2011. szeptember 3., szombat

Daisuke to Kuro no Injatachi - Honrou


A végtelen éjszakában
Végtelen álmot látok
Most csak téged kereslek

Aznap ráleltünk édenkertünkre
A kapu szorosan bezárva, észrevétlenül
Szívem romokban hevert
Körbejártam ezt a tovatűnő tájat

Kagylóba zárva
Vissza akarom hozni mosolygó arcod

A végtelen éjszakában
Végtelen álmot látok
Most csak téged kereslek

A fokozatosan megváltozó évszak alatt
Fokozatosan megváltozó érzéseidben
Búcsút mondtam, anélkül, hogy téged hibáztatnálak

Az idegesítő szél a függönyt lobogtatja
Kibámulok az ablakon, a fények túláradnak
Zavart voltam, mindkét szemem lehunyva
Az igazságot nem pillanthatom meg

Kagylóba zárva
Vissza akarom hozni mosolygó arcom

A végtelen éjszakában
Végtelen álmot látok
Most csak téged kereslek
A fokozatosan megváltozó évszak alatt
Fokozatosan megváltozó érzéseidben
Búcsút mondtam, anélkül, hogy téged hibáztatnálak

Kagylóba zárva
Vissza akarom hozni mosolygó arcunk

A végtelen éjszakában
Végtelen álmot látok
Most csak téged kereslek
A fokozatosan megváltozó évszak alatt
Fokozatosan megváltozó érzéseidben
Búcsút mondtam, anélkül, hogy téged hibáztatnálak

Hangod még mindig fülemben cseng
Arcod emlékképét látom szemhéjam mögött
Szeretem mindenedet, szívem legmélyéről
Most csak beszélni akarok hozzád
Most csak köszönetet akarok mondani
Integetek mosolygó arcod felé

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése