2011. szeptember 28., szerda

Kagrra, - Mateki


(Mágikus furulya)

Tévútra vezet a szél hozta hang
Halk léptekkel sétálunk
És táncoló árnyakat látunk soha nem látott színű szemekkel
A sötétben táncoló lángok ölelésében

Kört rajzolunk, mintha védelmet nyújtana
És céltudatosan menetelünk végig a Földön
És vörös agyarakat látunk soha nem látott színű szemekkel
Jajveszékelésünk kettéhasítja az eget

E gyönyörű bűnbe merülve, most gyűlöletünk eltűnik
Igen, egy tiltott szerelembe táncolunk

Csak még egy kicsit át akarom adni magam az idők hangjának
Múló vörös foltok szennyében

Felnézünk az égre, mintha hozzásimulnánk
A felhők végtelenjében
És vad, őrült, soha nem látott színű szemek
Térdre ereszkedünk, hogy elmondjuk utolsó imáinkat

Ah, elmerülve a furulya hangjában, beleolvadunk a holdfényes éjszakába
Míg, míg testünk darabokra nem hull

E gyönyörű bűnbe merülve, most gyűlöletünk eltűnik
Igen, egy tiltott szerelembe táncolunk

Csak még egy kicsit át akarom adni magam az idők hangjának
Múló vörös foltok szennyében

Minden átkozott, gyűlölt lélek e világban eggyé olvad
Mosolyunkat a szélnek adjuk és ezen idők emlékévé válunk

2011. szeptember 19., hétfő

Blood on the Dance Floor - Bewitched


(Megbabonázott)

Vonzó vagy, kis boszorkány, gyönyörű vagy
Csintalanságod, kis boszorkány, összetörte szívem
Varázslatos szavak, kis boszorkány, megbabonáztál
Minden összedől, kis boszorkány, gyönyörű apokalipszisom

Megbabonáztál mert bűbájod hatása alatt vagyok oh-ooh
Biztosan boszorkány vagy mert a pokolban élek, oh-ooh

Eljött az idő, eljött az óra
Én vagyok a varázslat, én vagyok az erő, oh
Csak egy csillagra van szükségem az égen
Minden éjjel te vagy a kívánságom

Megtréfáltalak, hogy belém szeress, kicsi fiú
Játszottam veled a kezdetektől, mint egy játékkal
Szíved szerelemben ég, ahogy elhozom végzeted (Végzetem)
Oly könnyen átvertelek kicsi fiú, hogy elhitted, igaz (Szerelmes vagyok beléd)

Megbabonáztál mert bűbájod hatása alatt vagyok oh-ooh
Biztosan boszorkány vagy mert a pokolban élek, oh-ooh

Eljött az idő, eljött az óra
Én vagyok a varázslat, én vagyok az erő, oh
Csak egy csillagra van szükségem az égen
Minden éjjel te vagy a kívánságom

Eljött az idő, eljött az óra
Hogy visszaszerezzem szívem, hogy visszaszerezzem erőm
Ez a pillanat, hogy megtörjem varázsod
Átlátok rajtad, most égni fogsz a pokolban

Eljött az idő, eljött az óra
Hogy visszaszerezzem szívem, hogy visszaszerezzem erőm
Ez a pillanat, hogy megtörjem varázsod
Átlátok rajtad, most égni fogsz a pokolban

Eljött az idő, eljött az óra
Hogy visszaszerezzem szívem, hogy visszaszerezzem erőm
Ez a pillanat, hogy megtörjem varázsod
Átlátok rajtad...égj a pokolban boszorka

Megbabonáztál mert bűbájod hatása alatt vagyok oh-ooh
Biztosan boszorkány vagy mert a pokolban élek, oh-ooh

Eljött az idő, eljött az óra
Én vagyok a varázslat, én vagyok az erő, oh
Csak egy csillagra van szükségem az égen
Minden éjjel te vagy a kívánságom

Jinkaku Radio - Wasurenagusa


(Nefelejcs)

A bús Júniusra emlékeztető illat eltűnt
Egy különleges virág neve eltűnt előlem

Még e tátongó űr is ég szívemben
Bár többé nem zavar

A fájdalom emlékeket ébreszt

Minden, mit láthattam felszívódott
Ahogy a fiatal és eleven évszak eltelt
Próbáltam kioltani a félrevezető fényt
Várakozom és fohászkodom, hogy újra virágba boruljon

Ha felejteni akarnék
Gyűlölném magam érte
Így magam mögött hagyom a sebeket, mint vésett emlékeztetőt
Ezen a magányos helyen
Álltam és figyeltem
Fehér ujjak
Fehér virágok
Mindig oly fehérek

Nem akartam összezavarni magam
Őrizni akarom e bánatot örökké

Ha ez a fájdalom eltűnne
Biztosan sokkal könnyebb lenne
De képtelen vagyok rá

Minden, mit láthattam felszívódott
Ahogy a fiatal és eleven évszak eltelt
Próbáltam kioltani a félrevezető fényt
Várakozom és fohászkodom, hogy újra virágba boruljon

Ha felejteni akarnék
Gyűlölném magam érte
Így magam mögött hagyom a sebeket, mint vésett emlékeztetőt
Ezen a magányos helyen
Álltam és figyeltem
Fehér ujjak
Fehér virágok
Mindig oly fehérek

Mindig oly fehérek
Képtelen vagyok felejteni

2011. szeptember 18., vasárnap

Avenged Sevenfold - A Little Piece of Heaven


(A mennyország egy kicsiny darabja)

A történet kezdete előtt, oly nagy bűn, hogy
Elveszem ami az enyém az idők végezetéig?
Több volt köztünk barátságnál, mielőtt a történetnek vége szakad,
És elveszem ami az enyém, hozd létre
Amit Isten sosem alkotna meg.

Szerelmünk oly erős volt, talán túl soká is,
Gyenge voltam és féltem, hogy
Valami rosszul sül el,
Mielőtt minden lehetőség valóra válhatott volna,
Elvettem tőled mindet,
Szinte sírva nevettem magamon,
(Hahahaha!)
Megidézve legnagyobb félelmeit
(Gyere ide te kibaszott ribanc!)

Ötvenszer kellett kibaszottul megszúrnom,
Képtelen vagyok elhinni,
Kivágtam szívét szemei előtt,
Könnyen átment a szemen, edd meg, edd meg, edd meg!

Sosem volt ilyen jó az ágyban
Még álmában sem
Most túl tökéletes,
Sosem voltam ilyen mélyen benne,
Folytatódik tovább és tovább
Örökké megőrzöm fiatalságod
Egy fiatalságodat szétspriccelő szökőkúttal

Mert tényleg mindig is tudtam, hogy kis bűnöm
Hideget hoz, ezért is melengettem combjaid
És tudom, tudom, ez nem a te időd
De viszlát, viszlát
És egy okos szó mikor a tűz kialszik
Azt hiszed vége, de még csak most kezdődött
De baby, ne sírj

Tiéd volt a szívem, legalábbis a nagy része
Mert mindenki meghal egyszer, elváltunk
Kezdjük újra
Mert mindenki meghal egyszer (yeah)
De baby, ne sírj

Most olyan lehetőségek, mikre sosem számítottam
Történnek meg, még csak nem is hallottam ilyenekről korábban
Most egy dühös lélek felkel sírjából
Hogy újra birtokába vegye a testet, amivel illetlenségeket tettem

Fültől fülig mosollyal
Szinte sírva nevetett magán

Ötvenszer kellett kibaszottul megszúrnom,
Képtelen vagyok elhinni,
Kivágtam szívét szemei előtt,
Könnyen átment a szemen, edd meg, edd meg, edd meg!

Most, hogy végeztem, észreveszem hibáim
Meg kéne kockáztatnom egy bocsánatkérést egy síron túli személyhez

Jóváteszem amit tettem
Mert a mennyország egy kicsiny darabját éltem át
Míg te a pokolban égtél, nem létezik béke örökké

Mert tényleg mindig is tudtam, hogy kis bűnöm
Hideget hoz, ezért is melengettem combjaid
És tudom, tudom, ez nem a te időd
De viszlát, viszlát
És egy okos szó mikor a tűz kialszik
Azt hiszed vége, de még csak most kezdődött
De baby, ne sírj

Tiéd volt a szívem, legalábbis a nagy része
Mert mindenki meghal egyszer, elváltunk
Kezdjük újra
Mert mindenki meghal egyszer (yeah)
De baby, ne sírj

Oly soká fogok szenvedni
(Amit tenni fogsz, nem elég soká)
Hogy jóvátegyem neked
(Imádkozom, hogy megtedd)
Bármit megteszek, amit csak kérsz
(Nos akkor adok neked egy esélyt)
És ha ez nem elég
(Ha ez nem elég, ha ez nem elég)
Ha ez nem elég
(Nem elég)
Megpróbálom újra
(Megpróbálom újra)
És újra
(És újra)
Újra és újra

Visszatértünk, visszatérünk
Örökké élünk, örökké élünk
Házasodjunk össze, házasodjunk össze
Kezdjük a gyilkolás, kezdjük a gyilkolást

Együtt maradsz e férfival halálodban, míg természetellenes életed tart?
(Igen)
Együtt maradsz e nővel halálodban, míg természetellenes életed tart?
(Igen)
Most kimondom neved...

Mert tényleg mindig is tudtam, hogy kis bűnöm
Hideget hoz, ezért is melengettem combjaid
És tudom, tudom, ez nem a te időd
De viszlát, viszlát
És egy okos szó mikor a tűz kialszik
Azt hiszed vége, de még csak most kezdődött
De baby, ne sírj

Tiéd volt a szívem, legalábbis a nagy része
Mert mindenki meghal egyszer, elváltunk
Kezdjük újra
Mert mindenki meghal egyszer (yeah)
De baby, ne sírj

2011. szeptember 15., csütörtök

Kagrra, - Kami Uta


(Isteni dal)

Egy illetlen árny gyanúsan ellopja egy istennő szívét,
Egy hamis alku köttetett sötétségbe zárva...

A nép szenvedésben él, hezitáló szemeik könnyekkel teltek,
Csak telik az idő, állandó félelemtől gyötrődnek.

Még a fohászkodók is kiabálni kezdenek a perzselő napsütésben,
Jöjj, kiáltsd hitvesed nevét, minden érzelmed beleadva.

E dallal, a Föld mozogni fog és a világot beterítő köd felszáll,
E dallal, most felébredsz a sötétségből és az ajtó után nyúlsz.

Még a fohászkodókat is elnyeli a kettéhasadt ég,
Jöjj, kiáltsd hitvesed nevét, minden érzelmed beleadva.

A Hold hírnökei térden állva
Haldokolnak zokogásuk közepette.

E dallal, a Föld mozogni fog és a világot beterítő köd felszáll,
E dallal, most felébredsz a sötétségből és az ajtó után nyúlsz.

E dal örökké zengeni fog, mindent beterítve és új évszakokat hozva,
E dal most kivezet téged a sötétségből visza arra a földre.

Crow / Kagrra, - Saishuu Tensei


( Utolsó reinkarnáció)

*Ő, oly közel fülemhez...

Már belefáradtam ebbe a játékba,
Újra hamuvá lennék.
Mert e lét többé nem
Ér semmit ezen a földön.

Azokkal az ujjakkal, irányítva...

Körülfonnak a bábmozgató zsinórok,
De nem az én kezeimben végződnek.
Ha csak egyet is irányíthatnék,
Újra hamuvá lennék.

Magam felé húznám kezeimmel,
És elpusztulnék érted.
És beteljesületlen kívánságaimért
*E kardot belemártanám.

Játékunk végén
Felfedezném a vért a zsinórokon,
Gyenge ellenállásom közepette erős fájdalmat éreztem.
Játszmánk végén
Felfedezném a vért a zsinórokon,
Ördögünk már élénk feketébe ölte a világot.

Magával ragad,
Erősen magamhoz ölellek.
Most már tudom, hogy meg foglak változtatni.
Elsöprő erő egy mosollyal, felismerte akkor.
Miután a világ a feje tetejére áll, eljő a sötétség,
Nem tehetek mást, mint hogy szégyenkezem.

Mikor üdvözlöm a véget,
Akkor születünk újjá fehérben.
De most csapdában vagyok,
Láttam a köteleket nyakam körül.


*Itt és a szöveg többi részében is egy férfire céloz.

Crow / Kagrra, - Awaki Honoo ni Tsutsumarete...


(Sápadt lángokkal borítva...)

A keserű fájdalom hangja kiszökik
Hegyikristály testemből.
A körém gyűló emberek
Vég nélkül figyelnek hideg tekintetükkel.

Zavarodott szívek egyértelműen megítélík
Igaz és ellenszegülő hibáim.
Erőtlenül kinyílt számból
Friss vér és rosszindulató szavak áramlanak.

Hevesen égő lángok
Gondolatok törnek be testembe
Hevesen égő lángok
Halovány könnyek mossák arcom

Az éj, mikor gondolataim köréd fontam
És egybekeltünk az örökkévalóságig,
Szomorú történetet mesél a jövőnek.

Szép színű vér csordul ki
Pusztuló testemből.
Zavart szívemben egy nyugodt hely sincs,
Az ég túlhalad az időn.

Hevesen égő lángok tisztítják meg testem
Teljesen őszinte könnyek.

A szerelem, mi után  fájdalmasan vágyődtam
Cél nélkül kóborol.
Lelkem szembenéz veled őszintén.


A dal valószínúleg Yaoya Oshichi történetéről szól

2011. szeptember 9., péntek

Shiki Project - Kanashi, Urameshi ana Itoshi...


(Bánat, keserűség, és szerelmem...)

Ezt a fájdalmat mellkasomban,
Felajánlom neked,
Átadom sérüléseim, melyekből képtelen vagyok felépülni.

Ha az, mit korábban súgtál,
Hazugsággá változik,
Szemem vörös színre vált.

Ah, és ha így volna...

Megtörten és elsorvadva,
Karjaid ölelésében,
Már attól elégedett volnék, ha bezárhatnálak.

A végzet vörös fonalát,
Mi kisujjainkat összeköti,
Számtalanszor nyakad köré tekerem és megfojtalak.

Ah, és ha így volna,
Testem széthasadna.

Megtörten és elsorvadva,
Karjaid ölelésében,
Már attól elégedett volnék, ha bezárhatnálak.

Bár
Sóvárgok, vágyódom utánad,
Még bánatom is elenyésző mellette, annyira
Gyűlöllek, gyűlölsz,
Már attól elégedett volnék, ha eltűnnél.

Shiki Project - Shi no Kuni


(A halál földje)

Ez az élet elbűvölő, de
Vakítja szemem.
A lámpafényt követve,
Fogjuk egymás kezét, és induljunk a halál földjére.

Keresem a tájat, mit képtelen vagyok felidézni,
Mit elfeledtem egykoron.

Lehunyt szemekkel, átadom magam az álmoknak,
és pihenek csendesen lélegezve.

Ez az élet elbűvölő, de
Vakítja szemem.
A lámpafényt követve,
Fogjuk egymás kezét, és induljunk a halál földjére.

Álmomban látott táj
Virágzik a völgybe tűnő folyónál.

Vörös virágok rothadó bűze
Kecsegteti árva gondolataim.

Ez az élet elbűvölő, de
Vakítja szemem.
A lámpafényt követve,
Fogjuk egymás kezét, és induljunk a halál földjére.

De mégis siralmas,
E földön, mire ráleltem,
Az egyetlen fénysugár, az egyetlen melegség mosolyodban
Te voltál, elbukott lényed.

Miért épül fal minden elé, mit szeretek,
Egyesével, az idő múlásával?

Dühít és összezavar,
Elsodor és megdermeszt,
Mélybe taszít, összetör és tovatűnik.

Ez az élet elbűvölő, de
Vakítja szemem.
A lámpafényt követve,
Fogjuk egymás kezét, és induljunk a halál földjére.

Ah, bűneim és büntetéseim, és még emlékeim is,
Titokban fehér kerámiába rejtem,
És a szén illata hív minket,
Elkísérlek a halál földjére.

Crow / Kagrra, - Hyakkiyakou


(Száz démon éji mulatsága)

Szerencsétlen sors okozta bánattal élni,
A bajaikat rejtegető szellemek most felszólalnak.

Ha azok a lángok remegnek, mint mindig, az emelkedő fáklyákon,
Egy csókkal mi túlságosan is gyengéd,
A ragyogás szemükben kiolthatná azt a tüzet.

A mindenki által gyűlölt hangok,
Mögülem közelítenek hangtalan léptekkel,
Erejükkel sötétségbe taszíthatják az isteneket,
Egy sötét helyre, hová a kiáltások sem érnek el.

Különös, lélek, parancsolat, nyitva*

Szerencsétlen sors okozta bánattal élni,
A bajaikat rejtegető szellemek most felszólalnak.

Különös, lélek, parancsolat, nyitva*

Szerencsétlen sors okozta bánattal élni,
A bajaikat rejtegető szellemek most felszólalnak.

"Van egy hely, hol régi idők száz rejtélyes meséje gyülekezik,
Szellemeink mindig megjelennek itt.
A tragédiánk, hogy vért vérrel lemosni nem lehet,
Nem enged kitárni a kapukat..."

És tovább várnak az esélyre, hogy
Feltámaszthassák a terhekkel teli, távoli múltat.


*A "Kikaikaikaikai" sornak, amit a háttérben üvöltenek (élőben nagyon is előtérben van XD), alapvetően nincs jelentése, de a szövegben kanjikkal van leírva, és ezért fordítottam le.

2011. szeptember 6., kedd

Shiki Project - Rashazakura


(Selymes cseresznyevirágok)

Gondolataim átadom
A féktelenül kavargó virágszirmoknak,
Bánatommal,
Miattad, kit többé nem szerethetek.

Szívem, holtsápadtan,
Körbefordítja az évszakokat.
Te, kit többé nem szerethetek,
Kivirágoztatlak az örökkévalóságig.

A szél sóhajommal keveredik,
És a árad az olvadás vize.

Vajon mikor érem el,
Az ősi fővárost,
Mit álmaimban láttam?
Ha összekulcsolom kezeim,
És lehunyom szemem,
Úszhatok az égen.

Áradó gondolataim átadom
A féktelenül kavargó virágszirmoknak,
Bánatommal,
Miattad, kit többé nem szerethetek.

Szívem, holtsápadtan,
Körbefordítja az évszakokat.
Te, kit többé nem szerethetek,
Kivirágoztatlak az örökkévalóságig.

Alig öltözött életek.
Bár lehullnak, a cseresznyevirágok gyönyörűek.

Keveredve a hóval,
Keveredve a Földdel,
A szélbe úszva lángol.
Mikor legközelebb látlak,
Milyen színű lesz álmod?

Változatlan vágyaim,
El nem érhetők.
A múlt nem más, mint a sár odakint.

Hol a dallam, mit nem hallhatok?
Gondolatok, miket nem hagyok el,
Eltűnnek...

Ás még egyszer,
Gondolataim átadom
A féktelenül kavargó virágszirmoknak,
Bánatommal,
Miattad, kit többé nem szerethetek.

Szívem, holtsápadtan,
Körbefordítja az évszakokat.
Te, kit többé nem szerethetek,
Büszke leszek rád az örökkévalóságig.

A visszatérő gondolatok kecsesen
Lehullnak e fákra.
Örökkévaló esküm virágozni fog,
Érted, kit többé nem szerethetek.

Shiki Project - Shirakuen


(Halott kert)

"Ne hagyj el engem."
Súgtad fülembe.
Sóhajod lecsorgott tarkómon,
Mintha megízlelné.

Vörös pókliliomok,
Borostyánszínűvé száradtak az ablak előtt.
Mikor kezemmel végigsimítottam rajtuk,
Elhervadtak, akár a szívem,
Most is, egy hang nélkül...

Nosztalgikus, visszhangzó hangod,
Visszhangzó zokogás mellkasomban.
Az időt visszatekerő emlékek,
Gyengéden a vég felé terelnek.

Hangosan ziháló hangom,
Torkomat karcoló méz.
Az időt visszatekerő emlékek,
Gyengéden a vég felé vezetnek.

Ha követem őket, egy beteges paradicsomba érek.

Hamuszürke bőr,
Vágyakozó illatot hint a levegőbe.
Összeteszem tenyereim, így semmi sem folyik ki,
Semmi sem esik le,
Nyelvem elékúszik.
Most is, egy hang nélkül...

Nosztalgikus, visszhangzó hangod,
Visszhangzó zokogás mellkasomban.
Az időt visszatekerő emlékek,
Gyengéden a vég felé terelnek.

Hangosan ziháló hangom,
Torkomat karcoló méz.
Az időt visszatekerő emlékek,
Gyengéden a vég felé vezetnek.

Ha követem őket, egy beteges paradicsomba érek.

"Ne hagyj el engem."
Súgtad fülembe.
"Ne hagyj el engem."
Súgtad mégegyszer...

2011. szeptember 4., vasárnap

D'espairsRay - Progress

(Haladás)

Zúzd szét a láncot, mi fogva tart
Elviszlek innen egy helyre mit még sosem láttál

Erősödik a fény ahogy az árnyékok elsüllyednek a színekben
Az egyetlen, ki félelem nélküli, te lennél?

Töröld el ezt a süllyedő illúziót, egy újat kéne létrehoznod

Tépd ki bezárt szíved és szüless újjá most
Tudnod kell, hogy nincs mit vesztened

Az éhező időkben, én is őrültnek tűnök
Tudom, hogy ezen nem változtat összeomlásom vagy kiáltásom

Vágyaink lángja sosem fog kihunyni

Biztosan képesek vagyunk megváltoztatni a jövőt
Ha a végtelen repedezett útját járjuk

Csak rombold le a kaput
Mozdulj, erővel, senki kedvéért ne állj meg

Ebben a pillanatban, mindketten külön útjainkat járjuk
Hiszem, hogy egy nap találkozunk...

Tépd ki bezárt szíved és szüless újjá most
Tudnod kell, hogy nincs mit vesztened
A világ mozgásba lendült, ez a mi történetünk
Egy nap azon a helyen...

Mozdulj
Ha képes vagy mozdulni
Képes vagy a változtatásra is

D'espairsRay - Devils' Parade

(Ördögök parádéja)

Nanaremilamina Menj végig a fajokon, ez a magával ragadó természetfeletti hang
Nanaremilamina Még Isten is folytatja, ugorj, gyerünk, miért nem teszel egy próbát?

Rázd a fejed, "ördög", ébreszd fel!
Elsüllyedve a hangok és a tánc csodaországában
A test felforrósodik, a pulzus együtt zeng
Áthatol a dobhártyán a hangosbeszélő hangja!

Üvöltés, hanghullámok, zúgás, hanghullámok
Zajongj kicsit az ártatlan hangokon át
Üvöltés, hanghullámok, zúgás, hanghullámok
Szét fogak szaggatni, mondd el nekem most...

A város ideges lesz a gyalázatos hangsortól
Szobádon át törzsi parádénk készül
Vedd fel a ritmust, lovagold meg a hangot
Mindenki, keveredjünk össze, gyerünk! Gyertek!

Üvöltés, hanghullámok, zúgás, hanghullámok
Zajongj kicsit az ártatlan hangokon át
Üvöltés, hanghullámok, zúgás, hanghullámok
Szét fogak szaggatni, mondd el nekem most...

Nanaremilamina Menj végig a fajokon, ez a magával ragadó természetfeletti hang
Nanaremilamina Még Isten is folytatja, ugorj, gyerünk, táncolj
Nanaremilamina A jelszó visszhangzik városodban

Csatlakozz a parádéhoz, kifelé!
"Gyerünk! Gyerünk mindenki! ugorj! ugorj! vigyázz rajt!
Ne maradj a hideg magányban
"Gyerünk! Gyerünk mindenki! ugorj! ugorj! vigyázz rajt!

Csak mondd ki a szót

Nanaremilamina
A te fejedben is egy ördög lakozik...
De nem vagy egyedül, ez az ördögök parádéja

Miért nem teszel egy próbát?

Nanaremilamina Menj végig a fajokon, ez a magával ragadó természetfeletti hang
Nanaremilamina Még Isten is folytatja, ugorj, gyerünk, táncolj
Nanaremilamina A jelszó visszhangzik városodban
Nanaremilamina Menjünk a legvégéig, miközben együtt kiáltjuk, miért nem teszel egy próbát?

Miért ne teszel egy próbát?
Egyetlen láncszem...

2011. szeptember 3., szombat

D'espairsRay - Murder Freaks

(Gyilkos őrültek)

A szépség mit magamban érzek, az őrült ínyenc tudós,
Langymeleg vér bornak, szíved lesz főfogásom.

A ribanc vére, ahogy végigtáncol vénáimon,
A pohárról, ajkaimról csorog,
Nem fog szabadulni, hiába is küzd,
Csendben gyomromban talál önmagára.

Az a vágyad, hogy egy kis melegséget érezz...
A vér gazdagsága megőrjít.

Valahogyan eggyé válunk, hús és vér,
A szerelem oly vad,
Nyál csorog számból, az illemmel nem törődve,
Békesség tölt el ahogy eggyé válunk.

Meghintem fűszerekkel, felszeletelem,
Kedvencem késsel és villával,
Hideg aggyal desszertként,
A szépség mit érzek...

Sebezhetőséged felizgat, az őrült tudós,
Kikapcsolódom, felizgulok megzavarodott alakod láttán.

Jól használom nyelvem és mindenet felfalom,
Ez a mámor...mérgező...
Az úton, hogy eggyé válj velem gyomromban,
Azt mormogom: "Végre eggyek vagyunk".

Az a vágyad, hogy egy kis melegséget érezz...
A vér gazdagsága megőrjít

D'espairsRay - Love is Dead

(A szerelem halott)


Egy csillogó meteor, kívánság rulett,

A csábítás mágiája, mit csak Isten ismer,

A ragyogó mentális játékok szenvedélye...


Lalalala...A szerelem halott...

Semmisítsd meg, rombold le, táncolj!

Eddig...


Az aroma összezavar, eláll tőle a lélegzeted,

Egy szertő, ki kacsintásával az őrületbe kerget,

A hangulat mi hatalmába kerít csapda


Először...fertőzés, másodszor...függőség

Egy szerelem iránt, mire nem ragyog a fény

Először...fertőzés, másodszor...függőség

Tudatalatti izgatás


Súlytalan zuhanás határaim peremén

Verdesem kiterjesztett szárnyaimmal és lezuhanok

Táncolj egész éjjel mennyországodban

Csak ellopod szívem...


A dolgok, miket nem láttam a teljes sötétségben,

Egy magányos fénynyaláb tovább haladt

És ráébredtem, mi nem volt többé e kezekben,

Most egyszerűen mindent elfelejtek és táncolok...yeah!


Lalalala...A szerelem halott...

Semmisítsd meg, rombold le, táncolj!


Súlytalan zuhanás határaim peremén

Verdesem kiterjesztett szárnyaimmal és lezuhanok

Táncolj egész éjjel mennyországodban

Csak ellopod szívem...


Lalalala...A szerelem halott...

Semmisítsd meg, rombold le, táncolj!


A szerelem halott...

Abingdon Boys School - Jap


(Japán)

A világ egy csatamező
Sötét árnyék vetül ránk
Te nyersz, vagy örökre vesztes maradsz
Ne vesztegesd el minden könnyed
A valóság oly üres
Harcolnod kell, légy túlélő

Semmiképp se leszek áldozat
Nem számít mennyire kiabálnak
Nyerni fogok, nem adom meg magam
Mind egyedül halunk meg
Még nyelnem is nehéz
Itt van rád szükségem, tarts életben

A mennyországban ahogy meglátlak,
Eldobom minden fegyverem
Te mondod meg az élet értelmét
Hogyan őrjítesz meg

Őrület, fájdalmam, bensőmben kiáltok
Az igazság ébredése
Megint, hiába, egy válasz után kutatok
Tragédiám szertefoszlik
Ezt mind neked ajánlom

Végül mindenki leveti az álarcot
Az idő repül akár egy nyíl
Glóriád alatt, megadom magam

A mennyországban ahogy megérezlek
Pisztolyomból kiszórom a töltényeket
Te adod az akaratot, hogy folytassam
Hogy megőrjítselek

Őrület, fájdalmam, kirohanok
Most nincs többé távolság
Imádkozom, az esőben, letéped a rákot
Végzetem darabokra törik
Meg akarom tenni érted

Őrület, fájdalmam, bensőmben kiáltok
Az igazság ébredése
Megint, hiába, egy válasz után kutatok
Tragédiám szertefoszlik
Ezt mind...

Őrület, fájdalmam, kirohanok
Most nincs többé távolság
Imádkozom, az esőben, letéped a rákot
Végzetem darabokra törik
Mert meg akarom tenni érted

Screw - Dyspnea


(Légszomj)

A megbánás egyre csak folytatódó zokogása
A megbánás létezést tagadó zokogása
Többé nem tartok ki az élet mellett
Ájulásba zuhanok...

A szorosan megkötözött csuklók újra tehetetlenek
Az éjszaka oly erősen nehezedik rám, hogy úgy érzem megfulladok

Álarc akár egy emberi arc
Megfeszítve, az alárendeltség érzése
Mély kettős öngyilkosságot rejtve
Vérem egy fagyott kék rózsa
A hőmérséklet lehűl
És senki sem nyerheti vissza a messze sodródott szerelmet

Mért őrzöd a melegséget hangodban,
Mi felébreszt?
Ez a földi pokol...
Visszatartja lélegzetét a félelemtől

Álarc akár egy emberi arc
Az ideálok bánata a fájdalmas jel,
Ami közelre hozza az energiát
Vérem egy fagyott kék rózsa
Egy alaptalan tündérmese
Azon napok kántálása, mi nem hordozza az élet értelmét

Megint, légzésem irányíthatatlan, lassan megszűnik
Céljaim miatt habozni kezdek
Mikor egyedül vagyok, még lélegezni sem vagyok képes
Illúzióim magukkal ragadnak

Mért őrzöd a melegséget hangodban,
Mi felébreszt?
Ez a földi pokol...
Visszatartja lélegzetét a félelemtől

Daisuke to Kuro no Injatachi - Honrou


A végtelen éjszakában
Végtelen álmot látok
Most csak téged kereslek

Aznap ráleltünk édenkertünkre
A kapu szorosan bezárva, észrevétlenül
Szívem romokban hevert
Körbejártam ezt a tovatűnő tájat

Kagylóba zárva
Vissza akarom hozni mosolygó arcod

A végtelen éjszakában
Végtelen álmot látok
Most csak téged kereslek

A fokozatosan megváltozó évszak alatt
Fokozatosan megváltozó érzéseidben
Búcsút mondtam, anélkül, hogy téged hibáztatnálak

Az idegesítő szél a függönyt lobogtatja
Kibámulok az ablakon, a fények túláradnak
Zavart voltam, mindkét szemem lehunyva
Az igazságot nem pillanthatom meg

Kagylóba zárva
Vissza akarom hozni mosolygó arcom

A végtelen éjszakában
Végtelen álmot látok
Most csak téged kereslek
A fokozatosan megváltozó évszak alatt
Fokozatosan megváltozó érzéseidben
Búcsút mondtam, anélkül, hogy téged hibáztatnálak

Kagylóba zárva
Vissza akarom hozni mosolygó arcunk

A végtelen éjszakában
Végtelen álmot látok
Most csak téged kereslek
A fokozatosan megváltozó évszak alatt
Fokozatosan megváltozó érzéseidben
Búcsút mondtam, anélkül, hogy téged hibáztatnálak

Hangod még mindig fülemben cseng
Arcod emlékképét látom szemhéjam mögött
Szeretem mindenedet, szívem legmélyéről
Most csak beszélni akarok hozzád
Most csak köszönetet akarok mondani
Integetek mosolygó arcod felé