2011. augusztus 10., szerda

Dir en Grey - Vanitas

(Hiúság)

Még a seb is, melynek ki kellett bírnia a szorításokat,
Őrzi a világos színekben pompázó tavaszt és megáll.
Az éjszakát figyelve el akar szökni, ahogy a hang remeg.

Miért jő el a halál?
Hallva e szót valahol korábban,
Ugyanaz a válasz hullt le csintalanul.

Búcsút mondok neked,
Nem nézek vissza,
Oly szenvedélyes szerelemmel.
Hajolj közelebb, hogy halld a mormolást.

Elrejtettem a végzetem egy álomba, legyőzhetetlenül,
Remélve, hogy e nap csodálatos lesz,
Ha te csak...

A hangya-oroszlán fény után kutat,
Az elveszett szív mindig a jövő felé néz, ahogy a virágok a Lycoris lengésére.

Búcsút mondok neked,
Nem nézek vissza,
Oly szenvedélyes szerelemmel.
Hajolj közelebb, hogy halld a mormolást.

Elrejtettem a végzetem egy álomba, legyőzhetetlenül,
Remélve, hogy e nap csodálatos lesz,
Újra letörlöm majd a könnyeket, amik holnap lecsorognak.

Nincs megállás, célunkig, hol találkozunk.

Még egy napig.

A szavak többé nem érnek el hozzád, most,hogy te vagy Alice,
És hol van?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése