2011. július 17., vasárnap

Radwimps - Yuushinron

(Szívben hívő)

Eddigi hazugságaim, eddigi igazságaim,
Aggódni kezdtem, melyik van túlsúlyban,
És abbahagytam a kutatást.

Amiket utálok magamban, amiket szeretek magamban,
Most már tudom melyik van túlsúlyban,
És ez elszomorít.

Ha végül csak gyűlölt leszek, ha gyűlölni fog az akit szeretek,
Akkor mindenekelőtt én fogom magam gyűlölni.

De ha egy nap vágyódom majd valaki után,
És azt akarom, hogy szeressenek,
Én fogom megtenni az első lépést.

"Próbálj meg szerelembe esni"
Oly gyönyörűen sírsz, hogy melletted, anélkül, hogy észrevettem volna, elmosolyodtam.
És ez téged is mosolyra fakasztott, és ez annyira boldoggá tett, csak zokogok, zokogok.

Az emberek kik már nem bíznak az emberségben, akik átkozzák a jövőt;
És az emberek akik bíznak az emberségben, akik a jövőről álmodnak.
Az énem aki a tegnap után kutatott, elment, elment.

Te vagy az emberiség mosógépe,
Bár minden háztartásban lenne egy.
Így nincs ami ne oldódhatna meg, nincsenek hazugságok.

A hatások elképesztőek, új énedre találhatsz.
De méreggé is válhat, légy óvatos a használatával és az adagolással.

Írj ilyen divatos kifejezéseket.
Még ha egy tökéletes klónod sikereket is ér el,
Te egy páratlan istennő vagy, minden földitől különböző.
Ez szabad szemmel is látható.

Te forgatod a világot.
Ezért senki sem sírna egy sarkon, nem igaz?
Így, mikor nem vagy itt, keresek egy sarkot és csak zokogok, zokogok.

Véget adtál az életnek,
Ezért senki sem pocsékolná el.
Így, mikor nem vagy itt, visszatartott lélegzettel várok.

És aztán, bár mindig eljöttél hozzám,
Elmentél.

Az emberek, kik bíznak az emberségben és álmodnak a jövőről,
Lesznek a jövő öngyilkos jelöltjei, a halált várva.
A három perccel ezelőtti énem megmutatta arcát, megmutatta újra.

Mikor nem lélegzem, rátalálok szívemre.
Mikor kitárom, mintha itt lennél.

Míg őrizlek szívem bal pitvarában, nincsenek problémáim.

Elhoztad a végtelen boldogság szavait,
Az embereknek, kik két másodperccel ezelőttig öngyilkos jelöltek voltak.
És te, ki ilyen voltál elmentél, elmentél, elmentél.

De itt vagy szívemben, érzem a lüktetést egész testemben,
Azt mondod "Még ma is élsz, ma is élsz és önmagad maradsz".
Szerelmet küldesz nekem fehérvérsejtjeimből, vörösvérsejtjeimből és még sok más helyről.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése