2011. november 2., szerda

Nightmare - Raven Loud Speeeaker

Az idő eltelt
Eltűntél? Elvesztél? Vagy elfutottál?
Belesüllyedtél azoknak a felhőknek a rétegeibe?
Vétkeztél, napok...
Erődöt építettél, egy eszmény végén
Ledőltek, megfosztották magukat mindentől és felületessé váltak

Az idő eltelt
Eltűntél? Elvesztél? Vagy elfutottál?
Belesüllyedtél azoknak a felhőknek a rétegeibe?
Vétkeztél, napok...
Erődöt építettél, egy eszmény végén
Ledőltek, megfosztották magukat mindentől és felületessé váltak

Zavarodottság, a fölény és a kisebbrendűség érződik mikor folytatod
Már rég megmérgezett a saját becsvágyad
De még mindig fogom a kezed

Ez az oka, annak, hogy az eszményeid elhalványultak
Eltorzul a tág ég
Minden reggel üvöltesz
Kitölti a hang, ami még egyszer utoljára visszhangzik

Zavarodottság, emlékezz az okra, amiért hazudtál
Miért kéne feltörölnöm könnyeim?
Ingatagság, ez a jókedv hosszú éjszakája
Senki másra nincs szükségem

Felépíteni egy hazug társadalmat
Tényleg azt hiszed, hogy a bátorság létezik?
Sírni értelmetlenül
Kutatok a válasz után, mi lehetnék, mit láthatnék?

Ez az oka, annak, hogy az eszményeid elhalványultak
Eltorzul a tág ég
Meleg reggel
Használ a hangod, amivel üvöltesz
És szabadítsd meg magad az erkölcstelen végtől.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése