2010. november 9., kedd

D'espairsRay - Kohaku

Elrejt a város, olyan vagy, mint egy elveszett gyerek
Nevetsz, de az arcodat bánat rejti el...

Semmiben sem hiszel, és suttogod
"Nincs itt senki... "
A csendes, remegő hangoddal

Szeretnélek átölelni, ha a bánat teljesen magába zár
Megmutatom, milyen szenvedéllyel tüntetem el

Elveszted az összes értékes dolgot... egyiket a másik után
Az álmatlan város fényei nem világítják meg az eget

Mikor vesztette el hangunk a melegséget?
Csak megsebezzük egymást ebben a világban

Átölellek, a bánat mélyen belevág a testedbe
Míg a sebek kiégnek
Nincs szükségünk több szóra, amik ellent mondanak a szívnek
Félelem nélkül...
Mert a szíved...
az enyém...

Szeretnélek átölelni, ha a bánat teljesen magába zár
Eltüntetem a szenvedélyemmel
Ahogy a csillagtalan ég alatt remegsz
Szeretném, ha hallanád a hajnal dalát...
Szeretném megmutatni neked ennek a világnak a fényét...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése