2011. március 23., szerda

Plastic Tree - Makka na Ito

Az üvegégen egy hatalmas tájfun közeleg, borzalmas széllel
Hé ha ez minden, akkor van okunk mosolyogni, mert együtt vagyunk

Újra elvakított a fény, nem láttam
Ha behunyom szemeimet, eláraszt, mi ez?

Viszlát, az irántad érzett szerelmemet egy piros fonál köti szívemhez
Törött, megtört a varázs, egyedül is tovább tudok lépni?

Az üvegég meghasadt, a világ megtorpant, a dolgok megváltoztak
Ünnepeljünk, mert mindent elfújt, de mi...

Sok mindent szeretnék elmondani
Ha újjá születnék, olyan szeretnék lenni mint te

Viszlát, nem látlak többé, de téged egy piros fonál köt szívemhez
Ígérem minden rendben van, még akkor is, ha kijátszottál egy kegyes hazugsággal

Ostobaságokat beszélek, a nevedet kántáltam újra és újra
Nem felejtelek el, a hangod és az arcod mélyen belefonódott a szívembe

Viszlát, az irántad érzett szerelmemet egy piros fonál köti szívemhez
Törött, megtört a varázs egyedül is tovább tudok lépni?

Viszlát nem látlak többé, de téged egy piros fonál köt szívemhez
Ígérem minden rendben van, még akkor is, ha kijátszottál egy kegyes hazugsággal

Viszlát
Viszlát

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése