2011. augusztus 13., szombat

Kagrra, - Tanbinaru Shie no Shoukei

(Csodálattá váló halál utáni vágy)

Honnan származom?
Hová fogok visszatérni?
Értelem nélkül, a Hold ragyog,
És én félni kezdek, mert a
Kegyetlen napok talán holnap jönnek el.

Azért, hogy ezt az életet élhessem,
A szabadság tollai
Még egyszer feláldozzák magukat értem...

Mikor lehunyom szemeim,
A hét prizmás szín óceánja
Beköltözik szívembe, örökre..
Most, ha egy kívánságom valóra válhatna,
Elmém békéjéért, azt kívánnám...

Az emberek néha letérnek útjukról,
Szem elől vesztenek egy fontos személyt,
De még ez az útmutatás is, számomra elérhetetlen.
Nem rendelkezem vele, sem az erővel, hogy tovább haladjak.

Valaki még régen elmagyarázta nekem, hogy
Nem szállhatsz fel az égbe, ha hamis igazságban hiszel.

Mikor lehunyom szemeim,
A hét prizmás szín óceánja
Beköltözik szívembe, örökre..
Most, ha egy kívánságom valóra válhatna,
Elmém békéjéért, azt kívánnám...

Látod, nem győztek le, nevetek.

Mikor lehunyom szemeim,
A hét prizmás szín óceánja
Beköltözik szívembe, örökre..
Most, ha egy kívánságom valóra válhatna,
Azt kérném, hogy valaki hallja hangom.

Mikor lehunyom szemeim,
A hét prizmás szín óceánja
Beköltözik szívembe, örökre..
Most, ha egy kívánságom valóra válhatna,
Elmém békéjéért, azt kívánnám...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése