2011. július 1., péntek

Radwimps - Oshakashama

Megölünk pár varjat, mert túl sok van belőlük.
Megszabadulunk pár majomtól, mert túl sok van belőlük.
Több pandát tenyésztünk, mert oly kevés van belőlük.
De egyre növeljük az emberiség számát, pedig már így is túl sokan vagyunk.

Míg folyton imádkoztunk és fohászkodtunk Istenhez,
Rájöttünk, hogy az emberiség Istenné vált, anélkül, hogy észrevettük volna.
Ez így igaz, mégis kinek képzeljük magunkat?

Sose láttam a valóságot,
De láttam a művészetekben, ami itt is ott is jelen van.
Azonkívül, Isten, akiről történeteket hallottam,
Mindig emberi alakban jelenik meg.

Véletlen lenne?
A sors véletlen egybeesése?
Talán csak egy önző skicc.

Itt és ott is jelen van.
Mit értesz az "ott" alatt?
Mit gondolsz a Föld-ről, Da Vinci?

És ha létezik élet a halál után? És ha feltehetőleg nem?
Mi van ezzel?
És ha reinkarnálódunk? És ha nem?
Kit érdekel?
Az emberiség mindig csak magára gondol.
Bizonygatják, hogy több van e mögött,
Pedig mi állunk a ...bárhogy is hívják lánc tetején

Ha Istenné válnék,
És mindenről dönthetnék,
Biztosan nem tennék olyan dolgokat, mint
A világ megteremtése hét nap alatt

Valószínűleg több időt fordítanék rá,
És egy jobb tervet készítenék.
Mert nézd, mivel gyorsan és rohanásban készült...
Elszabott, múlandó, formázott és romos...

Erősebbé vált és lehanyatlott.
Lehanyatlott és megerősödött.
Azt kérded, miért?
Miért van ez? Mire jó ez?

Úgy teszel, mintha egy kérdőjelet cipelnél,
Pedig igazából tudod.
"Kérlek mondd el, tudni akarom. Miért van ez? Miért van ez?"
Megmondom én neked, mert az emberiség hülye.
Így van, azok, mind tudjuk ezt.
Csak el kéne pusztulniuk egy visszaszámlálástól, 1,2,3,
Mert én kimondom!

Az emberiség hülyének született, és arra ítéltetett, hogy hülyén is haljon meg.
És így értelmetlen eszünket veszteni!
Nos, csak nézzünk előre az eljövendő világ felé.
Hé, várj, és mi van az e világi létünkkel?

Legyünk gondtalanok! Aztán meggondolatlanok!
Kombináljuk a kettőt és csináljunk zűrzavart!

Gyere, itt egy lepel és itt egy álarc.
Vedd fel mindkettőt és láss mindent homályosan.

Azt kérded, mi baj mindezzel?
Mindig van egy út előttünk, még ha minden összeomlik is.
Azt kérded, és most?
Míg te vagy az egyetlen, ki eltaszítja őket, kétségbeesetten
De, mindezek ellenére,
Még mindig, így is,
Mit és hogyan kéne tennünk?
Bármit is mondunk, bármit is teszünk, azt mondják, egyáltalán nincs ez így jól.

Akkor mit kéne tennünk?
Hová kéne mennünk?
Képtelenek vagyunk eljutni oda, tekintet nélkül itteni létünkre.
Nos akkor, hová kéne mennünk...?

És ha létezik élet a halál után? És ha feltehetőleg nem?
Mi van ezzel?
És ha reinkarnálódunk? És ha nem?
Kit érdekel?
És ha a mennybe jutunk? És ha van esély rá, hogy a pokolba?
Akkor mivan?
Az út lehet mellettünk, még ha talán nem is felettünk vagy alattunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése