2011. február 26., szombat

Versailles - Beast Of Desire

(A Vágy Vadállata)

Egy ponton, ahol elérek egy virágot
Feltámadok és elengedem a mocskos hangot
Ezek a támadók távoznak a tenger sötétjébe

Amíg azok a sápadt, vékony karok harcolnak
a megnedvesített szenvedés fölött
Elveszítik majd a józan gondolkodást

Eltörsz itt a színem előtt
Még ha el is fojtom, a vadállat önkívületbe hajszol
Csak a gyengédség és felszáradt könnyeim az áldozatai

Egy ponton, ahol a lefagyott múlt csikorog
Nem áll meg a kívánságok örvénye
Ezek a támadók távoznak a tenger sötétjébe

Amíg azok a sápadt, vékony karok harcolnak
a megnedvesített szenvedés fölött
Elveszítik majd a józan gondolkodást

Eltörsz itt a színem előtt
Még ha el is fojtom, a vadállat önkívületbe hajszol
Csak a gyengédség és felszáradt könnyeim az áldozatai

Olyan szép, ahogy bemocskolódik, de ha meg is ölöm
A vadállat felemészti szomorúságom
Csak a gyengédség és felszáradt könnyeim az áldozatai

A kielégülés végén ez a megcsonkítottság átlép az öröklétbe


(Megjegyzés: Imádom a perverz vámpírokat *q*)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése