
A most minket összekötő hosszú, édes lánc, a DNS kötelékében

Minden, mit ezek a szemek látnak,
Nem tévednek, elkerülhetetlen, nem mondhatom ki

Miben hiszek, mit szeretek?
Nem számít
Itt létezem, lélegzek és élek,
Talán baj?

Most, tanulmányozd a géneket

Nem ismerem magam
Elegem van, eleged lesz belőlem
Nem hallod hangom?
Akkor gyere és hallgasd
A most minket összekötő hosszú, édes lánc, a DNS kötelékében

2012. augusztus 31., péntek

One Ok Rock - The Beginning

(A kezdet)

Csak adj egy okot,
Hogy szívem tovább dobogjon.
Ne aggódj, biztonságban vagy itt, karjaimban.
Ahogy a világ darabokra hull körülöttünk,
Nem tehetünk mást, mint kitartunk, kitartunk.

Fogd kezem
És hozz vissza, yeah

Bármit kockára teszek ha rólad van szó,
Suttogom az éjszakába
Azt mondja ez nem az én időm és ne adjam fel
Sosem álltam talpra ezelőtt
De megragadtam dolgokat, amiket nem adhatok át,
Amiket nem tudok elengedni.

Így állj fel, állj fel (Csak rohanj tovább)
Ébredj, ébredj (Csak mondd el, hogy tehetem)
Soha ne add fel
Ez az őrület már fájdalmas

Csak mondd miért, baby
Talán őrültnek tartanak
Amiért azt mondom a végsőkig harcolok
A bánattal teli ítélőképesség a látható benyomásokról szól, igaz?

Vakon, nem látom a végét
Hol is kezdem?

Szólj még egy szót, nem hallak
A köztünk lévő csend
Összhangban vagyunk, mintha semmi sem létezne
Megragadom e lehetőséget, mellyel enyém lehetsz
Egyszerűen álcázom, mit nem tudok elrejteni, mintha csupán dísz lenne

Így állj fel, állj fel (Csak rohanj tovább)
Ébredj, ébredj (Csak mondd el, hogy tehetem)
Soha ne add fel
Bánat és kibírhatatlanság

Hogy szívem tovább dobogjon.
Ne aggódj, biztonságban vagy itt, karjaimban.

Ez az emlék törött, siratott, virágzott és szétszóródott

Vakon, nem látom a végét
Nézd milyen messzire jutottunk
A fájdalom mi elől nem menthetem meg
Ezen a szinten még mindig képtelenek vagyunk abbahagyni, igaz?
Sokszor úgy tűnik elpusztul és semmivé lesz, még ha nem is létezik a vég.
Hol is kezdjem?

Szorosan megragadtam, nehogy elveszítsem,
Ha kinyitom tenyerem, mintha leesne.
Nem volt vesztenivalód és szokásod, dobd el!

Csak mondd miért, baby
Talán őrültnek tartanak
Amiért azt mondom a végsőkig harcolok
A bánattal teli ítélőképesség a látható benyomásokról szól, igaz?

Vakon, nem látom a végét
Nézd milyen messzire jutottunk
A fájdalom mi elől nem menthetem meg
Ezen a szinten még mindig képtelenek vagyunk abbahagyni, igaz?
Sokszor úgy tűnik elpusztul és semmivé lesz, még ha nem is létezik a vég.

Végre elkezdődik.

2012. augusztus 23., csütörtök

One Ok Rock - Notes'n'Words

(Hangok és szavak)

Táncolni akarok, mintha senki sem figyelne
Szeretni akarok, mintha ez lenne az egyetlen dolog, mit ismernék
Nevetni akarok, szívem mélyéről
Énekelni akarok, mintha minden hang és szó érted szólna

Elég ez?

El akarom neked mondani, és csak ezt a módját ismerem,
És remélem egy nap megtanulod a szavakat és azt mondod, hogy
Végre látod amit én

Még egy dal hozzád, szerelmedről
Mert szeretsz engem, ki tele van hibákkal
Bár láthatnád az én szemszögemből
Mert körülötted minden egy kicsit világosabb szerelmedtől

Táncolni akarok veled, egész éjen át
Szeretni akarok, mert te tanítottál rá
Nevetni akarok, elűzni könnyeid
Énekelni akarok, mert minden hang és szó érted szól

Remélem ez elég?


El akarom neked mondani, és csak ezt a módját ismerem,
És remélem egy nap megtanulod a szavakat és azt mondod, hogy
Végre látod amit én

Még egy dal hozzád, szerelmedről
Mert szeretsz engem, ki tele van hibákkal
Bár láthatnád az én szemszögemből
Mert körülötted minden egy kicsit világosabb szerelmedtől

Egy nap sem telik el úgy, hogy ne gondolnék
Rád és a szerelemre mit nekem adtál
Bár láthatnád az én szemszögemből
Mert körülötted minden egy kicsit világosabb szerelmedtől
Az élet egyszerűen sokkal jobb szerelmedtől

2012. augusztus 15., szerda

Sads - Masquerade


(Álarcosbál)

Szánalom veszi át a bánat helyét, álarcosbál, álarcosbál
Már fiatal és szeretett éned sem látom, álarcosbál

Gyerünk, mutasd meg boldogságod új színben
Átváltozás a gyönyörért, a legnagyszerűbb álarcosbál

Ködös képzetekből eredő hibák, a régóta várt ideál

Nem feledem...a fájdalmat, a nyugtalan éjjelt...
Az a távoli hely biztosan...
Nem feledem...a szomorú emlékeket, magányt, a virágba borult labirintust

Yeah, álarcosbál, yeah, álarcosbál
Yeah, mától... yeah, viszlát...

Feldobod a mindennapokat...Lehunyva szemeim...
Kitörlöm és magam mögött hagyom...

Nem feledem...a fájdalmat, a nyugtalan éjjelt...
Az a távoli hely, biztosan...
Nem feledem...a múltat, mit nem akarok felfedni, a sebeket,
Mikor békére lelhetek, mikor...

Yeah, álarcosbál, yeah, álarcosbál
Yeah, úgy tűnik megszállottá váltam...yeah, viszlát

Yeah, nem félek...yeah, mostantól...
Yeah, szeretlek...yeah, álarcosbál

Igen, biztosan...Igen, biztosan... Igen, biztosan...
Az a távoli hely, biztosan...mikor békére lelhetek...
A virágba borult labirintus
Mikor békére lelhetek...mikor
Virágba borult...virágba borult...virágba borult labirintus

Oh yeah, viszlát, yeah, viszlát
Yeah, viszlát, yeah, álarcosbál

Girugamesh - Vision


(Vízió)

Ez a hely fehér és négyszögletes,
Annyira ragyogó, behunyom szemem
Miért?
Bemocskoltam magam

Eldobom büszkeségem és erőlködöm, hogy halljak valamit e kiszáradt testben.
Most eső közeleg, rossz érzésem van.

Nem tudom de azt hiszem, igen, talán...
Ezek a földi élvezetek, már túl késő, kimosták az agyam.

Ez a hely fehér és négyszögletes,
Annyira ragyogó, behunyom szemem, összehúzom szemöldököm.
Elindulok utánad, rohanva.

Miért ilyen csendes? El vagyok zárva
Hívlak, miért hulltunk szét?
Eltépem új láncaim és kijutok e zsugorodó szobából,
Ki kellett jutnom! Nem adhatom fel, leírom!

Nem tudom de azt hiszem, igen, talán...
Ezek a földi élvezetek, már túl késő, kimosták az agyam.
Nem tudom de azt hiszem, igen, talán...
Ösztöneim csalás táplálta.

Miért ilyen csendes? El vagyok zárva
Hívlak, miért hulltunk szét?
Eltépem új láncaim és kijutok e zsugorodó szobából,
Erősen megragadom kezed, nem adom fel, és leírom!
Míg el nem érjük azt a helyet!

Dir en Grey - 24ko Cylinder


(Nevess rám) Mindenki álmodik
(Okozz fájdalmat) Ha az idő lejár
(Emelj fel) Ellentmondásokkal teli
(Adj) Álom...
(Nevess rám) Erőltetett mosoly
(Okozz fájdalmat) Számos hazugság
(Emelj fel) Nincs hová menni
(Adj) Szerelem...ah

Nem érem el szerelmed, nem érem el szerelmem
Még most sem, nézd...
Nem érem el hangod, még saját hangom sem érem el
Még most sem, de...

(Nevess rám) Csak ahányszor megöleltük egymást
(Okozz fájdalmat) Képes vagyok szeretni téged?
(Emelj fel) Ellentmondásokkal teli
(Adj) Én...ah

Nem érem el szerelmed, nem érem el szerelmem
Még most sem, nézd...
Nem érem el hangod, még saját hangom sem érem el
Még most sem, de...

Az idő véget ér, az idő változik
Én, te, most
Az idő megperzselt folyama
Az idő megáll, az idők végezetéig
Egy láz nélküli szerelemmel, csókolózzunk és aludjunk

A vég elindít egy elcsépelt témát
Itt az idő, hogy mindent felégessünk
Ha elfeledhetnélek kételyek nélkül...
Komoly sérülés nevet rajtam
Az idő változik, az időutazás megéget engem, téged, most
A magány kinevet ahogy akar
A magány kinevet ahogy akar
Nevetsz, nevetsz
Nevetsz, nevetsz ahogy lenézel
Az idő véget ér, az idő megáll
Az idő végénél álmodd magad kihűlt halálba egy csókkal

Nem érem el szerelmed, nem érem el szerelmem
Még most sem, nézd...
Nem érem el hangod, még saját hangom sem érem el
Még most sem, de...

Az álom szertefoszlott és porrá lett, egyszer újra virágzik majd bennem?
Az álom elhagyott és én nem emlékszem
Elér hozzám hangod? De...

Az idő véget ér, az idő változik
Én, te, most
Az idő megperzselt folyama
Az idő megáll, az idők végezetéig
Egy láz nélküli szerelemmel, csókolózzunk és aludjunk
(Adj) Ha az idő véget ér

2012. augusztus 6., hétfő

Vivid - Fake

Egy hazug vagy, de az az utolsó kedvesség mentett meg,
Mit tőled kaptam.
Most mire gondolsz? Mit érzel?
Nem számít milyen hangosan kiáltok, nem ér el hozzád.

Ezzel a hideg arckifejezéssel játszod a hülyét,
Azt hiszed nem vettem észre?
Ez a hamis ritmus olyan üres,
Nem akarom látni a holnapot, ha ilyen lesz.

Inkább nevessenek ki amiért ilyen szánalmas lány vagy
Mostanáig és a jövőben is, örökké?
Minden csókunknál érzem a közömbösség ízét,
Rosszul vagyok attól, hogy úgy teszel mintha nem látnád.

Kiszáradt szív és alul
Azok a valamiért nedves szirmok.
Ne nézz le és ne nevezz együgyűnek,
De...Szeretlek.

Egy hazug vagy, de az az utolsó kedvesség mentett meg,
Mit tőled kaptam.
Most mire gondolsz? Mit érzel?
Nem számít milyen hangosan kiáltok, nem ér el hozzád.

Illatod itt marad, üresnek érzem magam miatta,
Nem számít hányszor próbálom lemosni magamról...
Végül próbáltalak  megtörni,
Ne próbálj hülyíteni azzal a "Szeretlek"-kel.

Azt mondjak nincs olyan eső, mi nem áll el,
Akkor az én könnyeim is eltűnnek egyszer?
Megesküdtem, hogy sosem megyek vissza hozzád,
De még mindig vágyódom utánad.

Általában úgy teszel mintha erős lennél; az első és utolsó gyengeséged mit megmutattál
Még mindig gyötri szívem.
Miért mondtad "Ne menj"?
Nem számít hányszor kiáltok, nem ér el hozzád.

Ne nézz le és ne nevezz együgyűnek,
De...Szeretlek.

Egy hazug vagy, de az az utolsó kedvesség mentett meg,
Mit tőled kaptam.
Most mire gondolsz? Mit érzel?
Nem számít milyen hangosan kiáltok...

Általában úgy teszel mintha erős lennél; az első és utolsó gyengeséged mit megmutattál
Még mindig gyötri szívem.
Miért mondtad "Ne menj"?
Nem számít hányszor kiáltok, nem ér el hozzád.

2012. augusztus 2., csütörtök

Girugamesh - Omae ni Sasageru Minikui Koe

(A neked ajánlott ronda hang)

A homokvihart elnyomó dühöngő hang...
Megátkozza a törékeny, összetört helyet...

A halál hangja visszhangzik
"Aa..."
Még mindig élvezem
Bizonyíték nélkül még egyszer "Engem..."

Fékezd meg kíváncsiságtól zavaros bűneid
Nyalogasd sebeid, mintha meghatároznád ízüket
Részegítsen a csepegő folyadék, és végül
Kapzsisággal telve, csontjaid velejéig...

Halálnak kitéve, küzdve, kiáltva
"Ahhh"
Okádva, bemocskolva,
Most csak...
"Tűnj el"

Azt akartam, hogy halld
Ezt a lehetetlenül ronda hangot
Mennyire fog ez a lehetetlenül ronda hang
Befolyásolni téged?

Uverworld - Hakuchuumu

(Ábránd)

Tragikus világ, kinyújtottam kezem azt gondolva, hogy nincs mit vesztenem,
Egy ábrándot üldöztem, mi szertefoszlott,
S utána csak egy rossz álom maradt.

Hatalmába kerített az ég határtalansága,
Kedvesen elmosolyodom, a gyengédség tengerében úszva.

Ölelni akarlak, ahogy az égbolt,
Ezt semmi sem törölheti el.

Nem egy dal, mi elfeledteti szomorú múltad,
Hanem egy dal, mi erőt ad, hogy szembenézz a szomorúsággal.
Egy dal mi veled lesz az éj sötétjében,
Mikor a Hold eltűnt és nem ragyognak a csillagok.


Tragikus világ, kinyújtottam kezem azt gondolva, hogy nincs mit vesztenem,
Egy ábrándot üldöztem, mi szertefoszlott,
S utána a következő lépcsőfok következett.

A szélben sivító hang felülmúlta a szavakat,
Kedvesen elmosolyodom, a gyengédség tengerében úszva.

Máris elmész? Jó ez így, így döntöttél.

Napok, mikor csatákat vívunk és néha egyedül kell talpra állnunk,
Ilyenkor, azt akarom, hogy halld ezt a dalt és légy erős, bárhol is vagy.


Nem egy dal, mi elfeledteti szomorú múltad,
Hanem egy dal, mi erőt ad, hogy szembenézz a szomorúsággal.
Egy dal mi veled lesz az éj sötétjében, és ragyog a holnap fényével,
Mikor a Hold eltűnt és nem ragyognak a csillagok.

2012. augusztus 1., szerda

Fukui Mai - Ai no Uta


(A szerelem dala)

A lágy szellő mindig fúj az úton,
Látni akarlak, de nem baj, hogy egy ilyen dolog miatt?
Gyenge szívdobbanások és érzések átfedik egymást,
Csak várom, hogy csendesen egymásba olvadjanak.

Miért áhítoznak az emberek válaszok után?
Én boldog vagyok így, boldog.

Hallod a szerelem dalát?
Egy kis szerelem, hogy mosolyogj,
Mintha közelebb húzódnánk egymáshoz.
Gyengéd hangoddal,
Az idő tovatűnik, az álmok tovatűnnek,
Különféle alakokat öltenek.
Itt és most veled, ez elég nekem.

Felismertem engem szólító hangod,
Kinyújtom kezem az elvesztett dolgok felé.
Miért jelzi ez idő végét?
De akkor is a holnapi égboltot választom,
És követem.

Hallod a szerelem dalát?
Egy kis szerelemről.
Kacsint egyesével,
Szeretett hangodra.
Akkor, aznap a csillagok alatt
Folytak könnyeim.
Itt és most veled, ez elég nekem.

Az idő távoli kívánság,
Talán ok nélkül próbálok megkapaszkodni,
Kezeimet gyötörve.
Így tovatűnik,
Valami nagyból
Felismerte e kis szerelmet.

Egy nap mikor a virágok nyílnak,
Mielőtt túl soká tartana,
Egy nagy szerelem,
Mintha énekelne, mintha játszana,
Összefonódunk.

Hallod a szerelem dalát?
Egy kis szerelem, hogy mosolyogj,
Mosolyogva, mintha közelebb kerültünk volna egymáshoz.
Gyengéd hangoddal,
Az idő tovatűnik, az álmok tovatűnnek,
Különféle alakokat öltenek.
Melletted nevetve, ez elég nekem.

2012. július 27., péntek

Ayaka - Why


Nem tudok szemedbe nézni, túl ködösek,
Érzel valamit szíved mélyén?

Ha a világon mindent megkapsz,
Boldoggá tesz?

Miért nézel fel a magányos égre?
Miért? Mosolyogj rám
Mert tudom milyen rosszul megy, hogy
Gondolataid szavakba öntsd.

Mi történt veled oly régen?
Tekintetedben, mi kerül engem

Tudod milyen szívmelengető érzés,
Ölelés egy éjjelen, mikor magányos vagy

Miért, miért vagy ennyire a változás ellen?
Miért? Tárd ki szíved
Elég erős vagyok, hogy elfogadjalak téged és
Mindent mi hozzád tartozik

A szabad emberek esetlenek...
A szabad emberek bizonytalanok...

Miért nézel fel a magányos égre?
Miért? Mosolyogj rám
Mert tudom milyen rosszul megy, hogy
Gondolataid szavakba öntsd
Próbálj megbízni bennem

Ayaka - Sha La La


A gyenge szívemből kiáltó lány én voltam,
Mikor ráébredtem, mennyire menthetetlen vagyok.
Gyengéden megérintetted még be nem gyógyult régi sebeim,
És szorosan öleltél.

Nem állítom meg áradó könnyeim, hadd hulljanak,
Csak hangosan zokogok.
Majd felejtek ha eljön az ideje,
Így most nem tartom magamban.

Csak mosolyogtam, hogy megszabaduljak
A szomorú megbánástól, mi szívembe vésődött.
A jövőt, mit nem láthatok, a sötét múltat,
Mindet kiűzöm elmémből.

Nem állítom meg áradó könnyeim, hadd hulljanak,
Csak hangosan zokogok.
Majd felejtek ha eljön az ideje,
Így...

A Hold mosolyog, sha la la
Mikor egymás szemébe nézünk, sha la la
Senki sincs egyedül

Nem állítom meg áradó könnyeim, hadd hulljanak,
Csak hangosan zokogok.
Majd felejtek ha eljön az ideje,
Így most nem tartom magamban.

2012. július 10., kedd

A(ace) - Koyoi, Juusei ga Kikoenai Machi de


(Ma éjjel, egy városban, hol nem hallatszanak a lövések)

Ma éjjel, egy városban, hol nem hallatszanak a lövések

Ha szembe kéne néznem a harcmezővel holnap
Ha nem védhetlek meg
Önmagam, kinek első alkalommal semmije sincs
Képes lesz rá, hogy találjon egy okot az életre?

A jobb kéz, mi nem változik, melegséged
Természetesen mindet megszerettem
A pillanat, mikor gyengéden elvesztünk egymás ölelésében az egyszínű éjben
Rájöttem, hogy ezt kerestem

Ma éjjel, egy városban, hol nem hallatszanak a lövések
Még egy csókot az örökkévalóság kezdetekor
Mi ketten, öleljük egymást mintha összetörnénk
Az éjjel, mikor beburkolóztunk, megfeszítve a csillagokon

A reggeli ragyogásban szívtelen vörösre színezve
Semmi sem maradt, elhajtok
Álmom valósabb volt ennél
Furcsa, így nevettem egy kicsit

Felismered majd a még nálam is erősebbet?
A biztonság kedvéért még jobban úgy viselkedem, mintha szeretnélek
Az ok, amiért néztelek azon a kissé borús napon,
Hogy rád találjak, még ha újjá is születünk

Ma éjjel, egy városban, hol nem hallatszanak a lövések
Álmodtam egy világot, hol csaka  nevetést ismerik
Szívünk mindig elválasztva
Az éjjel, mikor fogadalmat tettünk Orion esernyője alatt

Mivel nem élhetünk örökké,
Mivel mindenki eltűnik egy nap
Nem baj, ha ez a pillanat ragyog

Ma éjjel, egy városban, hol nem hallatszanak a lövések
Még egy csókot az örökkévalóság kezdetekor
Mi ketten, öleljük egymást mintha összetörnénk
Az éjjel, mikor beburkolóztunk, megfeszítve a csillagokon

A(ace) - Viva la Casta!


Csókod, édes íz
Földöntúli, legboldogabb katasztrófa
Az álom labirintusa sosem ér véget

Mosolyod, szépséges virág
Látásom lassan beszűkül
Szívem, szívem gravitációja
Az örörm tánca örökké

A csoda, Isten adománya
Gyengéden földet ért, egy angyal hangjával
Valaki más neve
Mikor minden véget ér
Valahogy, hadd öleljen ez az illúzió

Viva la Vida!
Viva la Casta!
Feláldozom e testet és mindent érted
Rosa rossa
Vörös egyensúlyban azokkal a szarvakkal
Hadd bánkódjak a végtelenségig

Őrülten, tarts meg kegyes hazugságokkal
Ma is, holnap is, kóboroljunk a sötétségben
Árnyékod leszek, örökké melletted
Addig a pillanatig, míg életed véget nem ér

Viva la Vida!
Viva la Casta!
Feláldozom e testet és mindent érted
Rosa rossa
Elég ha csak egyszer is, nyisd ki a kaput
Viva la Vida!
Viva la Casta!
Ha nem hatol át rajtad, nem kéne lekötözve lennem
Rosa rossa
Ezen a lángoló vörös kereszten
Kérlek áldozz fel az örökkévalóságig!

A(ace) - Grafton Calling


(Grafton szólít)

Arany sörény
Elszántsággal teli tekintet
A vér egy helyet követel, hová tartozhat
Hangosan futásnak ered

Ne félj Sir Bátor Szív
Mellkasod megremeg, valamit keresel

A vágy fellobban
Egy az égbolton áthatoló éneklő hang
Hagyj veszni mindent,
Mikor reményért kiáltasz

A világ átível a végtelenen
Egy ismeretlen jövő felé

Grafton szólít
Kész lélek
Induljunk a végtelen út felé
Dicső nap

Az adott táj
Adott szomorúsága
Nem visszhangzó szavakkal
Sírsz majd (Nem válik valóra)?

Biztos eldöntetett, hogy a fal gyenge legyen,
Mert hangod majd belülről szólít

Grafton szólít
A dicső ég határából
Megragadva a holnapot
Jöjjön aminek jönnie kell

Bátor biztos ott van, hol szíved
Ne vesztegesd el lehetőséged vagy térj le utadról
Soha ne dobd el
"Melletted" miről álmodsz

Grafton szólít
Kész lélek
Induljunk a végtelen út felé
Dicső nap

Ragadd meg a napot, tartsd meg reményed
Nem kell hezitálnod
Kövesd utad, miben mindig is hittél

Soha ne dobd el, tartsd meg sorsod
Örökké, soha ne add fel sorsod

A(ace) - Ouvertura


Az első harangszó elrejti sebeid,
A szenvedés mesél a végről.

Hogy elengedjük a szunnyadó szívet,
Hívjuk az ébredés idejét.

Csupán e szívemből szóló dallamot
Nem korlátozhatja senki.
Visszhangzik egy, még ismeretlen világ felé.

Tárd ki kék-fehér szárnyaid,
Szeljük át a könnyek óceánját.
Bárhol, világos utakon, együtt a fénnyel.
A végtelen szél visz hátán,
Az ismeretlen ég alatt.
Mert mutatni akarok neked egy édenkertet,
Hol minden bánat tovatűnt.
Szállj el
Ouvertura

Dobd el a megtört testet,
Gyülekezzetek e hang parancsnoksága alatt
Még most is, a kapu kitárul majd ah

Mosolygok ahogy te,
Keressük meg a nyugalom földjét.
Bárhol, a borús napokon,
Nyújtsd ki kezed a jövő felé.
Minden hazugság értelmét veszti,
Érzem ahogy eggyéolvad az ég.
Mert mutatni akarok neked egy
Áldásokkal lehullt édenkertet.
Szállj el
Ouvertura

Szállj el...

2012. július 8., vasárnap

A(ace) - Shangri-la


A kerékként tovagördülő napok,
Mikor belefáradok, hogy az ablakon át a darabokra hullt eget bámulom.

"Élvezem az egyedüllétet", elég magányos mentség,
Mikor akaratlanul meggyőződtem róla, hogy Isten gyűlöl.

Valaki fontossal még saját magamat is szem elől vesztem,
Mikor bánkódok "Senkiben sem bízhatok".

Mégis egy távoli helyen járnak gondolataim,
Mikor az a kis mellkas lázasan ég.

A földfokoknak csapódó tengert,
Az érintetlen világot,
Menjünk, nézzük meg!
Ezzel a vidám, izgalmas dallal,
Egy végtelen ünnepség.

Yo ho!
Shu bi du fúj a szél
Evezünk, anélkül, hogy átnéznénk a túlsó partra
Tu tu ru ri la ma éjjel
A szél tovább fúj
Többé nem keressük más könnyeit
A távoli időn túl
Mamma mia mozdulj
Shangri-lat keresve

2012. július 6., péntek

A(ace) - Loveless


A félelemnek vége,
Senki sem maradt itt.
Vágy nélküli
Hangom visszhangzik a csendben.

Akár a puskaropogás
Kirobban az emberek közti versengés.
Nem találok menedéket,
Látásom elhomályosul, ez életem.

Isten ölelése egy szeretet nélküli világban.

Hogy jutok túl ezen,
Elveszítve a szeretetet?
Örökké szenvedni fogok
A bensőmben rejlő sötétségtől.

Isten ölelése egy szeretet nélküli világban.

Isten ölelése,
Törékeny, akár mi magunk.
Szeretet nélküli világ,
Törékeny, akár mi magunk.

Ez a szeretet?

Isten ölelése egy szeretet nélküli világban.

Isten ölelése egy szeretet nélküli világban.

Escape the Fate - World Around Me


(A világ körülöttem)

Nem próbállak elbuktatni,
De elvesztél a felhőkben.
Sosem panaszkodtam,
De te vagy a világ körülöttem, lassan megölsz.

Nem akarok követelőzővé válni,
Csak tudni akarom miért élünk és halunk
Egy hazugságokkal teli világban,
Függővé válva attól, ahogy összeomlunk és égünk.
Mindent feladtam, most te jössz.
Figyelsz, figyellek,
Nem akarom meglátni a legrosszabbat benned,
Így kérlek ne hagyd, hogy így legyen.
Így legyen, így legyen, így legyen, így legyen
Így legyen, így legyen, így legyen, így legyen

Letaszítottál és világossá tetted,
Ahogy süllyedtem a mélységbe.
Bámulom a világűrt az óceán fenekéről,
Teljesen körülvesz, lassan megöl.

Nem akarok követelőzővé válni,
Csak tudni akarom miért élünk és halunk
Egy hazugságokkal teli világban,
Függővé válva attól, ahogy összeomlunk és égünk.
Mindent feladtam, most te jössz.
Figyelsz, figyellek,
Nem akarom meglátni a legrosszabbat benned.

Felém úszó árnyak,
Fény ölelésében.
Kinyújtom kezeim,
Ujjaimmal az ég felé mutatok.
Ezért mondd meg mit tegyek,
Nem akrom megmondani én is neked.
Csak veled akarok lenni,
Csak végig akarom csinálni.

Csak végig akarom csinálni ezt az életet

Csak, csak, csak, csak
Csak, csak, csak, csak
Csak, csak, csak, csak
Csak, csak, csak végigcsinálni ezt az életet.

Nem akarok követelőzővé válni,
Csak tudni akarom miért élünk és halunk
Egy hazugságokkal teli világban,
Függővé válva attól, ahogy összeomlunk és égünk.
Mindent feladtam, most te jössz.
Figyelsz, figyellek,
Nem akarom meglátni a legrosszabbat benned.

MBLAQ - Cry


Ah, az idő számomra túl lassan telik, baby
Hallgasd csak

Próbállak kitörölni a hulló könnyekből
Csak tisztán hagyhatlak el
Oly könnyedén próbálsz elhagyni
Ne bízz a nőkben

Dermesztően hideg hang, régi külsőd
Oh, a száraz és fagyos ajkak
Hey baby mondd, mit csinálok, mit csinálok?
Visszatérsz még hozzám?

Megríkatsz (te)
Életem értelme
Ne hagyj el
Csak mondd meg miért (miért)
Oh, töröld le könnyeim, mondd, hogy oly bolond vagyok
Kiáltok, hívlak (hívlak)
Hangosan kiáltok, hívlak (hívlak)
Ez még nem a vég, oly fájdalmas
Újra és újra hívlak (hívlak)
Kérlek ne dobj el, baby

Oh baby, megríkatsz
Oh baby, megríkatsz
Oh baby, csak mondd meg miért
Oh baby, megríkatsz

Te vagy a mindenem, nem más
Inkább azt sajnálom, amit tettem
Fáj ahogy a napok egymás után elmúlnak
Nem bírom elviselni többé

Oh, fehér mielőtt tudnám, fehér
Oh, gyűlölöm eldobott önmagam
Oh baby, mondd, hogy fekete vagyok, mint ez
Teljesen megégek

Megríkatsz (te)
Megríkatsz (te)
Életem értelme
Ne hagyj el
Csak mondd meg miért (miért)
Oh, töröld le könnyeim, mondd, hogy oly bolond vagyok
Kiáltok, hívlak (hívlak)
Hangosan kiáltok, hívlak (hívlak)
Ez még nem a vég, oly fájdalmas
Újra és újra hívlak (hívlak)
Kérlek ne dobj el, baby

Nem sírok (Nem sírok)
Nem látok könnyeimtől
Nem jutok lélegzethez, bár neved kiáltom (Oh)
Úgy tűnik többé nem hallod hangom
Nem bírom magamban tartani, szükségem van rád
Megölelnél, hogy e könnyek ne hulljanak tovább?

Míg vissza nem térsz
Itt állok, minden nap és éjjel
A barátaim szánalmasnak tartanak, de nem baj, mert
Nélküled szívem, mi eddig vert,
Csak egy ráncos próbababa, akár egy üres héj
Gyere vissza szerelmem, annyira sajnálom

Ah, nem, nem, nem, nem ríkatsz meg
Belefáradva a sírásba, elájulok
Jól vagyok (Ah)
Gyere vissza hozzám, teljesen beleőrülök
Kiáltok, hívlak (hívlak)
Hangosan kiáltok, hívlak (hívlak)
Ez még nem a vég, oly fájdalmas
Újra és újra hívlak (hívlak)
Kérlek ne dobj el, baby

Oh baby, megríkatsz
Oh baby, megríkatsz
Oh baby, csak mondd meg miért
Oh baby, megríkatsz

2012. június 22., péntek

A(ace) - Abyss


(Végtelen mélység)

Induljunk a sötét tenger legmélyére?
Egy még ismeretlen édenkert

Induljunk a mély tenger legmélyére?
Már kifáradtam a rohanásban

Ha te itt vagy
Semmitől sem félek

A sötétségbe, hol nem ragyog fény
Összefonódva lezuhanunk
Az Anyaföld ölelésében
Legmélyebb szerelem
Legmélyebb szerelem
Ott az örökkévalóság

Földreszállt angyalok
Hová mehetnének?

Egymással harcoló emberek
Semmit sem akarok látni

Ahhoz, hogy életben maradjak ezen az őrült földön
Túl gyenge és kedves voltam
Még ha ez a világ el is pusztult
Legmélyebb szerelem
Legmélyebb szerelem
Nem érem el e helyet

A sötétségbe, hol nem ragyog fény
Összefonódva lezuhanunk
Észrevétlenül, az idő elveszti jelentőségét
Ez a kéz...
Az a kéz...
Eggyé válnak...

A színbe, hol minden világra jött
Összeolvadva, lezuhanunk
Nevessünk együtt, az Anyaföldön
Legmélyebb szerelem
Legmélyebb szerelem
Ott az örökkévalóság

A(ace) - Devil's Voice


(Az ördög hangja)

Bolyongok a csendes éjszakában
Az utcákat megvilágítja a Hold különös fénye
Tüzes szemeimmel megcélozva

Te vagy a lakomám
Te vagy a lakomám

Mutatok egy titkos jelet
Érzem rajtad a tiltott bor illatát
Ébredj rá, áldozat vagy
Gyere közelebb, baby

Tehetetlenül egyre mélyebbre kerülök
Nem tudok megálljt parancsolni magamnak
Már nem kell sok, hogy megmásszam a 13. emeletet
...Miért én?

Az ördög édes hangja kiált, kiált
Csábít a vérontás világába
Durva erőszak, megöl, megöl
Ítéletre kárhoztatva
Szabadíts fel

Senki sem mondja meg ki vagyok
A bölcsességnek nincsenek szavai
Mindent az ártatlan elme irányít
Gyere közelebb, baby

Tehetetlenül egyre mélyebbre kerülök
Nem tudok megálljt parancsolni magamnak
A 22-es csapdájában vagyok, nincs semmi más, csak kétségbeesés

Az ördög édes hangja kiált, kiált
A vég földjére vezet
Üdv gyötrelem
Csókolj meg, csókolj meg
A sötétségbe zuhanok
Szabadíts fel

Az ördög édes hangja kiált, kiált
Csábít a vérontás világába
Durva erőszak, megöl, megöl
Ítéletre kárhoztatva
Szabadíts fel
Szabadíts fel

Őrület

2012. június 19., kedd

A(ace) - Mirror of Terror


(A rettegés tükre)

Fekete és Fehér
Remény és Kapzsiság
Igazság és Hazugság
Szerelem és Gyűlölet

Szereted és szereted önmagad
Próbálsz szeretni engem, önmagad szeretve
Ezzel végül mindenki megelégszik
Egy sajátomat idéző arc nevet a tükörben

A rettegés tükre
Közeledem, míg te egyre távolodsz
Miért?
Megőrülök
Miért születtem erre az őrült világra?
A másik, bebörtönzött énem
Mindent lerombol gyengéd suttogásával

Az éjjel hátborzongató
A szerelmes szavak, miket veled váltottam eltűnnek
Az leplezett gyanúnak nevezett őrület alatt
A tükörben egy sajátomat idéző démon arca

A rettegés tükre
Mikor figyellek, lesütöd szemeid
Miért?
Szemeid
Bár elérnél ha kinyújtanád kezeid
A másik, bebörtönzött énem
Egy más világra hív

A rettegés tükre
Az eltűni látszó álom
Kitárom karom, hogy megragadjam
Megőrülök
Bár tudtam, hogy ha megérintem visszatérhetek
A másik, bebörtönzött énem
Mindent lerombol gyengéd suttogásával

Miért szeretsz engem?

A(ace) - Vanilla Sky


(Vanília égbolt)

A csendes előestén, mielőtt eltűnne a föld színéről, Delphi kiált
Ezen az éjjelen az imák többé nem érnek el az Istenekhez

Egy pillanatnyi szünet a kétségbeesésben
Egy ébredező hang vezetett, hogy kitárjam törött szárnyaim

Szállok a vanília égbolt felé, szerencsétlenségbe zuhanva
Most leszállok, fényt gyűjtök
Ezzel az áriával eldöntetett, hogy kitörök a mindennapok sötétségéből
Átszelve a szürkületet az arany hajóval
A káprázatos alkonyatot megcélozva
A végtelen égbolt felé, hol a Nap örökké világít

A tiltott kapu kinyitásának bűnéért
A nyomor tragédiája lezárul
Csak baljós előjeleket hagyva maga után

Mondd el utolsó imád

Imádkozik a vanília égbolthoz, a fényes mennyországon át
Az emberekért, mindenki saját gyengeségében

Tovább kutatunk, hogy megleljük a választ önmagunk számára
A jövő megrázkódtatásai nem félelmetesek
Elérjük miután majdnem belesüllyedünk a magányba

Ott van fent a fényes örökkévalóság

Szállok a vanília égbolt felé, szerencsétlenségbe zuhanva
Hogy ezt az utat járjam, a fénysugarat keresve
Itt az ideje, hogy felfedezzük
A túláradó remény darabkáit
Átszelve a szürkületet az arany hajóval
A káprázatos alkonyatot megcélozva
A végtelen égbolt felé, hol a Nap örökké világít

Szállok a vanília égbolt felé...

A(ace) - Sakura

(Cseresznyevirág)

Egy éjjel, mikor lebegnek és táncolnak a cseresznyevirágok
Karomban tartalak
Meg akarom állítani az időt
Örökre

Sötétség, sötétség, sötétség
Semmit sem látok
Kezedre bízom magam
Mintha a világ darabokra hullna

Nem várva a tavaszt
Életed visszaszámlálása elindul
Az általam festett jövő és álom szertefoszlott
Akár egy szappanbuborék

Egy éjjel, mikor lebegnek és táncolnak a cseresznyevirágok
Karomban tartalak
Meg akarom állítani az időt
Fehér, akár hangod, mely hiányzik
E gyönyörű tájról
Nem elég, hogy karjaimban tartalak

Emlékeim csábításában
Az idő elveszti jelentőségét
Még ha ezer éve is történt
Tovább akarok álmodni veled

(Ha nem ébredsz fel holnap
Remélem én sem ébredek fel)
Együtt, túlcsorduló könnyekkel
Lehunyom szemeim

A cseresznyevirágok tánca véget ér, mielőtt bárki is észrevenné
Az évszakok tudatlanul tovább váltakoznak
Fehér, akár megszűnő lélegzeted
E szép világon
Szerettelek

A(ace) - Koukyoushi FREEDOM Etanchou

(Szimfonikus költemény Szabadság a-moll-ban)

Berlin égő falai, a szétporladt szenvedés erődje
E világ egy végtelen dallam ölelésében
Egy jelzőfény felvillan a vágyott szabadságért
A pillanat, mikor mindent eldobsz és talpra állsz még egyszer utoljára
Üdvözíts...(Üdvözíts...)
Üdvözíts...(Üdvözíts...)

Egy gyermek sírását hallva,
Megkérdőjelezed miért is jöttél a világra
Egy sírás, mintha kinyújtanád kezed az elérhetetlen kék ég felé
Egy szüntelenül bolyongó talány és a válasz, mivel sosem találkozom
(Itt van születésed előtt, eltűnik mikor világra jössz)
Üdvözíts...(Üdvözíts...)
Szent

'Lady Freedom'
Napok ezrei, miket darabokra téptem veled
Ki útját keresi, ma is bolyongásra van ítélve
Látni akarlak, látni akarlak
Az elérhetetlen remény egyre erősödik
Illúziómba festett alak, kit még sosem láttam
Őrülten vigyorog

Az idő urai rövid víziót látnak
Csatlakozz és kövesd a hanyatlás baljós előjeleit
Kapaszkodj mindenbe, bármibe, anélkül, hogy valami is beteljesülne
Lecserélve mindenre, amiért kiáltasz
(Szabadságra vágyom)
Üdvözíts...(Üdvözíts...)
Szent

'Lady Freedom'
A napok ezrei mikor te adtál erőt
Mindenki, aki az értelmetlen harcot ismételgeti,
Kénytelen a remegő történelem táncát járni nyomorúságért küzdve
Semmi, csupán a fivérek vére és a holttestek fejei
Te nem vagy ott?

'Lady Freedom'
Ha te vagy az ég komor sötétsége,
Át akarok változni és madárként dalolni,
Figyelmeztetve a reggel közeledtére
Akárhol, akárhol, míg elér a fényzápor
Ha láthatnálak még egyszer egy napon,
Temessük el e kezdetet elvesztegetett időnkkel

Egy végtelen utazás közepette, egy legyőzött katona álma
A pillanat mikor lehunyom szemeim és türelmetlenül várom a végső csend érkezését
Akkor nevemen szólítasz és gyengéden arcon csókolsz
Ah, a halhatatlanná válás szabadsága
Megfogadtam, hogy nem hagyom el
Szabadíts fel

2012. június 17., vasárnap

ScReW - Kairos

(A megfelelő pillanat)


A sebesen múló idő hangja
Monokrómmá változtatja a múltat.
Mit gondolsz, születésedtől fogva a halál terhét cipelve,
Képes leszel folytatni?


A holnap továbbra sem vár, s csak fájdalmat hagyva maga után 
A mai nap is végéhez ér
A kék tenger kék marad, akkor is ha
Elsöpör egy borús jövő, 
Egy nap majd megszületik a jelen által vezérelt egyidejűség


Ha fájdalom gyötör és szenvedésem örömöd,
Úgy is jó, de én csupán normális életre vágyom...
Ah, badarságokat beszélek?


Képtelen vagyok bármiben is hinni, a megszépített hazugságokban,
A mesterkélt szerelemben, de mivel a napfényes ég még mindig kék és
Kitartóan ragyog ma is, egy nap felülkerekedek
A katasztrófa egyre halványuló emlékein.


Minden arra rendeltetett, hogy egy napon semmivé legyen
Hamuvá leszek és eggyé válok a földdel.
Faji egyenlőség


A holnap továbbra sem vár, s csak fájdalmat hagyva maga után 
A mai nap is végéhez ér.
A kék tenger kék marad, akkor is ha
Elsöpör egy borús jövő, 
Egy nap majd megszületik a jelen által vezérelt egyidejűség

A(ace) - Masquerade


(Álarcosbál)

A borostyánszín Hold megvilágítja sziluetted
Ezüst hajdíszek, lenszínű ruha
Ma éjjel a csillagok ünnepe siet át a homokos tengerparton
Kinyitottam az ajtót fehér kesztyűs kezemmel

A fényben egybefonódva
Kettesben, ne engedd el kezem
Ha kicsit közelebb húzódsz
Megremegő testek, megremegő szívek
Mert senki sem állíthat meg ma éjjel

Veled...

Táncoló, táncoló, táncoló álarcosbál
Rejtsd el a törött óra mutatóit
Csak egy éjszaka, egy örökkévaló történet
Csak még egy kicsit
Még egy kicsit tovább
Álomba süllyedve, egy éjen át

Morajló hullámok távoli zaja
Vízpermet kvartettje
(Bár nincs semmim, kincseket adok neked)
A szívem kagylójában összegyűlt vallomásokat
Elmossa a hullámok hangja, elvesznek

Közös nyelv nélkül is
Egymásra találtunk és mindent megkaptunk
Mikor visszhangzik az éjfélt ütő óra hangja
Sorsunk megpecsételődik, nem lesz második találkozás

Még...

Ölelj, ölelj, ölelj álarcosbál
Rejtsd el a szökni akró gyöngyház könnycseppet
Csak egy éjjel, hazugságok ezreivel szépítve
Ha nem mehetek vissza
Ha nem térhetek vissza
Míg szappanbuborékká nem válok. egy éjen át

Veled...

Táncoló, táncoló, táncoló álarcosbál
Rejtsd el a törött óra mutatóit
Csak egy éjszaka, egy örökkévaló történet
Az egészet felhajtottam, oly hosszú

A zaj gyre hangosabb a lépcsőházban
Lesimítod hosszú, zilált hajad
A történet, mi nem válik valóra holnap
Mert emlékezni fogok
Mert nem feledem el
Míg szappanbuborékká nem válok, egy éjen át

A(ace) - Black Butterfly

(Fekete Pillangó)

Álmodom
Kitárom karjaim és szárnyalok
Egy sűrű, mozdulatlan erdőben,
Hol nem várod csúszómászó, mérges rovarok seregét.

Egy megsebzett test
(Testem sebekkel teli?)
Mikor ébren vagyok

Szárnyalhatunk, akár egy Fekete Pillangó
A sötétség ölelésében újjászülethetünk
Kitárva vég nélkül foszló szárnyainkat,
Fessük feketére a világot.

Bőröd színe
Szépség és a szörnyeteg
Tabu és erkölcsök
(Bábel tornya versenyez vele?)

Minden értelmetlen, ha még a fény sem ragyog

Egy szabad ég felé, mennyország vagy Föld nélkül,
Az élet pora szétszóródik,
Feketére festve a világot.

Szárnyalhatunk, akár egy Fekete Pillangó
Elnyelve minden színt, hogy ne féljünk az árnyaktól.
Átugorva a legmagasabb téglafalat,
Felmászunk a pókháló létrán és megszökünk.
Hogy életben maradj és túléld hátralévő életed,
Hagyd el a reményekkel teli holnapot
És fesd az egészet feketére
Fesd a világot a feketénél is sötétebbre.

ScReW - Self-Injurious


(Önveszélyes)

Veszélyes
Egy holnap, miben hinni akarok
Utánad vágyódó szívem megállás nélkül tombol
Most emlékeim rólad, ki nem vagy itt,
Szüntelenül áradnak.
Veszélyes
Egy szerelem, miben hinni akarok
E vágyakozó, nyugtalan érzelmek
Irgalom, ma egy nem létező jövőért

Nap nap után
Árnyékot vetek, ziháló sóhajaim
Még egyszer
Vágyom e finom láz érintésére

Gondolataim gyötörnek, céljaim apró darabokká hulltak szét
Ha sorsunk, hogy megszületünk és semmivé leszünk, ha így menek a dolgok,
A számtalan emlék és cél, mi túl soká tartó szerelmünket táplálta,
Csak halovány szívdobbanás volt, melyet hibásan kihűltnek véltünk.

Nap nap után
Árnyékot vetek, ziháló sóhajaim
Körülfon a finom láz...

"Visszatérek önmagamhoz"

Saját képem látomása gyötör,
Homályban bolyongok a halál tengerében
A kötelező eszméket elvető szívem menthetetlen,
A számtalan emlék és cél, mi túl soká tartó szerelmünket táplálta,
A szétporladó jelen végéhez ér...kívánságom nem válik valóra.

Nap nap után
Árnyékot vetek, ziháló sóhajaim
Még egyszer
Vágyom, hogy e szemek fogságába essek.

"Visszatérek önmagamhoz"

Gondolataim gyötörnek, céljaim apró darabokká hulltak szét
Ha sorsunk, hogy megszületünk és semmivé leszünk, ha így menek a dolgok,
Sorsszerű volt találkozásunk?

Még mindig saját képem látomása gyötör...
Szívem menthetetlen, a számtalan emlék...a szétporladó jelen végéhez ér,
Kívánságom nem válik valóra.

2012. május 28., hétfő

A (Ace) - Fool's Gold

(Bolondok aranya)

Hét nap
Végre felébredt
Az egyetlen bolond 100 év alatt.
Az éjen át,
Akár egy fényt kereső,
Az éjfélen átúszó madár.

A kapzsiságtól vezérelt emberek árnyéka,
Bányászok sóvárgó tekintettel, mint hegyes fogak
A harapás előtt.

Hevesebb mindenkinél, heves.
Átrohan e korszakon, átrohan.
A durva érc bensőmben, keres
Egy ragyogó helyet.
Folytassuk a vándorlást,
Elhagyva a fényt, bolondok aranya.

Hét nap
Egy kihűlt városban.
Magányosan egymás mellett, a szerelem játéka.
Látom a fényt!
Szemeidben.
Úgy érzem megtaláltam a csillámló ékköveket.

Oltsd el a tüzet és ölelj magadhoz,
Nem ellenkezem, törj össze.
Sötétségem világítsd meg a benned rejlő nappal.

Hevesebb mindenkinél, heves.
Lobbantsd lángra szívem, lobbantsd lángra.
Mert azt mondják, a mocsár virágai
Gyönyörűen virágzanak,
Ezen az egyszínű világon.
Megszereztem, bolondok aranya.

Hevesebb mindenkinél, heves.
Átrohan e korszakon, átrohan.
Akár a szétporladt arany növekvő csillámlása,
A jövő változni kezd.

Közöny egy egyedüli csillámlás felett,
Bizonyságot szerezve,
Mert egy édenkertbe viszlek téged,
Folyamatos zafír égbolttal.
Egy úttalan úton,
Elhagyva a fényt, bolondok aranya.

2012. május 25., péntek

Radwimps - Daidarabocchi

(Óriás)

Az egyedüllét magányos dolog, de ha mindenki egyedül van,
Nem érezni magányt, mert igazából senki sincs egyedül.

"Rendes ember vagy", hogy igaz maradjon e cím,
Amit egyszer valaki nekem adott, reménytelenül próbálom megfékezni magam.

De már belefáradtam. Azt hiszem, lelépek.
Képtelen vagyok olyan emberré válni, aki könnyedén veszi a dolgokat.

Legalább e kis ideig, amíg élek,
Megleszek egyedül. Megleszek.

Az egyedüllét magányos dolog, de ha mindenki egyedül van,
Nem érezni magányt, mert igazából senki sincs egyedül.

Már nem vagyok jó, csak Isten elrontott teremtménye.
Kíváncsi vagyok hol és hogy romlottam el.
Vessük össze válaszainkat.

De várjunk! Mi van ha ez a világ csak egy szemetes,
Amibe minket, elrontott teremtményeket és semmirekellőket dobtak,
Hogy kezdjünk magunkkal valamit.

Legalább e kis ideig, amíg élünk,
Hát nem jó valakivel együtt lenni?
Hát nem jó?

Az egyedüllét magányos dolog, de ha mindenki egyedül van,
Nem érezni magányt, mert igazából senki sincs egyedül.

Az egyedüllét magányos dolog, de ha mindenki egyedül van,
Nem érezni magányt, mert igazából senki sincs egyedül.

"Mondd, ki vagy te és milyen ember vagy?" Tették fel nekem e kérdést.
Mikor egyedül vagyok, ha nincs senkim, nem értek meg senkit.
Élek egyáltalán?
Az egyedüllét magányos dolog, de ha egy párt alkotok veled,
Nem érzek majd magányt. Nem leszek egyedül.

Ezen a világon, hol az egyedüllévők összejönnek az egyedüllévőkkel,
Nem létezik magány.Senki sincs egyedül.

Soha senki sem lesz egyedül.

2012. május 24., csütörtök

Radwimps - Kyuuseishuu


(Megmentő)

Ha eltűnnél,
Biztos a világ is végéhez érne.
Mert a világ nem foroghat, csak benned.

Ha jól érzed magad,
Biztos a világ is veled nevet.
Mert a világ nem tűnhet fel, csak benned.

Ha eltűnnél,
Biztos én is semmivé lennék.
Mert nem élhetek, csak benned.

A reggelen, mikor találkoztam veled,
A világ engem szólított.
Gyengéden azt mondta, "Találj megmentődre".

Nem mentesz meg?

Mikor elmész, mikor nem vagy itt,
Semmi sem létezik.
Igen, ma is megmentetted a világot.

Ne törölj el, ne hagyj el,
Tartozz hozzám.
Igen, léteztél, ma is éltél.
Köszönet ezért.

A reggelen, mikor megszülettél,
Biztos a világ is akkor született.
Mindig együtt, osztozva korotokon.

Mikor álmodban megfordulsz,
Biztos magához tér a világ.
Nyugodtan megsimogatja mellkasát és visszaalszik.

Anélkül, hogy bárki észrevenné,
Összeomlás nélkül,
Történelmet írsz, szétszórod a csillagokat.
És figyelsz minket.

Nem keltesz életre?

Mikor elmész, mikor nem vagy itt,
Semmi sem létezik
Csak te és a világ tartozik hozzám.

Ne töröld el a jelentést, ne hagyj el,
Tartozz hozzám.
A világ sóhajod lélegzi be ma is.

Mikor pislogsz, a világ megáll,
Mikor eltakarod füleid, a világ csendbe merül.
Életem, akár egy pillantásod,
De a világot tenyereden hordozod.

Még ha én el is tűnnék,
Biztos tovább élne a világ.
Mert nem élhetek, csak benned.
Mert a világ nem élhet, csak benned.

Gyerünk, gyerünk, gyerünk, gyerünk,
Gyerünk, gyerünk, gyerünk, gyerünk.

2012. április 20., péntek

A (Ace) - Night of the Knights

(A lovagok éjjele)

Nem tudtalak megvédeni gyengeségem miatt.
Többé senkit sem veszítek el.
A holtak lelkeit bűn és megtorlás terheli.
Előtte elviszem szíved.

Senki sem öli meg lelkem,
Szíved kardja nélkül.
Szerelmet találni, hol szerelem van.
Csak Isten tudja.

Egy éjjel, mikor szenvedés irányítja a sötétséget.
Esküszöm, mindenkinél erősebb leszek.
Túl késő? Vagy nincs túl késő?
Nem érdekel, ha például
Eldobom egész életem,
Hogy csupán egy dologban higgyek.
Lenni vagy nem lenni
Csók...
Még ha e test össze is törik,
Ha a te mosolyod az egyetlen e világon.

Tovább fohászkodó emberek,
Kik nem tudnak az
E világon hátrahagyott erkölcstelenségről.

Senki sem öli meg lelkem,
Szíved kardja nélkül.
Szerelmet találni, hol szerelem van.
Csak Isten tudja.

A múló napok Isten pillantásai,
A vízben tükröződő jövő
Túl késő? Vagy nincs túl késő?
Nem baj ha a világ ellenségévé válsz,
Hogy csupán egy dologban higgy
Minden erőddel.

Mintha felnéznék egy hideg börtöncella egére,
A falak magasan és messze emelkednek.


Egy éjjel, mikor szenvedés irányítja a sötétséget.
Esküszöm, mindenkinél erősebb leszek.
Túl késő? Vagy nincs túl késő?
Nem érdekel, ha például
Eldobom egész életem,
Hogy csupán egy dologban higgyek.
Lenni vagy nem lenni
Csók...
Még ha e test össze is törik,
Ha a te mosolyod az egyetlen e világon.

2012. április 13., péntek

A(ace) - God Child

Teljesen egyedül a sötétben...
Zuhanok a végtelen világ felé.
Szólítom az Urat, hogy megtudjam születésem okát.

Nem akarom látni az őrületet.
Nem akarok sírni semmiért.
Csak hadd legyek veled, könyörgöm...

Mondd, miért nincs örökkévalóság?
Minden távozni akar,
Az éjen át, mély bánat áradt szét bennem.

Miért születtél meg?
Miért kopik el a sors?
Ebben az örvénylő vágyban, csak egy igaz
Mindent megkapunk,
És elvesztünk dolgokat.

Elfutok magam elől,
Járom a más által kitaposott utat.
Csak aznap, mikor még te is hátat fordítottál nekem.

Nem akarom látni a valóságot,
Nem akarok sírni végzetem miatt.
Elmém örökre befagyasztom.

Mondd, miért nincs örökkévalóság?
Az élet közelít nap nap után,
Mintha elérhetném a mennyország kapuját.

A szerelemért élni,
Jobb a szerelemért zuhanni.
Nem számít ha a sötét pokol legmélyére zuhanok.
Keresem a fényt, mi maradt.

Nem akarok egyedül lenni,
Az idő túl gyorsan forgó kerekei között.
Távoli hangom tovább kiált, eltörölve az örvényt.
Nem sokkal ezelőtt felemelkedsz a magas égbe,
Mindkét karod kinyújtva,
Hogy beleolvadj a végtelen kékségbe.
Az idő megállt.

Uverworld - 7th Trigger

Ravasz

Ah, arcátlan akár ezek a városok és emberek,
Saját magam is szégyellem, amiért igyekszem beilleszkedni.
Tekintetem elfordítom a folyó áramlatáról,
De nem hullatok könnyeket, hogy olyan legyek, mint ők.

De ha ez még csak egy pillanat is,
Oh...nem fog változni.
Anti...végzet, tűz! Ragyogjon álmunk!
Utópiánk végre eljött.
Oh...megértem, hogy ilyesmi nem válhat valóra.
Mi van az elhatározás ravaszánál?
A legjobbat hozod ki életedből?
Kiáltsd, hogy kell élni, mintha nem tudnánk.

Mindegy mennyit eszem, nem fogok elhízni,
Azt mondtad "Ez a világ igazságtalan, igazam van?"
Még ha fel is tudnék sétálni a csúcsra, változna valami?
De ha belsődre kéne mutatnom,
Egy nyilvános vita során, nem lennék elég elszánt.

Ha...én nem fogok, anti...végzet
Nem fogok megállni, hogy lábaid előtt sírjak.
Te jössz...oh, éljen
Ha nem, majd kibírok mindent egyedül.
Kiálts bosszúságot, reményt, igazságtalanságot
Az elhatározás puskacsövének.

Itt az idő

Ellenkezésképp fuss, akár az óra, amilyen gyorsan csak tudsz
És ne fordulj vissza.
Itt az idő
Add fel, a kockázat végtelen kalandjait.
Ne légy szégyenlős, törd meg a csodavilágot!
Most rajtam a sor, hogy döntsek a következő lépésről,
Add fel a végtelent.

Az örökkévalóság ezen pillanata oh...tetszik
Nem csak ezek az értékek...hát nem szuper ez a világ?
Az örökkévalóság ezen pillanata oh...az eldöntetlen jövő karjaiba vágyom.
Például, ez az egyszerű pillanat sosem számítana.
Ezzel az elhatározással képes leszek kimondani álmaim és elmém egyedül.
Csak annyira amennyit érnek oh...tetszik.
Nem annyira, mint a kétséges évszakok, miket elvágnék amennyire lehet.

Ha dönteni készülsz, akkor gyerünk!!

Oh...még ha te is vagy, itt végzed?
Így rád bízom.
Magamat választom, mindet választom.
Amennyire az elhatározás, mi átdöf és elpusztít mindent.
A dicsőség ravaszát fogom meghúzni, most egyedül.


Ellenkezésképp fuss, akár az óra, amilyen gyorsan csak tudsz
És ne fordulj vissza.
Itt az idő
Add fel, a kockázat végtelen kalandjait.
Ne légy szégyenlős, törd meg a csodavilágot!
Most rajtam a sor, hogy döntsek a következő lépésről,
Add fel a végtelent.

Itt az idő

2012. április 7., szombat

Screw - Ruin and Dread

(Pusztulás és rettegés)

Mindenki sírjon fel örömében születése napján,
Lelkek, melyek megfogantak és életet adtak egy kétségbeesésnek nevezett küldetésnek.

Az emberek szíve már régen elveszett, és még lélegezni is nehéz,
Szeretni valakit lenézve őt, a kigúnyolt gyengébbet.

A metsző, gúnyos szavak fájdalmasak,
Nézd, mielőtt észbe kapnál a fogak már csuklódba mélyednek és felfalnak.

Keresem önmagam,
A kapzsi emberek céltalan élete és halála
Irracionális és tragikus láncreakció.

Bár mindenki korlátlan szabadság után vágyakozik,
Megriadnak a magánynak nevezett szorongástól,
És más embereken kezdenek élősködni.

Ki akarom nyújtani karom...de én vagyok az, ki ezt kerülöm,
Nézd, mielőtt észbe kapnál, már részeg vagy az önmarcangolástól és bánattól.


Keresem önmagam,
A kapzsi emberek céltalan élete és halála
Irracionális és tragikus láncreakció.

2012. április 6., péntek

Screw - S=r&b

Pusztításra vágysz? Árulkodó, felelőtlen, szégyenteljes viselkedés.
Mohó vággyal csábítás, egoizmus, egy arcátlan áruló.

Durva környezetszennyezés, meggyőző erőt sehol sem találni.
Csak mint a rideg szemét-hegyek, csendesen várja, hogy vége legyen.

Öngyilkos vágy, terrorizmus, ki nem mutatott érzelmek.
Magány, kétségbeesés, idegbeteg narkós.


Durva környezetszennyezés, meggyőző erőt sehol sem találni.
Csak mint a rideg szemét-hegyek, csendesen várja, hogy vége legyen.

Vörös + kék ég, vörös + kék tenger. Szétszabdalt jelen, magasabban és mélyebben.
Hihetek ebben? Gyanakszom majd? Ne válj te is illúzióvá!

Nem érdekel ha folyton eső esőt követ,
Egyre közelebb és közelebb simulok könnyeimhez.
Míg folytatni tudom, még ha mély sebek is árasztják el testem.

A düh ébredező fénye 3, 2, 1.
A düh fényének ébredése.

Lila biohazard, lila biochip, lila lila
Örvénylő ostobaság, érdektelenség, gondolkodás nélküli elutasítás, egyre bőkezűbb viszonzás, megfontolt támadás

Továbbra is összezavar, nem tudom lerázni, ha igyekszem előre, biztosan elém tárul a látvány, mit még sosem láttam, így csak maradj olyan, amilyen vagy.

Vörös + kék ég, vörös + kék tenger. Szétszabdalt jelen, magasabban és mélyebben.
Hihetek ebben? Gyanakszom majd? Kihozlak az illúzióból.


A címről: Screw=red&blue. Mivel a Screw "színe" a lila, ez pedig kékből és vörösből keverhető ki. ^^

Shiki Project - Ribetsu~Miyabina Sora No Shita De~

(Elválás~a fenséges ég alatt~)

A búcsú magányos, mert túl messze kerülsz
Az út, amin járok fájdalmasan meredekké válhat.

"De" mondtad, megérintve vállam, ahogy lehorgasztottam fejem
"Nem számít, hogyan távozol, szívem veled van, hátadhoz simulva."

De azt hiszem most fájdalmas még a melegség is, mit adtál
Egy napon, egyszer majd a szomorú gondolatok megtöltik mellkasom.

Nem mondok olyasmit, hogy "egyedül vagyok"! Képes vagyok előre tekinteni és folytatni utam.
Még ha el is botlom egy kőben, képes vagyok tovább sétálni, mert te itt vagy.

A visszafelé úton, a naplementében megálltunk és együtt sírtunk.
Ezentúl is felidézve emléked, figyelni fogom egymagam.

Mikor elváltak útjaink,
Eldöntöttük, hogy üldözni fogjuk minden egyes álmunkat,
Anélkül, hogy hátrapillantanánk.

Nem számít, hány évig fúj a szél, ismét azokra a napokra gondolok.
De éneklem e dalt, így talán álmaid valóra válhatnak.

Ne mondj olyasmit, hogy "egyedül vagyok", higgy magadban.
Még akkor is, ha mélyen megsérülsz,
Biztosan képes leszel talpra állni, mert én itt vagyok.

Ha eljő a nap, mikor láthatjuk egymást ismét,
Biztosan nevetünk majd, mint akkor.

De azt hiszem most fájdalmas még a melegség is, mit adtál.
Éneklem e dalt, így talán álmaid valóra válhatnak.


Ne mondj olyasmit, hogy "egyedül vagyok", higgy magadban.
Még akkor is, ha mélyen megsérülsz,
Biztosan képes leszel talpra állni, mert én itt vagyok.
Még ha nem is áll el az eső, holnap majd biztosan kiderül,
Biztosan kiderül.

2012. április 1., vasárnap

Screw / Hirai Ken - Ookina Furudokei

(Nagy, régi óra)

Egy nagy, magas óra,
Nagyapám órája.
Száz évig megállás nélkül járt,
Az óra, mire oly büszke volt.
Az óra, mit aznap reggel
Vettek, mikor nagyapám született,
Mostantól többé már nem jár az az óra.

Száz évig megállás nélkül,
Tik-tak, tik-tak
Nagyapámmal együtt,
Tik-tak, tik-tak

Mostantól többé már nem jár az az óra.


Az öreg óra, mi mindent tud,
Nagyapám órája.
Mikor gyönyörű menyasszonya megérkezett,
Akkor is járt.
A boldog, és a szomorú dolgokról is,
Az óra mindenről tud.
Mostantól többé már nem jár az az óra.

A boldog, és a szomorú dolgokról is,
Az óra mindenről tud.
Mostantól többé már nem jár az az óra.

Éjjel a nagyapám órájának
Harangja felzendült,
Mindenkit értesítve, hogy
A eljött a búcsú ideje.
Nagyapám, ki felszállt a mennybe,
Az órájával együtt ment.

A boldog, és a szomorú dolgokról is,
Az óra mindenről tud.
Mostantól többé már nem jár az az óra.


Száz évig megállás nélkül,
Tik-tak, tik-tak
Nagyapámmal együtt,
Tik-tak, tik-tak

Mostantól többé már nem jár az az óra.

Mostantól többé már nem jár az az óra.




Motionless in White - Creatures

(Teremtmények)

Zuhanok.
Számodra itt a vég,
Számodra itt a vég.
A suttogás a gyengéjük,
A gyengéjük.

Mindennap gyakorolnom kell,
Hogy jól menjen a bárgyú vigyorgás.
A zuhogó eső álmosít így el,
A zuhogó eső álmosít így el.

Hagyom, hogy a vér mondja el az igazat ma éjjel,
Így működik az életem.
11 szám nem elég, hogy elmondjam mennyire halott vagyok belül.
És a szerelem elveszett, akár a szavak.
11 szám nem elég.

A pókok szemében az ember légynek tűnik,
A hosszú csöndben mind meggyalázva állunk,
Felsorakozunk a sorvadó élettel.
A vihar előtti nyugalom fültépő csend,
Mindent beleadtam e bánat völgyében.

Mi vagyunk az átkozottak, nyomorultak és megtörtek.
Még annyival több van bennünk.
Mi vagyunk az elveszettek, betegek és némák.
Még annyival több van bennünk.

Süllyedek könnyeim óceánjában,
Próbáltam elsüllyeszteni bánatom,
De ehelyett bánatom süllyesztett el engem.


Próbáltam elsüllyeszteni bánatom,
De ehelyett bánatom süllyesztett el engem.


2012. március 27., kedd

Exist Trace - Neverland

(Sohaország)

Vigyél el
Ahogy bámultam a zord eget,
Az éjhez imádkoztam.
Ez még most is így van,
Hadd kövesselek.

Vigyél el.
Hadd nézzek át a felhőkön.
Vigyél el
Visszatérni a magas égbe.
Vigyél el

Bánatodban okolsz dolgokat,
Beszéd közben sóhajtozva.
Az ilyen emberek
Megtagadják valódi önmagukat.

Vigyél el
Egy nap édenkertet hozok létre,
Vigyél el
Az idő semmin sem változtat,
Az örökkévalóságig.
Vigyél el

Az éj vöröses színben úszik,
Az úton szétárad a sötétség.

Vigyél el

Hadd nézzek át a felhőkön.
Vigyél el
Visszatérni a magas égbe.
Vigyél el

Kapj el
A sötétséget elnyeli az igazság.
Kapj el
Nincs más menedék, csak az ég.
Vigyél el
Vigyél el


2012. március 22., csütörtök

Kagrra, - Ao no Souretsu

(Zöld temetési menet)

Megfékezve a feketét,
A hó gyönyörűen zuhog.
A sötétségben lebegve
Egy zöld láng felemelkedik.

Elmém és testem megborzong,
Álomszerű káprázat, nincs más választás.
Nyelvem hegye körbejár,
Bár megérinthetném.

A csillogó, gyászoló igaz zöld
Nevetségessé tette az isteni színeket.
Ha ködbe burkolózhatnék,
Torz cseppekké olvadnék.

Megtépázott fehér tollak,
Száz éj mocskával.
Egy hívó lélek a múlandó
Élethez vezetve, megtévesztve...


A csillogó, gyászoló igaz zöld
Nevetségessé tette az isteni színeket.
Ha ködbe burkolózhatnék,
Torz cseppekké olvadnék.

Ebben az életben a halhatatlan istenek
A lebegő igaz zöldről énekelnek.
És ma éjjel ismét, a temetési menetet
Köd lepi be.

2012. március 16., péntek

Kagrra, - Gion

Mikor rosszindulat örvénylik és kanyarog,
Még ma éjjel is fel tudom göngyölíteni.
Megtapsolnak ha éneklünk és táncolunk a ritmusra,
Egy csengő csilingelő hangjával.

Gyönyörű karmokkal cirógatott
Ajkaid kinyílnak zavarodban,
Örömüket lelve sápadt nyakam
Megborzongatásában.

Mélyre hatolva, testem megremeg,
Ropogó csontok.

Levetem alsóinged és
Titokban kibontott obidba rejtem kisujjam.
A kiszökő sóhajok mérgétől felizgulva,
A pokol mélyére zuhanunk.


Mélyre hatolva, testem megremeg,
Ropogó csontok.


Gyere, gyere játssz testemmel és
Bágyadtan hagyd el a valóságot.
Gyere, gyere, gyere ide és
Felejtkezz meg szívedről
Gyere, gyere játssz testemmel és
Céltalanul hagyd el a valóságot.

Gyere, gyere, gyere ide
Igaz, ez egy csodás város.

Ha összekevered a nedves cseppeket és
Ziháló hangod visszhangzik.
A holló, mi az álom végét jelenti,
Csipegetni fog lelkedből.


Mélyre hatolva, testem megremeg,
Ropogó csontok.


Gyere, gyere játssz testemmel és
Bágyadtan hagyd el a valóságot.
Gyere, gyere, gyere ide és
Felejtkezz meg szívedről
Gyere, gyere játssz testemmel és
Céltalanul hagyd el a valóságot.



Gyere, gyere, gyere ide és halmozz köveket
A Sanzu folyó szélén.


Gyere, gyere játssz testemmel és
Bágyadtan hagyd el a valóságot.
Gyere, gyere, gyere ide és
Felejtkezz meg szívedről
Gyere, gyere játssz testemmel és
Céltalanul hagyd el a valóságot.

Gyere, gyere, gyere ide
Igaz, ez egy csodás város.

Motionless in White - Abigail

Égj, baby, égj
Ő egy boszorkány, egy boszorkány
És én eretnek vagyok.
Ezért tanulj, baby, tanulj.

Ő egy boszorkány, egy boszorkány
És én eretnek vagyok.
Ezért tanulj

Oh Abigail, hogy tehetted ezt velünk?
A bujaság terméke voltál.
(A bujaság terméke)
És most ez a kötél nyakamon
Megállítja a fejembe áramló vért.
Így most Salem, kérlek ments meg.
(Salem, kérlek ments meg)

Kérd a csillagokat, de ma
Éjjel nem mentenek meg.
Isten elhagyott téged a pokolba,
Az égből fogunk lógni.
Érzed a mellkasodat bezúzó
Kövek súlyát
Gyónj meg, gyónj meg mielőtt elfogy lélegzeted,
Gyónd meg, gyónd meg most bűneid.

Égj baby, égj

Ő egy boszorkány, egy boszorkány
És én eretnek vagyok.
Ezért tanulj
Oh Abigail, hogy tehetted ezt velünk?


Oh Abigail, hogy tehetted ezt velünk?
A bujaság terméke voltál.
(A bujaság terméke)
És most ez a kötél nyakamon
Megállítja a fejembe áramló vért.
Így most Salem, kérlek ments meg.
(Salem, kérlek ments meg)

"Nem egy hajón, még találkozunk Abigail,
De a pokolban...azt mondom Isten halott."
Látlak majd mikor találkozunk a pokolban.

Hogy voltál képes?
Mikor találkozunk a pokolban.


Black Veil Brides - The Legacy

(Az örökség)

Gyors verseny,
Szökés a katasztrófa elől.
A bűntársak nyomot hagynak.
Saját utunkat járjuk,
Nem gondolva a tegnapra.
Króm és harci sebek fekete szívei.
(Króm és harci sebek)
Oh.

Az örökség,
Egy álomból született,
Bőrszárnyakon,
Az utcák rózsája,
Kezét a végzeten tartva.

Semmiből jöttünk,
De egy ígéretet tettünk.
E gitárokkal majd megváltoztatjuk a világot,
Úgyhogy hallgass figyelmesen
És dolgozz tovább.
Senki sem tudja megmondani ki vagy.
(Megmondani ki vagy)
Oh.


Az örökség,
Egy álomból született,
Bőrszárnyakon,
Az utcák rózsája,
Kezét a végzeten tartva.



Az örökség,
Egy álomból született,
Bőrszárnyakon,
Az utcák rózsája,
Kezét a végzeten tartva.


Fuss
(Fuss)
Fuss
Ne nézz vissza!
Fuss
(Fuss)
Fuss
Ne nézz vissza!
Fuss
Fuss
Fuss
Ne nézz vissza!
Fuss



Az örökség,
Egy álomból született,
Bőrszárnyakon,
Az utcák rózsája,
Kezét a végzeten tartva.



Az örökség,
Egy álomból született,
Bőrszárnyakon,
Az utcák rózsája,
Kezét a végzeten tartva.

Escape the Fate - Gorgeous Nightmare

(Pompás rémálom)

Még egy dolgot be kell vallanom,
Oly bonyolult, kérlek hagyd, hogy megmagyarázzam.
Nem akarom, hogy ez az érzés elmúljon,
Így marad, marad marad, marad.

Attól őrülök így meg,
Ahogy beszélsz?
Attól dobog gyorsabban szívem,
Ahogy nevetsz?

Ahogy csókolsz?
Annak kell lennie,
Ahogy megízlelsz, megízlelsz, megízlelsz, megízlelsz.

Oly pompás rémálom vagy,
Oh basszus, úgy tűnt sosem múlik el.
Teljesen újjászülettem tőled, igen
Feltámadunk, mintha visszatértem volna az életbe.
Érzem, hogy élek, élek, élek, élek.

Az első benyomást nehéz eltörölni,
Itt van elmémben és nem tűnik el.
Talán túlságosan is biztosra mentem,
Változnom kell, változni, változni, változni.

Ahogy testemnek feszülsz?
Ahogy eljátszod, hogy mocskos vagy?
Ahogy rázod?
Mikor csípőd mozog a basszusra, basszusra, basszusra, basszusra.


Oly pompás rémálom vagy,
Oh basszus, úgy tűnt sosem múlik el.
Teljesen újjászülettem tőled, igen
Feltámadunk, mintha visszatértem volna az életbe.
Érzem, hogy élek, élek, élek, élek.


Oly pompás rémálom vagy,
Oh basszus, úgy tűnt sosem múlik el.
Teljesen újjászülettem tőled, igen
Feltámadunk, mintha visszatértem volna az életbe.


Oly pompás rémálom vagy,
Oh basszus, úgy tűnt sosem múlik el.
Teljesen újjászülettem tőled, igen
Feltámadunk, mintha visszatértem volna az életbe.
Érzem, hogy élek, élek, élek, élek.
Érzem, hogy élek, élek, élek, élek.


2012. március 14., szerda

Kagrra, - Yume Izuru Chi

(Álmoknak behódoló föld)

Elrejtőzöm a szél által felfedett, süllyedő fájdalmamban,
Figyelmesen hallgatok és gyengéden eltakarom szemeim.

Ráléptem egy fényzáporban úszó ösvényre,
Mintha e dal hívott volna
Egy helyre, hol az álmok örökké ragyognak,
Még bánatom is félre tudom tenni.

Térdeimet felhúzom mellkasomhoz és bezárom
A hideg ajtót.


Ráléptem egy fényzáporban úszó ösvényre,
Mintha e dal hívott volna
Egy helyre, hol az álmok örökké ragyognak,
Még bánatom is félre tudom tenni.


Emelkedik, szívem a menny fényében sütkérezik.
Itt fogok várni.


Ráléptem egy fényzáporban úszó ösvényre,
Mintha e dal hívott volna
Egy helyre, hol az álmok örökké ragyognak,
Még bánatom is félre tudom tenni.


Ölelem átlátszó emlékeim,
Mindig gyengéd szerelmünkről.
Még ezeket az elárasztó cseppecskéket is letörlöm.

Kagrra, - Genwaku no Joukei

(Elbűvölő sóhaj)

Ah...lassan leereszkedő álomtöredékek
Lebegnek a gyengéd szélben.
Ah...azok a nosztalgikus napok,
Mikor ragaszkodtam egy időn átívelő szerelemhez.

Szemeim ködös éj takarja,
Ha figyelmesen hallgatok, anyám hangja
Visszhangzik.

A hatalmas ezüst világ
Most sosem halványuló emlékeim emeli az ég felé.


Ah...lassan leereszkedő álomtöredékek
Lebegnek a gyengéd szélben.
Ah...azok a nosztalgikus napok,
Mikor ragaszkodtam egy időn átívelő szerelemhez.


Egy elmosódott gyönyörű táj,
Egy illúzió köti össze fiatalságom felragyogó
Napjait.

Ah...az álmok kora úszik a szélben,
Gyengéden lehullva.

Ah...lassan leereszkedő álomtöredékek
Lebegnek a gyengéd szélben.
Ah...azok a nosztalgikus napok,
Mikor ragaszkodtam egy időn átívelő szerelemhez.

Kagrra, - Memai

(Szédülés)

Lebbenő hajad illatában kanyarogva,
Egyre halványuló sötét glória.
Világoskék haoriba öltözve, halovány álmot láttam.

Kedvességem miatt
Az elidegenedett évszakok
Dobozba zárják mosolyom.

Remegő, vöröslő falevelek ölelésében rejtőztél,
Hogy egy sóhajban sütkérezhess...
Ah...ah...

A szédítő táj beleremegett lépteimbe,
Bízva félbeszakított szavaimban.

Meg akartam csípni fehérlő nyakad,
A vakítóan ragyogó szerelem tenyeremben nyugszik.


Remegő, vöröslő falevelek ölelésében rejtőztél,
Hogy egy sóhajban sütkérezhess...
Ah...ah...


Egy szendergő lélek hangja,
Mi a sors játékszerévé vált.
Ah...szerelmem...

2012. március 10., szombat

One Ok Rock - Hitorigoto Lonelyna

Mindent el akarok mondani!
És minden szót igaznak megtartani.
De mivel szavainkkal talán megbántjuk egymást,
Csendben maradunk.
Ráébredtem, hogy még attól is túlságosan félek, hogy
Elmondjam magányos monológom!

Mennyire helyesek a dolgok?
Néha undorral fedjük a múltat
Onnan, távolról látjuk a világ hanyatlását
Rejtegetnem kell teljes valóm?


Mindent el akarok mondani!
És minden szót igaznak megtartani.
De mivel szavainkkal talán megbántjuk egymást,
Csendben maradunk.
Ráébredtem, hogy még attól is túlságosan félek, hogy
Elmondjam magányos monológom!

A felhők a kék ég 100 millió mérföldjén vannak elszórva,
Ma látjuk, hogy mi is kimagaslunk.
Vitatkozunk a valóságról, míg fel nem faljuk az utolsó morzsát
A menü többé nem csábít desszerttel

Mi mindenki kedvenc étele.
Mosd le az erkölcstelenséget kimerült testedről
De ez az édes víz megkoptat téged
Még mindig nem tudom megállítani
Elveszted bátorságod ahogy kifáradsz és pusztulsz
Ha mindenki átmegy a piros lámpán
Nincs mitől félni

Nem hiszem, hogy hamarosan abbahagyom
Miattad
Semmitől sem félek, tonnányi lándzsám van
Majd földhöz szegeznek titeket


Mindent el akarok mondani!
És minden szót igaznak megtartani.
De mivel szavainkkal talán megbántjuk egymást,
Csendben maradunk.
Ráébredtem, hogy még attól is túlságosan félek, hogy
Elmondjam magányos monológom!

One Ok Rock - Ring Wandering

Új napra virradt, ma is egy kerek bolygó tetején állunk
Nézd! Lábaink a földbe gyökereznek.
Nem fura ez?
Az univerzum törvénye nem taszít  el minket?

Nem emlékszem, hosszú idővel ezelőtt történt
Komoly szavakkal és mégis békésen
Elmagyarázott mindent nekünk

Elfeledtem nevét annak, ki mindezt bizonyította nekünk

Nem vonz már, hogy valami nehezet véghez vigyek
Nem érdekel már...

Most csak az kell, hogy mások megtegyék!
Nem számít milyen idióta vagy bolond vagy,
Nézd, lélegzel, így éld meg minden perced

Távolról nézve ez egy gyönyörű kör!
Ha közelebbről nézed, inkább parabolának tűnik?
Most csak a látóhatárt bámulom...

Az álmok hatalmasak, kiterjedtek és felszínesek
Ahogy pár idősebb srác mondta nekem
Egy fentről lenéző személy nézőpontjából

Mert senki más nem lesz hozzád hasonló
És senki sem akar még egyszer élni
Ennyi! És ha világra jössz, megváltozhatsz!
Csak Isten ismeri végzetünket, mi nem
Ebben a pillanatban születve, egyáltalán nem értettük.

Kérdezhetek egyetlen dolgot, mit igazán meg akarok tudni?

Most mit gondolsz és mit érzel?
Meg tudod mondani mire vagy képes?
Senki más nem lesz hozzád hasonló


Mert senki más nem lesz hozzád hasonló
És senki sem akar még egyszer élni
Ennyi! És ha világra jössz, megváltozhatsz!
Csak Isten ismeri végzetünket, mi nem
Ebben a pillanatban születve, egyáltalán nem értettük.

One Ok Rock - A New One for All, All for the New One

Ezen a világon a dolgok élettel vannak megáldva
Ezen a világon a dolgok megszűnnek létezni
Egyek vagyunk

Mindig arra a pillanatra gondolok,
Még mindig idő kell hozzá,
Hiszen törvények szerint élünk
Hogyan menekülhetnék a bánat könnyei elől?

Mind tudtuk, hogy te mér sehol sem leszel,
Mikor megszülettünk
Hogy pillanthatjuk meg arcod valahol?
Darabokra hullunk
Ott fogsz várni ránk?

Kavicsokkal jelölted meg a haza vezető utat,
Felvettem őket útközben.


Mindig arra a pillanatra gondolok,
Még mindig idő kell hozzá,
Hiszen törvények szerint élünk
Hogyan menekülhetnék a bánat könnyei elől?

Nem búcsúzom,
Mert hiszem, hogy közel vagyunk

2012. március 4., vasárnap

One Ok Rock - Yoru ni Shika Sakanai Mangetsu

(Csupán éjjel virágzó telihold)

Ezen a világon, hol semmi sem igaz,
Aki megpróbál változtatni ismereteinken, az képmutató.
Bár meg tudjuk érteni az ilyen próbálkozásokat,
A tévedhetetlen hülyéknek egymás  sebeit kell nyalogatniuk, hogy megértsék.

Néha az embereket hidegen hagyják az evilági dolgok,
Hadd állapítsam meg,
Talán így egyszerűbb.
Hadd ragyogjon át ezen a holdfény! Minden hibánkon és vétkünkön,
Ahogy figyelek és többé nem hibázom.

Ragyogjon fel a tökéletes jövő, hogy kísértésbe vigyen minket.
Nem neonok és utcai fények,
Hanem a csupán éjjel virágzó tökéletesen kerek Hold.

Hé, őrült-úr!
Vesztesek vagyunk.
Ki lehet megbízható és ki van itt azért, hogy még egy sebet ejtsen rajtunk?
Az elszigeteltségből ered a gyűlölet,
A gyűlölet ellenségeket szül.
Mostanáig azt hittem ez egyszerű.
Hadd ragyogjon át ezen a holdfény! Minden hibánkon és vétkünkön.
Ahogy figyelek és többé nem habozom.


Ragyogjon fel a tökéletes jövő, hogy kísértésbe vigyen minket.
Nem neonok és utcai fények,
Hanem a csupán éjjel virágzó tökéletesen kerek Hold.


Ezen a világon, mit földi mocsok szennyezett be,
Jóval születésünk előtt,
A Hold tovább ontotta nekünk fényét, akkor is ha hátat fordítottunk.
Nekünk, a reményteleneknek.

Még ha követünk is el hibákat, nem válunk szemétté.
Mennyire tervezzük meg jövőnket, hogy belekapaszkodhassunk?
Hadd ragyogjon át ezen a holdfény! Ezen a hazugságokkal teli városon.

Emberszerű arcot fed fel és pánikot,
Még békét és nyugalmat színlel.
Azt mondja "Szánlak",
Füledbe súgja, kacagva.

One Ok Rock - Rose Blood


Mikor árnyékod egy rózsára emlékeztet,
Oly szorosan ölelnélek.
Még ha töviseid meg is szúrnának,
Nem engednélek el.
Nem bánom, a fájdalom
Édes, gyötrelmes nektárrá válik.

A jövőben még a tiszta, fehér rózsák is
Örökké virágoznak majd.
Örökké veled leszek az alkonyatban,
Így kérlek, ne félj.
Virágok nyíltak szerte a világon, mint azelőtt,
Azelőtt és azelőtt...
Mennyire fehér a virágzó rózsa, nem érdekel.

Elképzelem, csak én volnék és a méhek,
Édességedtől függővé válnánk.
Akár a virágok méze,
Ártatlan mosolyod.
Teljes valód kisajátítom,
Szívemmel, lelkemmel, erősebb szerelmemmel,
Biztosan legyőzöm a zümmögő méheket.

A jövőben még a tiszta, fehér rózsák is
Örökké virágoznak majd.
Örökké veled leszek az alkonyatban,
Így kérlek, ne félj.
Virágok nyíltak szerte a világon, mint azelőtt,
Azelőtt és azelőtt...
Mennyire fehér a virágzó rózsa, nem érdekel.

2012. február 28., kedd

One Ok Rock - Mikansei Koukyoukyoku

(Befejezetlen Szimfónia)

Befejezetlen! Akárcsak én!
Mindenki befejezetlen!
Nehéz munka minden napot teljességében megélni,
Talpra kell állnunk minden hiba után.

Ha holnap meghalok, hagyok valamit magam után.
Életem minden napján azon gondolkozom,
Milyen ember akarok lenni.
Adok magamnak 100 meg nem érdemelt pontot.

Vagyok aki vagyok! Semmi más nem érdekel!
Emberek könnyeket hullatnak külsőségek miatt.
Így mindezek után van bátorságom...ezért élek tovább!
Az a fontos, hogy önmagam legyek.

Ez lehet akár mit tegnap láttam, hosszú idővel ezelőtt,
Vagy akár mit éppen most nézek.
Amíg nem értem teljesen ezt a túlzást és a változásokat,
Próbálkozni fogok.
Minden izgalommentes nappal, egyre közelebb kerülünk egy izgalmas naphoz.
Most és itt kezdődik változásunk...

De nem tehetünk róla, gyönyörű dolognak gondoljuk...még ma is!
Amíg élek és lélegzem, éneklem dalom!

Tudva ki az ellenségem,
Kiáltok és ugyanakkor feldobom magam szavaimmal.

Élünk, élünk.
Azt jelenti, nem baj ha hibázunk, nem igaz?

Mindannyiunknak ez az egy élet adatott.
Mit akarok mondani? Mit akarok tenni?
Azt akarom, hogy megértsétek amit mondok.
Ebben különbözünk mindannyian, ez okozza összecsapásainkat.
Oly sok lényegtelen konfliktust okozva a világban.

9GoatsBlackOut - Any

Alakod mosolyog emlékeimben,
Mosolyogva integettél, ennyi csupán.

Megérintem a fényt. A kétségbeesés lerombolja a múltat,
Mélyen behatol, hallá változik.
És még lélegezni is elfeledek. Egy helyen, mit senki sem lát.
Átölelem szüntelenül remegő vállaid.

Hagyjuk el a fejlődés folyosóját.
Szerelmes Afrodité.
Hunyd le szemeid délben, reggel, éjjel.
Melletted alszom. Elhagyott cipősarok.
Csábít minket az édes gyümölcs. Rálelünk bűneinkre.
A vörös szövet elszakad. Körülfonja ujjainkat.


Alakod mosolyog emlékeimben,
Mosolyogva integettél. Képtelen voltam bármit is mondani.
Távolabb a messzeségnél, a messzi időnél.
Számolom az éj könnycseppjeit.
Adonisz képtelen felejteni.

Szendergő emlékeimben alakod mosolygott.
Mosolyogva integettél, mielőtt a homok betemetett.
Ha ez egy kívánság, mélyebb a szavaknál.
Őrizlek emlékeimben téged, ki talán sírtál.

Screw - Die-Killer-Dead

(Halál-Gyilkos-Halott)

Teljesen őrült
Nagy köpés
Fejem nehéznek érzem
Áttöröm a negyedik falat
99cél

Halál-Gyilkos-Halott
Csak te jársz a fejemben, szerelmem
Szeretlek, ezért meg akarlak dugni

Kockázatos merülés
Egy lovagias férfi az utolsók közül
Egy bizarr előadás
Szerelmi viszony sikolya
Kilencvenkilenc


Fejem nehéznek érzem
Áttöröm a negyedik falat
99cél

Halál-Gyilkos-Halott
Csak te jársz a fejemben, szerelmem
Szeretlek, ezért meg akarlak dugni

Légy az enyém
Add meg nekem azt


Halál-Gyilkos-Halott
Csak te jársz a fejemben, szerelmem
Szeretlek, ezért meg akarlak dugni

2012. február 24., péntek

the GazettE - Carry?

Én vagyok a legkedvesebb vőlegény,
Hallom édes, suttogó hangod,
Már meghaltál...
Nem találtam fordítást,
A tükörképemhez.
Ő, ki nézi és sír.
Kérlek hadd ismerjek meg valakit,
Fogalmam sincs, miért...
Carry...képes vagy ennyire szeretni?
Carry...talán mellettem maradsz örökké?
Carry...ne sírj még.
Carry...Nem megyek sehova.

Ki tett engem ilyenné?
Máris sok ok van
Meghalni, ha lenne ennél könnyebb dolog.
Túlságosan is semmiség és túl boldogtalan...
Nem vagyok szellem.
Képes vagyok behunyt szemmel is látni.
Igazából mivé váltam?
Elmém mindjárt megbomlik.
Kérlek segíts...meghalok.
Nem érted? Már halott vagy...

Legalább emlákszel halálomra?
Akkor leugrottam egy épület tetejéről és meghaltam.


Carry...képes vagy ennyire szeretni?
Carry...talán mellettem maradsz örökké?
Carry...ne sírj még.
Carry...Nem megyek sehova.


Carry...örökké szeretni foglak...
Carry...viszlát, kedvesem...