2011. február 17., csütörtök

Sadie - Toge

A bilincsek körbevesznek a sötétségben
és a hold véres, rosszalló pillantásokat vet rám
Szomorú világ vár

A meghasadt, elhagyatott pusztaság
összekapcsolódik az árnyéknéppel
Ébredj és rejtsd el a múltat
Nyald meg hideg bőröd

Emberi bűnök, hallucinációk,
a csodálkozás történelme
A felerősödött dobbanások
Vörös szemek virágzanak teljes dicsfényben

A hold sötétségben araszol, és egy
véres, mocskos, szomorú világba invitál

A rothadás bizsergő vérré válik
Bűn és bűnhődés tiltott
Az eltépett virág teteme
Örökké gyönyörű

A kétségbeesés órája,
titokzatos rejtvény
Eltemetett múltat fed fel
Sötét tükörmosoly rejtőzik
egy tragikus gondolkodásban

Felnézek a mennyek mosolyára
Több ezer megtévedt szó kívánsága
talál majd apró szilánkokat

Átölelve az egész sötétséget
megjátszottan élni
Elmében eltorzulva
belépnek a lázadás könnyei

Ha az utolsó csavar gyűlölt hazugságokká válik
Elfogadott, hogy holnaptól megsebezzük egymást

A hold sötétségben araszol, és egy
véres, mocskos, szomorú világba invitál

Az ígéret közelebb hozza a könnyeket
és visszahívja a szelet
Rózsák a szerelem csapdái
Megjelent a kifakult tétovázás

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése