2011. augusztus 13., szombat

Dir en Grey - The Blossoming Beelzebub

A virágzó Belzebub*

Az édes illat még nem illant el

A megperzselt szavak
Fülemben csengenek, mint minden más...
Így elhatározásra jutottam

Nem látom a teliholdat ma éjjel
Megölték a felhők
Egyedül ülök az asztalnál, mint mindig
Kanál és villa a helyükön
Nyakamon lóg az előke
A fehér tálban a leves már rég kihűlt

A csendben hallani a szívem dobogását
És halk, távoli zörejeket a szomszédból

Hagyom, hogy úrrá legyen rajtam a kimerültség; elterülök a földön
Innen minden olyan meglepő és új volt nekem
Újult erővel nyúlok a porba

Először éreztem, hogy önmagam vagyok
Csak pihenni akarok

Ennek a rizsszemnek mikor fog szárnya nőni?**

Kezeim mögöttem
Keresem
Miért nem tudok repülni?
Keresem magam
Miért nem árulja el senki?
Miért? Miért?

Mindannyian csak vonaglotok...

A heverő alatt megtaláltam az ezüst kést, amit kerestem
Visszaülök, és a húst a számba lapátolom
Az arcom rizzsel tömöm, kéne lennie valamilyen ízének
És keresem szárnyaim



* Bibliai alak; más néven Baál-Zebub, nevének jelentése „a legyek ura”.
** A rizsszem képe valószínűleg a pillangóvá (vagy inkább léggyé? :)) változó lárvára utal.

Megjegyzés: egyes értelmezések szerint a dal témája az ún. „hikikomori” jelenség, vagyis a japán társadalomtól elszigetelten élő emberek. Ez az életmód/betegség a poszttraumatikus stressz szindrómához (PTSD) és szociális fóbiához hasonló. Persze lehet, hogy Kyo itt a dalban mindenféle egyéb őrülettel is mixeli. :D

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése