2010. december 30., csütörtök

Phantasmagoria - ...lost In Thought


Phantasmagoria - ...Elveszve a gondolatokban / elgondolkozva

Ha becsukom a szemem, itt leszel... mindig ...
amikor felébredek.
Nem csináltunk semmi többet annál minthogy csókoltuk egymást
ami egy “viszláttal” ért véget

Amikor számot adtam róla, te nem voltál itt
Maradj mögöttem
A múlttá válok, és ismét csak fájdalomtól
ég majd a mellkasom

Az arcok, és a magányos, megtört lelkek, amikhez szeretnék csatlakozni
 és többé vissza se térni. Nem térhetek vissza erre a helyre

Könnyes szemek amik mindig mindig
Túlcsordultak
Könnyes szemek, azok a szemek
Ez a nap, ez az idő soha nem tér vissza

Elvesztél a gondolataidban?

Az arcok, és a magányos megtört lelkek fényesen ragyognak
Lassan elhomályosultak, és kialszanak, mert végleg becsuktam a szemeim

A könnyes szemek olyanok mint az eső.

Könnyes szemek amik mindig mindig ( ahogyan)
az érzelmeim is  túlcsordultak.
Könnyesek a szemeim, a szemeim... a szívem miatt.
Néhány napon, abban az időben... együtt leszünk

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése