2010. augusztus 20., péntek

Moi dix Mois - Dialogue Symphonie

Én vagyok a "Dis" * a végzeted sötétéjéből
Megértem a darabok vérének áramlását

Mocskolj be az édes suttogással

Összefonódott lélegzetek, szomorúvá tesznek, és mindent csak közelebb hoz

Ha az nem megengedett

Erőszakosan fogok lehullani
Átfedve veled, csakis így
I won't forget that day's promise Nem feledve annak a napnak az ígéretét.
Ez a fogadalom a szívemben

Megbámuljuk egymás hegeit, és a folyó emlékekbe tesszük

Ha az nem megengedett

Erőszakosan fogok lehullani
Átfedve veled, csakis így
Ezt az emléket örökké lezáram
Az olvadó bánata annak a napnak, a csókokkal

Erőszakosan fogok lehullani
Átfedve veled, csakis így

Mindörökké megálítani az időt
A fénybe, csakis így

* Dis.: Wááá, nem tudom mi a halál f**za lehet az a dis. A francia szótár szerint ez annyit jelent " mond". Ez egy ige... Már az előző szövegben se nagyon érettem mi lehet az a " my dis, Your dis"... Gondolom Mana drágáék a " mindenható megmondóra" az "istenre" céloznak, dehát aztán ki tudja... szóval én vagyok a " dis" örüljünk neki.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése