2010. november 20., szombat

Kagrra, - Boufura

Féreg

Egy színtelen világban, az árnyék szétterjed
E kéz kinyúl, hogy megérintse
Játszva az ártatlant

Kutató fénysugár, gondolatok keringenek fejem körül
Bár tudom, a valóság elkerülhetetlen
Ez csak hasztalan küszködés

A hangok megszűnnek, szüntelen fájdalommal
Túlszárnyalják szívem, örökké

Hány féreg volt bőröm alatt?
Kiszáradt torkuk félrebeszél, rázzák csápjaikat
Végtelen magányomban az idő megáll

Rábízom nyakam e durva kötélre
Verdesem szárnyaimmal az ég felé

A hangok megszűnnek, szüntelen fájdalommal
Túlszárnyalják szívem, örökké

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése