2010. november 9., kedd

D'espairsRay - Sixty-nine

Álmokat és képzeletet törsz össze
Most letépem a hazugságaid álarcát
Éles fájdalom hasít a hátamba, tánc és flört
Egy korhadó szív lüktetni kezd...

Valami remegésre késztet, míg a dobhártyáim szétrepednek
Teljesen megőrjítesz! A fájdalmam egyre erősebb
A perverz képzeleteid… mutasd! Fedd fel önmagad!

Ne rejtegesd többé! érezd, érezd… hatvankilenc...
Szédelgő madárka… érezd, érezd… a mocskos táncot...

Mint holdfény a bársonyon, a piszkos,
vörös véred felforr
A téveszmék egyre feketébbek, ez az életed értelme,
a hervadhatatlan bűnökkel

Ne rejtegesd többé! érezd, érezd… hatvankilenc...
Szédelgő madárka… érezd, érezd… a mocskos táncot...

A csillagpor zenére táncol, míg minden elsötétül,
Le vagy kötve a kitörölhetetlen bűneiddel
Mint saját filmed hősnője, elrejted láthatatlan sebed és
nevetésed, mintha levennéd a bőröd...
A bűnösök zenéje, a Hold és a szánalom kísér
kivilágítva az utunkat holnapig...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése