2010. szeptember 25., szombat

Girugamesh - Rei (Zero)

(Nulla)

Miért nem vettem korábban észre? Olyan kis semmiség...
A sötétség közepén, a szemek lecsukódnak
és az éj halkan leszáll
Álom - most - olyannak kéne lennie - összekulcsolt ujjaink töröttek
A múlt elrejtőzött elmémben
Ne feledd a remegő hangot
A szüntelen álom folytatódik
Ne gyere vissza...eltűnés és megtört csönd
A könnyek árkot vájnak
Érzelmekkel telve
Miért nem vettem korábban észre? Olyan kis semmiség...
A sötétség közepén, a szemek lecsukódnak
és az éj halkan leszáll
Álom - most - olyannak kéne lennie - összekulcsolt ujjaink töröttek
A múlt elrejtőzött elmémben
Ne feledd a remegő hangot
A szüntelen álom folytatódik
Ne gyere vissza...eltűnés és megtört csönd
Ne menj el, ne hagyj el
Halhatatlan lényed tovább él
Ne hagyj el...mindig ez van
Miért...miért hagytál egyedül?
Oly hosszú...oly hosszú idő múlva visszatérsz majd?
A nyíló "virág" porba hull
Ez olyan...egy nap látjuk majd egymást újra?

1 megjegyzés: