2010. december 28., kedd

Kiyoharu - Kimi No Koto Ga

Az öreg út végtelenbe nyújtózkodik
Az ablaktörlők szökni hagyják az esőt
Az arcod, mihez annyira hozzászoktam, hogy láthatom
Azon töprengek, miért lebegnek az árnyékok?

Ha a szobámban ülök, ahol a lámpa lezuhan
Az árnyékok majd eltűnnek
Bár az egyetlen dolog, amiért átlátok az ablakon
Az olyan dolgok, mint álmok, és remények, felveszem őket
És tudod, a szerelem, a könnyek, mindig megmaradnak
Tegnap nem voltak ott, de ha te itt vagy

Az esős út nem folytatódik
Az ablaktörlők megállnak, és nem látok ki
Még ha el is jön a holnap, semmi sem fog változni
De biztosan eljön a következő nap is

Megpróbálom visszalopni a fényt, mindig egy keveset
Behunyom szemeim, nem lesznek árnyékok
Ezután csak a kedves dolgokra fogok gondolni
Az égre, az éjszakára, a tengerpartra, és rád
És tudod, a szerelem, a könnyek, mindig megmaradnak
Az álmok és remények mindig ott lesznek nekem

Csak nevetek a feloldódó szélben
Rábízom magam a hosszú folyóra
Az egyetlen dolog amit látok, mikor felébredek
A nap, fehér felhők, és te

Az ég, a tengerpart, a csillagok, és te
Nagyon aggódok
Érted

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése