2011. augusztus 13., szombat

Dir en Grey - Lotus

Lótusz

Lehunyom a szemem
Itt minden kék; az íbisz dalol szívem mélyén
Mert az áhított holnapot elragadta a vihar
És a kép megfakul, elrothad

Még most se tudom kitörölni a könnyek emlékét
Se ennek a sötétségnek a lármáját
Ebből már nem gyógyulhatok
Tudom jól, valahol belül

Könnyek csordogálnak emlékezetemből
Körbepillantok, s tudom
Az a belső hely nem való senkinek
Így itt vagyok... egyedül

Ez a seb nem fog eltűnni, de egészen szép, nem?
Ha álmaim elporladnának, tudnék még szeretni?
A jövő biztosan nem hoz semmi jót
Az akarat gyengének bizonyul
A seb nem ok arra, hogy visszaforduljak

Még most se tudom kitörölni a könnyek emlékét
Se ennek a sötétségnek a lármáját
Ebből már nem gyógyulhatok
Tudom jól, valahol belül

Szemeim előtt hasad fel az éjszaka
Mindent eldobtam; te vagy a hold
Legjobb lenne sírni, majd megpihenni

A hibák nem fogják megváltoztatni az életed
Hagyd, hadd virágozzon a fenséges, hófehér lótusz
Hátamon a festmény; akaratom nem fog megrendülni
A szabad ég; hunyd le a szemed
Mit jelent hinni?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése