2010. december 2., csütörtök

-OZ- - Last Shell

(Utolsó kéreg)

Ebben a bezárt szobában
Bámulom a felszínre törő illúziókat
és a magány kiömlik

Csendben hulló könnyek ölelkeznek
A hívás illata
Ha nyugodt maradtam volna
talán megmenekülök

Összetörik a tekintetemben
Magány a gyengeségembe harap
Valaki meg tudná tanítani nekem?
Valaki meg tudná adni nekem?
Amíg egszer újra élhetek
Még a bűnöket is felhalmozom majd
A világ egy hangja átrepül az életen

Csak várj
Szólítsd a nevemet
Hunyd le szemeid
- Ha csak eltűnünk -

Csak sírj
Ússz az átkomban
Találj rá érzékeidre
- Ebből a világból-

Mint egy álom, veled álmodom
Amíg gyönyörűen elnyúlik
most...

Összetörik a tekintetemben
Magány a gyengeségembe harap
Valaki meg tudná tanítani nekem?
Valaki meg tudná adni nekem?
Amíg egszer újra élhetek
Még a bűnöket is felhalmozom majd
A világ egy hangja átrepül az életen

Csak várj
Szólítsd a nevemet
Hunyd le szemeid
- Ha csak eltűnünk-

Csak sírj
Ússz az átkomban
Találj rá érzékeidre
- Ebből a világból-

Mint egy álom, veled álmodom
Amíg gyönyörűen elnyúlik
most...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése