2011. július 6., szerda

cali≠gari - Ningyou no ie

Babaház

Dobozban ébredek, a nap melegében
Nem tudok a világról; még meg sem születtem?

Visszatérek a dobozba, a nap melegében
Nem akarok semmiről se tudni; még meg sem születtem?

Arcvonásaimat a mamitól örököltem
Bár azt mondják, a hibák annyira nem látszódnak testemen

A méh és a koporsó, úgy rémlik
Oly széles, a felhőtlen kék égre emlékeztet

Erósz és Thanatosz hív, hogy kövessem
Engem akarnak, „mily átlátszó a képe”

Ma meglátogatják a babaházat megint
Még mindig nem tudják a választ, egyre nő elmebajom

Ha még a lebegő napkeltéről sem álmodhatok
Nem látom a dobozt, csak az álszent „modell #1” ösztön-énem marad

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése