2010. november 20., szombat

Kagrra, - Himitsu

Titok

Titokban forgó, változó szavak, a komor függöny mögött
Nedves, sötétségbe hull

A száraz éjszakai égbolt, a végtelen árnyékok, együtt jönnek egyként
Visszhangzó, helytelen

Ah, elbűvölő, ah, mormoló

Amíg eltűnünk és meghalunk, hadd bízzuk magunkat egymásra
Egy éjszaka ígérete, minden ebben a pillanatban végtelenné válik

Ah, hervadt, ah egy rügy

A harmat, cseppek, ah, ragyognak

Amíg eltűnünk és meghalunk, hadd bízzuk magunkat egymásra
Egy éjszaka ígérete, minden ebben a pillanatban végtelenné válik
Mint egy Főnix égek míg betakar a por
Még ha nem is ébredek fel ebből az álomból és a jövőbe kapaszkodom

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése