2011. június 21., kedd

deadman - Doris kara no tegami

Levél Doris-tól

Istenem, takarj el a kelő nap fényétől
Istenem, a boldogság nem tart örökké

A legkisebb vidámság is pillanatnyi álom csupán
Nem érzem magam boldognak, hogy világra jöttem

Sajnálom, aznap, mikor megszülettem
Sajnálom, nem tudtam megtartani ígéretem...

A kelő nap a homályos éjszaka előhírnöke

Sajnálom, hogy szomorú arcod
Morfium tócsájává változtattam
Igazán boldogan teltek a napok
Miket itt veled töltöttem...

Elviselhetetlen gyengeség
Fenyegető éjszakákon elvesztem szemem világát
Elviselhetetlen gyengeség
Vár a hosszú-hosszú csend, gyötrelem s félelem

Már csak a búcsú maradt a fenn derengő naptól
Ez a levél tőled; hunyd le kimerült szemed

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése