2011. december 28., szerda

Nega - Rain falls

A hulló eső megfagyasztja nedves testem
Hulló könnyek...felkavarják a pocsolya vizét

A napfény felszárítja majd könnyeim?
Semmit sem látok e szemekkel
A felhők szertefoszlanak, előtűnik majd egy szivárvány?
Semmit sem kérdezek ettől az égtől...

Hiába hiszek, ez nem segít
Esernyő nélkül, az esőtől semmi sem véd

Ha tovább élek, miben kéne hinnem?
Mégis szem elől vesztettem szívem
Valaki mondja el mi az élet értelme és értéke
Ez az el nem tűnő dolog inspirált

Ezen az égen...

Hulló, hulló...eső és könnyek
Itt nem tűnnek el...
Hulló, hulló...száradó könnyek
Végül kiszárították e szívet


A napfény felszárítja majd könnyeim?
Semmit sem látok e szemekkel
A felhők szertefoszlanak, előtűnik majd egy szivárvány?
Semmit sem kérdezek ettől az égtől...

Örökké magányosan mondom,
Végül az "ok" eltűnt

Viszlát...





2011. december 27., kedd

Radwimps - Yume Banchi

(Az álom címe)

Ha álmom a tegnapra bízom, megbánom.
Ha álmom a holnapra bízom, reménykedem.
Vajon mi lesz ha álmom a mai önmagamra bízom?

Ezért,
Összekuporodom, elzárkózom,
És várom a holnapot.
De miért kezdődik a ma elölről,
Mikor már holnapnak kéne lennie?

"A jelen a jövőért létezik" mondtam, de nem hiszem,
Mert a mostani önmagam a tegnapi önmagam jövője.

"Ne elégedj meg a dolgokkal úgy, ahogy vannak",
Mondtam, de képtelen voltam mosolyogni,
Mert a mostani önmagam valaki megálmodott jövője.

Csak számolom az álmaim, miket valóra akarok váltani,
Annak ellenére, hogy a valóra vált álmok zokognak.

"Most, biztos egy egykori álmot élek át,
Most, biztos valaki álmát élem át."

Csupán a ki-és belégzés nem tesz boldoggá,
Elkezdtem erre és arra vágyni,
És arra a személyre.

De mégis,
Néha látsz engem, nem te vagy. Látlak. Nem én vagyok.
Szerelembe estünk, nem? Veled vagyok és te velem.

Számoljuk az álmokat, mik valóra váltak,
Az álmok, mik nem váltak valóra, valahol, valakinek biztos...

"Itt, ahol állok valaki számára biztosan a vágyott hely,
Valaki biztos ott áll, ahová én vágyom."
Valaki biztos valóra váltja álmaim,
És én biztosan valóra váltom valaki álmát.

Bulizzunk, tánc, tánc, tánc
Fogjuk meg egymás kezét
Fogd be és mosolyogj és láthatod, milyen gyönyörű az élet
Felejtsd el az esélyeket, esélyeket, esélyeket
Miért? Erősebbé válj, erősebbé, erősebbé
Legjobb ha meztelen vagy

Miért álltam talpra?
Nem a holnapot várom?
Holnap biztosan, holnap biztosan...
Holnap biztosan találkozom


"Most, biztos egy egykori álmot élek át,
Most, biztos valaki álmát élem át."
Még mindig álmokat szövök,  miket nem válthatok valóra.

Sajnálom,
Mostantól örökké, örökké együtt leszünk.

2011. december 25., vasárnap

Avenged Sevenfold - Nightmare

Rémálom

(Most valóra válik a rémálmod)

Levonszoltalak a mélybe
Le az ördög parádéjába
Hogy vendége légy örökre
(Nem lesz nyugtod már soha)

Fájó szívvel, de be kell látnod
Isten nem a te oldaladon áll
A régi ismeretség elvágatott
(Utolsó törekvésed, lángokban a világ)

Ég a hús, érzed a szagát a levegőben
A magadfajták lelkét oly könnyű megszerezni

Állj sorba, amíg számokat vésnek fejedbe
Az idők végezetéig itt fogsz raboskodni
Semmi sem állíthatja meg az őrületet
Forog, kísért, eped, húzd meg a ravaszt!

Tudnod kellett volna, mi a gonoszság ára
És fáj tudnod, hogy ide tartozol, igen
Ez a te rohadt rémálmod!
(És valóra válik a rémálmod)

Nem tudsz izzadtan ébredni
Mert nincs még vége
Démonaiddal táncolsz
(Saját magad áldozata vagy)

Túl a harcolni akaráson
Ahol minden rossz jó
Ahol ok nélkül gyűlölhetsz
(Utálatos önpusztítás)

Hazudtak neked, csak hogy látásod erőszakkal elvegyék
És még ők parancsolják meg, hogyan érezz
Bódult agyad kezelik, és míg elveszted a fejed, azt mondják
A lehető legjobb szándékkal segítenek problémáidon

Tudnod kellett volna, mi a gonoszság ára
És fáj tudnod, hogy ide tartozol, igen
Senkire nem számíthatsz
Mindenkitől félsz
Olyan tisztán látod tragikus sorsod
Ez a te rohadt rémálmod, hahahaha!

Küzdj
Ne hibázz
Ne bukj el
Vagy úgy végzed, mint a többiek

Halj meg
Halj meg megint
Bűnbe burkolva
Semmit sem tisztelve

Odalenn
Érezd a tüzet
Érezd a gyűlöletet
Fájdalmadat kívánjuk

Elveszve
Falnak mész
Csúszol-mászol
Hazug vagy, feláldozható

És tudom, hallod a hangokat (fentről hívnak)
És tudom, valódinak hathatnak (a szeretet jelei)
De választásokból áll az élet (néha fellebbezés nélkül)
Természetesnek vették a lelked, most a miénk lesz
(És valóra válik a rémálmod)

Tudnod kellett volna, mi a gonoszság ára
És fáj tudnod, hogy ide tartozol, igen
Senkire nem számíthatsz
Mindenkitől félsz
Olyan tisztán látod tragikus sorsod
Ez a te rohadt rémálmod!

Avenged Sevenfold - Bat Country

Denevérország*

Az, ki vadállatot csinál magából
Megszabadul az emberség fájdalmától

Körülvesznek a vad lángok, kibírom és maradok

Megpróbáltam egész éjjel vezetni
Hőgutába hajszolt idő; kopár, üres tájak
Nincs oázis erre, csak a homok zengi halhatatlan szavait

Nem tudnál segíteni, elkezdek égni (egyes-egyedül)
Lassan függővé válok, túl sok volt a löket
Magabiztosságom magamra hagy (egyes-egyedül)
Senki se menthet meg, és tudod, nem kell a figyelem

Ahogy hozzászokom, a fáradhatatlan fények új csúcsok felé visznek
Ujjam a ravaszon, készen állok, hogy lángra kapjak
Lehet, a holnapot már nem érem meg, de minden rendben
Nyomomban a képzelgés, megmutatja, hogy legyek szabad

Kár, hogy nem vagy itt; túl sokáig voltam ép; oly homályos minden
Gyere, kelj útra velem, de ne lepődj meg, becsaphat a szemed

Körülvesznek a vad lángok, kibírom és maradok
Szemeim nem látnak ugyanúgy többé, miután ma begolyózok

Néha nem tudom, miért választjuk az életet a halál helyett
Az égre nézünk, onnan várjuk a választ létünk értelmére
Találhatunk megoldást, de annyi meg annyi elkerül minket
Nem kell a felmentésed, mert rendbe hozni már nem tudom
Vadállatot csinálok magamból, megszabadulok ettől a fájdalomtól

Nem tudnál segíteni, elkezdek égni (egyes-egyedül)
Lassan függővé válok, túl sok volt a löket
Magabiztosságom magamra hagy (egyes-egyedül)
Senki se menthet meg, és tudod, nem kell a figyelem

Kár, hogy nem vagy itt; túl sokáig voltam ép; oly homályos minden
Gyere, kelj útra velem, de ne lepődj meg, becsaphat a szemed
Kezdettől fogva tudtam, ez a sok jó ötlet szétszakítja az agyad
Félsz, de követsz; túl fura vagyok, hogy éljek, túl kiváló, hogy meghaljak



* A dal címe, illetve az első két sor utalás/idézet Hunter S. Thompson Félelem és reszketés Las Vegasban c. regényéből (a szöveg többi részével is lehetne párhuzamot vonni egyébként), amiből filmváltozat is készült 1998-ban, Johnny Depp főszereplésével.

K-ON! - Don't say "lazy"!

Kérlek ne mondd, hogy "lusta vagy"
Mert tényleg őrültek vagyunk
Mikor még a kecses hattyú is
Víz alá dugja lábait
Valóban követjük ösztöneinket, bírjuk a kritikát, bármikor
Akkor is fényes jövő áll előttünk
Ezért kell néha szünetet tartanunk

Válaszd meg utad körültekintően, te magad
És jelöld meg célod a térképen
Ha van rövidebb út (válaszd azt), igazi ajándék
Szárnyak visznek oda? Még jobb!


"Oh basszus, letört a körmöm!" és visszaragasztod
És csupán ennyitől tökéletes vagy
Törődnöd kell magaddal, ez fontos
Nem szerethetsz mást, míg nem szereted önmagad

Kérlek ne mondd, hogy "lusta vagy"
Mert tényleg őrültek vagyunk
Mikor még az okos sas is
Elrejtőzik a tekintetek elől
A fantázia jelent mindent, mert a valóság kudarcot vallott
Még nem a kész cikk vagyunk
Ezért bukdácsolunk (néha) figyelmetlenül

A tény, hogy (mire vágysz) nincs szemeid előtt
Megtörheti motivációd
Így sokat álmodozol, teljes szíveddel
És aludni is teljes szívvel térsz

"Oké! Fogytam egy kicsit!" de a győzelem hevében ettél
És csupán ennyi, oly legyőzötté tett
Lejjebb kell tenned az elvárásaid, gyorsan
Légy rugalmas céljaiddal kapcsolatban, aki alkalmazkodik, győzni fog


Kérlek ne mondd, hogy "lusta vagy"
Mert tényleg őrültek vagyunk
Mikor még az elbűvölő páva is
Csak akkor mutatja szépségét, ha eljő a megfelelő idő
Testünk minden kis sejtjén dolgozunk, vékony, csinos nővé akarunk válni
Folyton udvarolnak nekünk
Ezért vagyunk (néha) annyira zavartak

"Uh oh, ez piros jelzés? Várj, ne, épp hogy megcsináltam!"
És csupán ennyitől oly okosnak érzed magad
Továbbra is büszke kell, hogy légy mindarra amit elértél, ez fontos
Nem fogadhatsz el mást, míg el nem fogadod önmagad



Kérlek ne mondd, hogy "lusta vagy"
Mert tényleg őrültek vagyunk
Mikor még a kecses hattyú is
Víz alá dugja lábait
Valóban követjük ösztöneinket, bírjuk a kritikát, bármikor
Akkor is fényes jövő áll előttünk
Ezért kell néha szünetet tartanunk

2011. december 23., péntek

Radwimps - Bagubbai (Bad Goodbye)

Valakit, ki túl közel van, hogy lássam,
Tévesen, "Én"-nek hívtam.
Kihez tartozik igazából e hang?

Valakit, ki túl messze van, hogy lássam,
Tévesen, "Isten"-nek hívtam.
Egy anyajegy volna azon az arcon?

Egy választás nélkül elfogadott életet,
Tévesen, "Szerelem"-nek hívtam.
Nem lesz semmi baj, ha így teszek.

Azt sugallja, "Miért is ne?"
Tévesen, "Álom"-nak hívtam.
Igazából, ez nem teljesen ugyanaz.

Születésem előtt nem kívántam mást, mint...

Meg akartam mutatni a reggelnek
A hajnalhasadást és a naplementét.
Biztos elbűvölnék egymást
Biztos szerelembe esnének.

Meg akartam mutatni a magányos
Télnek a nyarat.
Mindez oly könnyű, mégis oly bolondság.

A születés minden középpontja.

Bárcsak ide-oda üldöznének,
Bal és jobb közt,
Föld és ég közt,
Tegnap és holnap közt,
Álom és valóság közt,

Ezért vagyunk oly elveszettek;
Csak megérkezünk és elindulunk.

Ott fogsz állni és várni halálom útján, ugye?
Azt mondva, "Nézd, erre menj", és "Nem, ne arra".

A Föld tovább forog, akkor is ha én már nem leszek itt.
De ha a Föld nem létezne, nem élhetnék.
Mert döntéseidtől függve éltem.
Így legalább...

Egy reggelen, mikor többé már nem létezem,
Azt akarom, hogy valami lezuhanjon.

Mindez oly könnyű, mégis oly bolondság.


A reggel, mikor létezem és
A reggel mikor nem létezem.
Remélem különböznek
Legalább egy kicsit.

Mikor még meg sem születtem, és
Mikor már eltűntem.

Remélem különböznek.
Remélem más a világ.

Akkor, váltsuk valóra azt az "álmot",
Akkor, teljesítsük be azt a "szerelmet",
Akkor, imádkozzunk "Isten"-hez,
Akkor, hívjuk "Én"-nek azt a személyt,

2011. december 22., csütörtök

Shiki Project - Shiro no Kuro, Kuro no Shiro

(A fehér feketéje, a fekete fehére)

A napfényt áteresztő lombkoronák résein át
Nézelődő virágok nevei, oly magasztosak,
Akár a vörös levelek ragyogása,
Ahogy csillogásuk az emberi világban megmutatkozik.

Az idő telik, felszabadítva a yin-t és yang-ot.
Az idő telik, irgalmat és szerelmet ítélve.
Az idő telik, befolyásolva az árnyékot és fényt.
Az idő telik, kegyelemmel és szerelemmel megtévesztve.

A két rügy mit sem tudva az
Eljövendő katasztrófáról,
Mosolygott, a sors fintorának ölelésében,
Az emberi világ örök káoszra van ítélve.


Az idő telik, felszabadítva a yin-t és yang-ot.
Az idő telik, irgalmat és szerelmet ítélve.
Az idő telik, befolyásolva az árnyékot és fényt.
Az idő telik, kegyelemmel és szerelemmel megtévesztve.

A bánat egy sosem látott jövő végéhez hívja őket,
Kitárják sötét, merev ajkukat,
Meg nem szűnő lépteikkel és gyenge pulzusukkal
Ők ketten, ők ketten

Elindultak a vérontás ellenállhatatlan útján,
És lángra lobbantották fáklyáikat.


Az idő telik, felszabadítva a yin-t és yang-ot.
Az idő telik, irgalmat és szerelmet ítélve.
Az idő telik, befolyásolva az árnyékot és fényt.
Az idő telik, kegyelemmel és szerelemmel megtévesztve.

Scandal - Sakura Goodbye

Hello Viszlát
Hello Viszlát

Hello Viszlát
Hello Viszlát...

Hello Viszlát
Hello Viszlát

Hello Viszlát
Hello Viszlát...

Megszokott egyenruhám gallérját,
Kicsit szűkebbnek érzem, mint korábban.

Az utolsó csengő megszólal,
És még ez a folyosó is csupán emlék marad.

Iskolatáskám jobb kezemben,
Oly nehéz, mint mindig...

Az évszak, mikor hull a cseresznyevirág, emlékeim rólad,
Táncolnak, akár a kék ég előtt a szirmok.

Még most is emlékszem utolsó mosolyodra,
Nem akarom ezt mondani,
"Viszlát"

Hello Viszlát
Hello Viszlát...

Még a falfirka is, mit együtt rajzoltunk,
Ott marad a csendes osztályterem falán.

Kifakult, nehéz most megfejteni,
Halkan, halkan átrajzoltam ujjammal.

Salala, a szirmok vihara a szél közepette,
Kiáltom neved újra és újra.

Bár tudjuk, hogy sosem térhetünk ide vissza,
Váljunk el egy "Viszlát"-tal.

Még ha el is válunk, még ha egyedül is vagyok Tokióban,
Enyém lesz ajándékod, egy passzoló misanga.

A beleszőtt kívánság egy nap valóra válik,
Ez nem jelenti, hogy hamarosan, de én hiszek benne.

Az évszak, mikor hull a cseresznyevirág, emlékeim rólad,
Örökké táncolni fognak a kék ég alatt.

Egy új kapu tárul ki álmaim előtt,
Be fogok lépni,
Most és itt.

Hello Viszlát
Hello Viszlát

Hello Viszlát
Hello Viszlát...

Hello Viszlát
Hello Viszlát

Hello Viszlát
Hello Viszlát...

The Kiddie - Black Side

(Sötét Oldal)

Hosszú, hosszú álmot láttam,
Egy hamis illúziót, egy mocskos illúzió vezette szívem tévútra.

Ahogy egymástól egyre közelebb rajzolódik ki testünk,
Egy démon sóvárgó vére néz jobb szememből.

Egy bajkeverővé tevő világban, sosem lesz vége
E rothadó eszményképeknek, eltörölve a szerelmet és igazságosságot.
Nem hagyod, hogy e pusztító, megfosztó, szakadó vörös eső rád essen.
Te csak a sötét oldalról álmodsz.

Kétségkívül gyorsan válok felnőtté,
Kétségkívül azért, mert kicsit tovább akartam gyerek maradni.

Erről senki sem tehet, nem a te hibád, az önmarcangolás nem más, mint egy ízléses,
Csepegő zápor, a könnyek határán,  csak gyötrődés, e század legnagyobb iramában.
Nincs ellenség, kit fel kell kutatni. Siratom gyenge önmagam,
Ki nem képes szeretni a sok csodás találkozást.


Egy bajkeverővé tevő világban, sosem lesz vége
E rothadó eszményképeknek, eltörölve a szerelmet és igazságosságot.
Nem hagyod, hogy e pusztító, megfosztó, szakadó vörös eső rád essen.
Te csak a sötét oldalról álmodsz.

The Kiddie - smile.

(Mosolyogj.)

Lépésről lépésre, emelkedünk és ereszkedünk,
Ezt az egészet kihagyva akarom leélni életem.

Gyerünk, ébredj álmodból és lásd,
Hogy a táguló valóság nem olyan egyszerű,
Senki sem teheti azt, amit akar.

Mosolyogj, mosolyogj, mosolyogj
Ha így teszel, próbálj egész testeddel mosolyogni és még jobban!
Csak mosolyogj, mosolyogj, mosolyogj
Nevess a szomorú időkön is! oh oh
Mosolyogj, mosolyogj, mosolyogj
Adj egy esélyt ennek az egyetemesen legyőzhetetlen receptnek.
Csak mosolyogj, mosolyogj, mosolyogj
Pontosan, mert talán elveszted utad, légy önmagad akkor is.

Mert minden nap folytatódik egyhangúan,
Hiszed, hogy a sors egy elágazások nélküli ösvény.

Képtelen vagyok olyan álmot látni, hol ez nem így van,
Örök gyerek akarok maradni e világon, egyedül, kivételek nélkül.


Mosolyogj, mosolyogj, mosolyogj
Ha sírnod kell, nem baj ha minden erőddel zokogsz.

Csak mosolyogj, mosolyogj, mosolyogj
Nevess a szomorú időkön is! oh oh
Mosolyogj, mosolyogj, mosolyogj
Adj egy esélyt ennek az egyetemesen legyőzhetetlen receptnek.
Csak mosolyogj, mosolyogj, mosolyogj
Pontosan, mert talán elveszted utad, légy önmagad akkor is.


The Kiddie - S.M.D.

Ne nézz így rám! Nem egy játék vagy eszköz vagyok,
Egy "Sajnálom" jöhetne, mielőtt porig rombolsz, nem?

Mit tehetnél onnan? Bár semmit sem tudsz rólam,
Fekete, mocskos kezekkel a ragyogó jövőt hússá és vérré tennéd?

Hallgatásra kényszerítve, azt mondták vágjak barátságos képet, hogy hamissá váljak
Tanítási célból kigúnyolom a hatalomnak nevezett erőszakot.

Tudva, hogy ha egy városi fény kialszik,
Senki sem veszi észre, elrohanok.

Mi mindent vesznek még el,   Tőlem, hogy
Mi mindent fojtanak még el,   felnőtté váljak.

2011. december 17., szombat

Hamasaki Ayumi - Pride

(Büszkeség)

Mikor egy fiatal lány azt mondta:
"Szabadságod oly ragyogó"
Azt feleltem:
"Még akkor is ha életem értelmét sem találom?"

Ha az emberek teremtmények
Ki könyörög azért, mi nem adatott meg nekik
Ah, mire is van szükségünk a Földön?

Ezután, a lány
Tovább erősködött
És ráébredt milyen hihetetlenül üresnek érzi magát
Egy új felfedezés

Ez történik, ha folyton álmodozunk
Kinyitjuk a holnap felé vezető ajtót
Ah, tudni, hogy nincs semmi e világon
Fontos

Biztosan
Virágok várnak ránk
Egy helyen, mit még sosem láttunk
Mielőtt
Hozzászoknánk,
Hogy mindig mindenből elegünk van
És felgyorsulunk

Ah, még ha az a hely a világ vége is
Még ha az emberek nevetve mondják is, hogy csak az időnket vesztegetjük
Menjünk oda együtt
Mert semmi nem ijeszt meg jobban a feladásnál

One Ok Rock - Mr. Gendai Speaker

Hey, Mr. Gendai Speaker, mi a ma valósága?
Nem értem ezt
Az élet nem a végről szól, hanem az események vezetnek a vég felé

Senki sem ad választ

Még egy irányíthatatlan furcsa helyzet, bár senki sem akarta
Távoli érzések, elértek hozzám?

Senki sem talál itt rám
Ez a titkos helyem
Senki sem ismeri és nem is fogja
De úgy érzem elvesztem érzékeim
Itt vagyok, e zugban, egyedül

Szükséged van erre az Új Valóságra, hogy kedvenceddé váljon
A kritizálás a nyomorultak idétlen szokása


Még egy irányíthatatlan furcsa helyzet, bár senki sem akarta
Távoli érzések, elértek hozzám?



Senki sem talál itt rám
Ez a titkos helyem
Senki sem ismeri és nem is fogja
De úgy érzem elvesztem érzékeim
Itt vagyok, e zugban, egyedül

Ráadásul, kimondom a váratlan igazságot
Ha egy átlagos élet keretei közé szorultál
Nem számít mit teszel, nem változik
Bár, a nap is egyszer véget ér...

(Hallotok most engem?)


Senki sem talál itt rám
Ez a titkos helyem
Senki sem ismeri és nem is fogja
De úgy érzem elvesztem érzékeim
Itt vagyok, e zugban, egyedül