2010. december 12., vasárnap

D - Kaze ga mekuru peeji

Egy széllapozta oldal

Ha egyszer teljesen összetörnék, nem így folytatnám az életemet
Már teljesen elfelejtettél? Ha ez lehetséges

A szél ellapozza az oldalt, egy fakó kép, a történet folytatódik

A jelen amit láttunk a távolban egy nap szintén csak emlék lesz
Egy megfordított kép vagyok magányosan
Mennyi idő is telt el azóta, hogy újra és újra megírtam neked a levelet és sosem küldtem el?
Várom a választ, de nem számítok rá

Kiesett szeretett verseskötetedből, elfelejtettem visszaadni
A préselt virágok gyönyörűen kivirágoznak, annyi amennyit az idő összegyűjtött

Hiányzol, az útmenti fák, amik mellett épp most elhaladtunk, élénken váltják színüket, susogva

Az úton elhaladunk melletük mikor az új levelek nőnek

Félelem nélkül
A növekvő falevélhalmot hó takarja az évszakban, ami biztosan
Szívem melegét kutatja
Megtalállak, akit szeretek, lángok által körülölelve

Érted? Minden napon, ami mellett elhaladunk
Új virágok bontják szirmaikat
A jelen amit láttunk a távolban egy nap szintén csak emlék lesz
A megfordított kép te vagy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése