2010. június 27., vasárnap

D'espairsRay - Marry of the Blood

(A vér násza)

Gyönyörű teremtmény vagyok
A holdfény beragyogja méltóságteljes sziluettemet
Az érzékeim és az élvezeteim meggyalázzák vérem és ezeket a véres szemeket
Gyalázatos teremtmény
Szivárgó érzelmeim túlcsordulnak... szinte belefulladok
Teljes romlottságommal kívánom szűz véred
Ez az erkölcstelenség csak magányt szül
És amíg szenvedés sújt, felteszem, tovább létezem
Új újjászületés... Türelmetlenül várom az újraegyesülésünk
Ez az idő vezérel... Keresem egyetlen szerelmem vérét
Gyalázatos teremtmény
"A legfőbb szív tánca a szívvel"
A sűrű vér beszennyezi a vért, egy elbűvölő keresztség
Elrejtem a sötétségben, lüktető, felébredt árnyam
Buja szenvedélyem, ösztöneim téged kívánnak
Új újjászületés... A méregfogaim belemélyesztem legnagyobb szerelmembe
Ez az idő vezérel... Te vagy útitársam a tiltott vidékre
Új újjászületés... A méregfogam újraegyesült valódba mélyesztem
Ez az idő vezérel... belefulladok az ismeretlenbe és az élvezetekbe
Vadiúj kapu... Neked adja Valentin nevét és Királynőjét...
A vérnász tette... Ebben a pillanatban iszom erre az alkalomra...

Deluhi - Frontier

(Határ)

Elveszted önmagad, mert az idő oly gyorsan elrepül
Megnehezíti, hogy tudd melyik út vezet lefelé
Megállva a valóság és egy rémálom között
Elszalasztod az esélyed
Egy fallal szemben állsz a gyorsan múló idővel
Nem emlékszel célodra
Mondd magad
Itt jő el a vég
Elfelejted a régi éned
Használd ki az új esélyed most
Haladj előre, Lépj túl a bánatodon
Mert látni fogsz egy világot amit senki el sem tud képzelni
Higgy magadban
Túl a határon, a messzeségbe
A szél, amire rábíztad lázas izgatottságod, vezetni fog
Mert most a szívverésed felgyorsul
Tele vagy érzelmekkel, az égbe emelkednek
Egy nap biztosan megvilágítanak majd, igaz?
Mert mindegy milyen messze jutsz, az út mindig folytatódni fog
Higgy a fényben amit most még nem láthatsz
Ha most hallod hangom

2010. június 22., kedd

Girugamesh - Break Down

(Romboljátok le!)

Romboljátok le!
Azt hiszem a felnőttek valószínűleg az életről beszélnek
Számtalan válaszukban,
De mindent ami szükséges a kifogástalan élethez, megszegtünk.
Mit kéne hinnünk?
Nem tudjátok 'Miért vagyok én én!' ?
Körülvevő (gonoszság)
Dühöngő hullámok az út mentén
Mi tesz titeket önmagatokká?
Hé, álmokat kergető, mindenki hajlamos feladni manapság.
Mutassátok a bátorságotokat és mosolyogjatok Fiúk és Lányok,
Soha ne mutassátok könnyeiteket Fiúk és Lányok.
Ha mosolyogtok erőssé váltok.
Senki sem tudja mit hoz a távoli jövő.
A 'Holnap' az amit ma megragadhattok.
Azt hiszem ha ez a dal megmentene egy lelket,
Egy álmom válna valóra, képe lesz valaki velem együtt továbbmenni?
Nem tudjátok 'Miért vagyok én én!' ?
Körülvevő (gonoszság)
Dühöngő hullámok az út mentén
Mi tesz titeket önmagatokká?
Hé, álmokat kergető, mindenki hajlamos feladni manapság.
Ha ti nem mosolyogtok, akkor én sem.
Támogassuk egymást ezen a helyen,
Most énekeljetek, ha képeek vagytok követni álmaitokat minden erőtökkel.
Rendben van ha néha minden bizonytalan,
A csillagoknak forogniuk kell és eljő a holnap.
Miért van az, hogy 'Nem vagyok egy mai kölyök'?
Azért, mert ti mind felnőttetek, csak gyereknek tűntök, az életetek, örökké elveszettek leszünk.

2010. június 16., szerda

Deluhi - Recall

(Visszaemlékezés)

Sérülés és sérülés, hozzászoktam a fájdalomhoz.
Átkúszva a sötét földön, felkiáltottam a mély ég felé.
Lánc...Maa..Ez a mocskos lelked. Ez az eltemetett hang.
Bánat...Harag...Ez a mocskos lelked. Elér téged?
Nem leszek mellőzve. A pusztuláshoz vezető, elfeledett, lezárt kapu.
A süllyedő világ kopár földként végezte.
Lánc...Maa...Ez a mocskos lelked Még ha ki is nyitom kifejezéstelen szemeim.
Bánat...Harag...Ez a mocskos lelked. És megpróbálok a tájra nézni.
A kétségbeesés térdre kényszerít és nincs kéz ami felém nyúlna ezen üres érzések közepette.
Még ha meg is szűnök létezni, nem éri el a szíved,
A múltban ami lebegő forrő párát áraszt.
Keresem az "élet utáni vágyam" szárnyait amiket valahol elvesztettem.
Lánc...Maa..Ez a mocskos lelked. Az álom törmeléke közepette.
Bánat...Harag...Ez a mocskos lelked ami feltűnt a szívemben.
Sötét fény felnyitotta a valóság fényét, metsző magányom, elégedetlen szívem.
Még ha meg is szűnök létezni, nem éri el a szíved,
A múltban ami lebegő forrő párát áraszt.
Keresem az "élet utáni vágyam" szárnyait amiket valahol elvesztettem.
Karjaimba zárom a bánatot ami nem éri el szívem és egyedül alszom.
Egy sötétedő ég alatt, szeretett akarok lenni.

Deluhi - No salvation

(Nincs üdvösség)

A bűntudat átható siránkozásai.
A bűnösök irgalmas keresztsége.
Újra és újra az apostolok megvetése.
Semmibeveszed, megveted az Ő képmását.
A himnuszaiddal szbadságért imádkozol.
A fanatikusság mártírrá tesz.
Édes ítélet és bűnhődés.
A bűnösök vétkes felmenői.
Újra és újra az apostolok megvetése.
A katolicizmus istenkáromlóan elferdült.
Megalkotva a kereszt jelét, képtelenül a saját hibái elől való menekvésre.
Imádj és bízz bennem az igazság lecsavarodik
Az ajkaimról, megnyitva elméd.
Nézlek és megtisztítalak, utána képes leszek eltörölni minden fájdalmad.
A hit áldozat.
Kétségbeesés.
"Nincs üdvösség"
A napod egyet jelentett az örök haladással.
De ha a végzet őrizné szét kéne törnie.
Bár talán kinyúlsz az ígéret földje felé.
Az üdvösség sosem lehet a tiéd.

D - Ouka saki some ni keri

Még ha ők többé nem is gondolnak erre, én nem fogom elfelejteni azt az elsötétült tavaszi napot.
Nem fog a mély karmazsinvörös a haldokló Földön elhalványulni a hulló esővel?
Bár a cseresznyefa virágzik,a testem kibírja a bánatot minden éjjel.
A színem az, ami a halálra emlékeztet, a jel ami feltűnik miután mndenki felejt.
"A cseresznyefa alatt akarok meghalni tavasszal."
De én tényleg úgygondolom, hogy szomorú dolgok vannak ebben a világban.
Még ha ők nem is tudják mire gondolt szétszóródott szívem, a cseresznyevirág tudja.
Bár a cseresznyefa virágzik,a testem kibírja a bánatot minden éjjel.
A színem az, ami a halálra emlékeztet, a jel ami feltűnik miután mndenki felejt.
A viszály idején, voltak emberek akik maguk mögött hagyták a világot.
Ez egy ok, hogy újra találkozzunk? Mint a köd, az értékes dolgok idővel elhalványulnak.
Még ha ők nem is tudják mire gondolt szétszóródott szívem, a cseresznyevirág tudja.

Deluhi - Living Dead

(Élőholt)

Megint szomjas vagy?
Hamarosan képes leszel megfékezni könnyeid,
Ma is, fel akarom emelni azokat a kaparászó kezeket,
A boldogságod...
Kielégít a szerelmi bánatom,
Emiatt vágyódom gyönyör után.
Miért nem mosolyogsz rám?
Az ég még mindig sötét,
Fényüket vesztett szemek még emlékeznek,
A mosolygó arcodra...
Kielégít a szerelmi bánatom,
Emiatt vágyódom gyönyör után.
Szétzúzva a könyörtelen esőtől,
Kitartó, fuldokló szívem elégedett.
Ebben a végtelen lelkiismeretességben,
Felajánlom végtelen szerelmem.
Még ha szét is törik a világ,
Akkor sem hagyom abba az érted való imátkozást.
Kielégít a szerelmi bánatom,
Emiatt vágyódom örökké...

Deluhi - Ivory and Irony

(Elefántcsont és Irónia)

A mosolyod, ami semmit sem változott azóta,
Kárpotol a túl sok eltelt napért és hónapért.
Mielőtt a távolság az elkárhozás megakadályozását jelentené,
Most ezekkel az önző kezekkel gyengéden megérintesz.
Nem tudom visszahozni az emlékeim rólad, amikről tudom, hogy "értékesek",
Lényegtelen, hányszor vágyakoztam utánuk.
Az Elefántcsont amit szerettél, szíveink Iróniája amik egy másik szívet hiányolnak,
Visszaemlékezés és tisztátalan Elefántcsont, az üresség tiszta Irónia.
Mondd el a választ...
A múltadról kérdeztelek sűrű ködbe burkolózva,
Megtanítottál, hogyan erősítsem szavaim, amik nem értek el.
Hiú remény. Nem érezhetlek?
Kezeim elveszett emlékeid után kutatnak.
Mondd, hogy emlékszel!
Azt gondoltam, ha kinyújthatnám kezeim és széttéphetném azokat a láncokat,
Nem bánnám, hogy elhajítom a jövőt.
Az Elefántcsont amit szerettél, szíveink Iróniája amik egy másik szívet hiányolnak,
Visszaemlékezés és tisztátalan Elefántcsont, az üresség tiszta Irónia.
Mondd el a választ...
Érzések, melyek képtelenek kifejezni
Szavakat, mint a szeretet és gyűlölet.
Tudni olyan dolgokat, melyektől kérdések merülnek fel bennem,
Mondd ki a nevem még egyszer!
Nem tudom visszahozni az emlékeim rólad, amikről tudom, hogy "értékesek",
Lényegtelen, hányszor vágyakoztam utánuk.
Az Elefántcsont amit szerettél, szíveink Iróniája amik egy másik szívet hiányolnak,
Visszaemlékezés és tisztátalan Elefántcsont, az üresség tiszta Irónia.
Mondd el a választ...
Elefántcsont és Irónia...

2010. június 14., hétfő

Deluhi - Freedom

(Szabadság)

Az elszíntelenedett fűszerek ágya, ami megtéveszt és gyűlölettel táplál
Ha leveszed a kulcs nélküli bilincset
Visszatartod a lélegzeted és egy világ ura leszel, a feszület emléktáblája nélkül
Szabadság, szabadságért
Valakit megkötött a szó
A társadalom hagyja, hogy rossz állapotban legyünk
Szabadság, szabadságért
Minden ember meg van kötözve ezen a világon
Itt nincs sem gyűlölet sem bánat
Tiszta szemek amik nem veszik észre a hálóba gabalyodott, meggyalázott rovarokat
Ha magaddal hurcolod őket, ragaszkodva és bízva
Belépsz egy világba mely a romlottságé és élvezeté
Szabadság, szabadságért
Valakit megkötött a szó
A társadalom hagyja, hogy rossz állapotban legyünk
Szabadság, szabadságért
Minden ember meg van kötözve ezen a világon
Itt nincs sem gyűlölet sem bánat
Hunyd le szemed, átúszva egy álomba
Előtted, még ha csak egy kicsi is, csak egy
Képes vagy látni egy tájat amiben tudnál hinni?
Nyisd ki szemeid, ha most tudsz repülni
A befelyezetlen levél folytatása
"Válaszd a szabadságot!"
Szabadság, szabadságért
Valakit megkötött a szó
A társadalom hagyja, hogy rossz állapotban legyünk
Szabadság, szabadságért
Minden ember meg van kötözve ezen a világon
Itt nincs sem gyűlölet sem bánat

D'espairsRay - Redeemer

(Megváltó)

Kiáltsd szét érzelmeid!
Tedd szabaddá az elméd.
Kiáltsd szét érzelmeid!
Törj ki az evilági jövőből.
A gondolataid kiáradnak, lődd át a Napot.
A mindennapi borzongástól rozsdás szíved lángra gyúl.
Ugorj le, le,
A forgó, vad káosz örvényébe.
Nincs idő kétségbeesni.
Most, most, törd át.
Kiáltsd szét érzelmeid!
Önmagad eltemetése, csak ez tud megrémíteni.
A kezdet harangjai megszólalnak.
Itt van a születésnap, nyisd ki szemeid.
Ugorj le, le
A gyorsuló látóhatárhoz.
Ezt a szivató világot,
Tépd szét darabokra! Most, most, a Paradicsomhoz.
Zuhanj! Bízz magadban!
Emelkedj! Nem vagyunk rabszolgák!
Ébredj fel! Hívd ki magad most...
Ez a magányos világ a hangodra vár.
Kiáltsd szét létezésed és az értelmét.
"Tessék, itt vagyok"
Ugorj le, le,
A forgó, vad káosz örvényébe.
Nincs idő kétségbeesni.
Most, most, törd át.
Kiáltsd szét érzelmeid!

2010. június 13., vasárnap

Sug - Vi-Vi-Vi

Hé ébresztő
Isten hozott a mocskos, kapzsi, modern társadalom világában
kapcsold BE éles fegyvered ----> a "szokásos" védelem érdekében
Én kitartó lovag vagyok!
Hé sminkben FIGYELEM
Miért csak te vagy feltűnő a nyakkendő nélkül?
Kapcsold KI
egy apró kis depresszió
legyőztt a gyengeség és ismét a sötét sírás
A szívem nyikorog a mellkasomban
A piercingek sebeim számának növekedése
"Miért csak nekem?" hajlott a szívem azokban az időkben
Baby ne sírj! Vi-vi-vi
Éljünk az egyre növekvő érzékenységgel
álmok, amikkel eddig nem találkoztunk
lelkesedj jobban értük és menj énekeld
Hé, rendben? Had halljalak
akkor is, ha nem találkoznánk
A kedvenc helyünkön, mikor tényleg érzed, hogy fáj
veled tartok
Mutass bátorságot és lépj előre,
még ha lábad gyenge is,
együtt megcsináljuk!
Mert én leszek neked az Első,
nem eresztjük egymás kezét,
gyerünk
Már rég beleuntam
Feladtam, hogy a legjobbat nyújtsam
ez egy kiállítási árverés, húspiac
Semmisítsd meg a kapcsolót
Elhagyatottság ----> A hikikomori és az étel-ital túl sok
A szívem torzítja a mellkasom
A menekülés egy paranoiás mániája
Idők, mikor erre kértem a szívem "Miért kell ez nekem?"
Baby ne sírj! Vi-vi-vi
Ez drámai, mint a kétségbeesés
mint a fájdalmas út
nevess, mégha nem is érdemes
Hé. rendben? Ígérd meg,
akkor is, ha hamarosan mondom: byebye
A kedvenc helyünkön érezni akarom, hogy találkozunk,
hogy melletted lehetek
Mutass bátorságot és lépj előre,
még ha lábad gyenge is,
együtt megcsináljuk!
nem eresszük egymás szívét
gyerünk

2010. június 12., szombat

An Cafe - 3p

Álljon készen mindenki!
Jó hátul? És középen is jó?
Mi a helyzet elöl? Gyerünk!
Üdvözlet! Kedves látogató. Ma, ki kér rizskekszet?
Jöjjenek erre, kérem. Én, Teruki leszek a vezetőjük
Mikor az évszak újra változik,
Mindig a folyópartot figyeled.
Ez kiállhatatlan. Akárcsak a szerelem (sajnálom! nem vagyok képes)
Szeretlek
Sakimidare
Igen, igen, igen. Itt Kanon, itt Kanon, Kanon-sama itt van. Igen.
Te és én, miau, miau, gyerünk.
Sakimidare
"Igen, itt Bou, Bou-maga. Um...Mit is mondhatnék? Mit is mondhatnék?
Umm...nyan,nyan,nyan,nyan,nyan,nyan,nyan de~su"
"Hello, én vagyok Miku, az énekes.
Valahogy ez az utolsó, mindenki nyújtsa a legjobb formáját, kérem.
Guwa guwa guwa guwa guwa..."
Mikor az évszak újra változik,
Mindig a folyópartot figyeled.
Ez kiállhatatlan. Akárcsak a szerelem (sajnálom! nem vagyok képes)
Szeretlek

An Cafe - 1/2

Ismételve a válaszokat mindennap a saját kérdéseidre.
Amíg azt gondolom nem számít, felrúgok egy üres dobozt a levegőbe.
Mindenki mást céloz meg.
Megfogom kezed és mennünk kell előre.
Nincs szükségünk szavakra, mert vannak érzéseink.
A boldogság és bánat aránya különböző.
De az embereket a szívük kapcsolja össze.
Mindenkinek különböző nehéz és fájdalmas dolgai vannak.
De ha együtt széthasítod ezeket, az félsiker.
Mikor még mindig állsz és aggódsz,
A sírás küszöbén vagy és el akarsz szaladni.
Még ha neki is ütődök ennek a mags falnak, oly gyenge vagyok,
Nincs erőm, hogy átugorjam.
A könnyeim nem száradnak fel, mert van bennem kedvesség.
Még ha meg is botlok és bajba kerülök vagy szomorú az arcom,
Az embereket összekapcsolja a szívük.
Ez aggodalom de ha képesek vagyunk mind együtt nevetni,
Ez egy szeretett holnap lesz mindannyiunk számára.
A boldogság és bánat aránya különböző.
De az embereket a szívük kapcsolja össze.
Mindenkinek különböző nehéz és fájdalmas dolgai vannak.
De ha együtt széthasítod ezeket, az félsiker.
Még ha meg is botlok és bajba kerülök vagy szomorú az arcom,
Az embereket összekapcsolja a szívük.
Ez aggodalom de ha képesek vagyunk mind együtt nevetni,
Ez egy szeretett holnap lesz mindannyiunk számára.

D - Tightrope

(Feszes kötél)

Nézd, az olyan dolgok mint az irányítás és behódolás egy egoista láncai,
Rendben van, hogy sosem fogod megérteni ezt a kettőt, igaz?
Ha egy olyan világban akarsz álmodni ami csupán megfelelő,
Még akkor is megér egy próbát, igaz?
Próbáld meg!
Ah, te voltál aki kirepült a szürke égre, szabadságra vágyva
Átlátva a szívemen?
Kérdezz vissza.
Van időm, hogy üldözzelek, idő álmok nélkül
Sosem fogok elmenni.
Egy vagyok aki meghódítja a Földet, sehová sem tartva
Az igazság és hazugságok félreérthetőek. Nem érdekel egy hamis csillag.
Rendben van hogy hazudsz akkor is ha te nem én vagy, igaz?
Viselkedj ha érted. Ha olvasni tudsz a szívemből.
A szerelem és az érzelmek egyáltalán nem fontosak, igaz?
Próbáld meg!
Igen, nincs fal ami keresztezi az utat.At fogod gondolni, hogy könnyen átsiklasz azon a kötélen.
Újra találkozni akarsz majd önmagaddal, mint te vagy
Minden eltűnt.
Még ha lazán is hagytam a kötelet, szorosság nélkül,
Figyelj oda.
Még mindig menned kell, míg a beborító felhők nem változnak kék éggé.
Nézd, az olyan dolgok mint az irányítás és behódolás egy egoista láncai,
Rendben van, hogy sosem fogod megérteni ezt a kettőt, igaz?
Ha egy olyan világban akarsz álmodni ami csupán megfelelő,
Még akkor is megér egy próbát, igaz?
Az igazság és hazugságok félreérthetőek. Nem érdekel egy hamis csillag.
Rendben van hogy hazudsz akkor is ha te nem én vagy, igaz?
Viselkedj ha érted. Ha olvasni tudsz a szívemből.
A szerelem és az érzelmek egyáltalán nem fontosak, igaz?
Próbáld meg!

2010. június 10., csütörtök

D'espairsRay - Paradox 5

(Ellentmondás 5)

Te akit kihúnyó lángok borítanak
Messze vágyódva, a messzi nyugalomhoz...
A Holdra lépve,a nosztalgiával teli forráshoz
Olthatatlan szerelem, az áramlás közepette
Visszatérés a felszabaduláshoz és üdvösséghez...
Halovány emlékek belevesznek a tengerbe, ami mindennek a kezdete,
Egy hosszú megtisztulás végén...
Lezuhanva a Holdról, esővé válva leérni a hatalmas Földre és csak ömleni
Lélegzetet véve e testbe,
Egy önzetlen lélek kezdete,
Olthatatlan szerelem, a fájdalom közepette
Egy új életben...
Samsara...
Olthatatlan szerelem, az áramlás közepette
Túlcsordulva felszabadulással és reménnyel,
Elsétáltál az újjászületés felé...egy hallgatag lélek
Samsara...

D'espairsRay - Masquerade

(Álarcosbál)

A lepke elfojtott vágyakat őriz
Ő maga arra van ítélve, hogy a rovarok tápláléka legyen a körforgás szerint
Nem tehetek mást, minthogy hazudok
A kibaszott hangok a fejemben
Az elmém szét fog robbani...
A hazugságok, mint szétszórt rózsák elpusztítják szívem
Ki akarok törni...kitörni...
A bánat vihara
Az egyensúlyvesztés érzése
Mint egy kiegyenlített mérlegen...
A lepke összefonódik a végtelen fájdalommal
Kiterjeszti a romlottág szárnyait, lezuhan
Nem tehetek mást, minthogy hazudok
A kibaszott hangok a fejemben
Az elmém szét fog robbani...
A lehullott arc, elporlad ha megérintik
Ki akarok törni...kitörni...
Minden ami összeomlott
Az igazságot elrejtő gyengeségből fakad
Mint egy álarc
Valahol sír...
Mi az "igazság"?
Mondd...
Mi az "igazság"?
Hazug hazug... mint egy álarc...
Az igazságot elfedi a hazugság
A szomorúság határán...
Az igazságot elfedi a hazugság
Az őrület határán, most...
Kitörni...kitörni...
A bánat vihara
Az egyensúlyvesztés érzése
Mint egy kiegyenlített mérlegen...
Valahol sír...
Mi az "igazság"?
Mondd...
Mi az "igazság"?
Hazug hazug... mint egy álarc...
Sírás...
Mi az "igazság"?
Mondd...
Mi az "igazság"?

The GazettE - Chizuru

Nincs semmi a leveledben, csak olvashatatlan jelek.
Bár láthatnálak és tőled hallhatnám.
Nem szoktam hozzá a sápadtsághoz, a visszhangzó sóhajhoz.
Ha érteném az ég színeit megmenekülnék, de
El akarom felejteni az ostoba légzést egy nap.
És az érte való sóvárgás, úgytűnik elhallgat.
A megfordult holnap, ha éneklem azt a dalt, tövisek kísérik álmom.
A korlátozás ami körülfonta a testem.
Akárhányszor az elme aludni látszik.
A melegség ami simogatja arcom olyan családias, oly gyengéd.
Az árnyék amit a bizonytalan szünetben láttam, a meleg színek álma.
A szemem, ami téged néz.
Még ha akkor is jön el a nap mikor szem elől téveszt.
Kérlek emlékezz a tűzre ezekben a szemekben.
A nap mikor a napfény átszűrődik a leveleken.
Nem foglak tudni idehozni.
Az eltakart sápadtság reszket.
Akárhányszor tűnnek elfeledtnek a szavak.
A hulló könnyek, hová tartanak?
Mondd ki a nevem.
Zárj egy megsemmisítő ölelésbe.
Azontúl, félek az elvesztésüktől.
Hol énekled a dalt rólam?
Még ha fülelek is, a visszhang egy bizonytalan szívverés.
Nem emlékszem a lázra ami arcom simogatta.
A rideg valóság amit a bizonytalan szünetben láttam.
Az ezer szárny oly apró.
Odasimulnak a kívánságodhoz.
Ahányszor nem visszonozzák mosolyod, csak az
Az emlékek végén amik számoltak a sóhajokat...
Hallom a hangod.
A reggel amikor minden semmivé foszlik.
Mi ketten sosem válhattunk eggyé.

Kagrra, - Satsuki

(Május)

A tükrön túl, csöpögő cseppek.
Aa! Oly messzi és távoli, nem tükröződöm a szemedben.
Aa! Reszketés, belemerülök az emlékekbe.
Az egyszerű hangom nem ér el hozzád, kicsúszik a kezeidből.
A könnyeim nem hullottak, míg csak rád nem gondoltam.
Kimerülve a lenyugvó nap fényében a nap szilánkokra törik.
Az egyszerű hangom nem ér el hozzád, kicsúszik a kezeidből.
A könnyeim nem hullottak, míg nem kezdtelek nézni.
Aa! Oly messzi és távoli, a szívem...
Aa! Reszketés, a szívem sír.
Az egyszerű hangom nem ér el hozzád, kicsúszik a kezeidből.
A könnyeim nem hullottak, míg nem kezdtelek nézni.
Az egyszerű hangom nem ér el hozzád...
A könnyeim nem hullottak...

YUI - Feel my soul

(Érezd a lelkem)

Belefáradtam a sírásba, nincs kihez fordulnom
Talán elbukom a sírástól, de nem tudom megállni
Ahogy rámmosolyogsz, a könnyeim
Mikor megérintik a szívem sebeit, begyógyulnak
Érzem a lelkem vigyél magaddal az utadon, yeah, biztosan mindenki
Csak egy dolgot keres
Ez nem véletlen
Ez a szerelem nem hazugság, igazad van, minden rendben
Igazad van, minden rendben ijedt kisfiú
Szeretem a hangod, mint egy suttogás
Mondom újra és újra, "Ne menj el"
Érzem a lelkem vigyél magaddal az utadon, most nem fogok hátranézni
Érezni akarom a saját kezeimmel, hogy biztos lehessek benne
Mindig az egyszerű dolgok okoznak fájdalmat
Tudni akarom az élet értelmét
Igazad van, minden rendben
Igazad van, minden rendben ijedt kisfiú
A csendességeddel, suttogott szavak, te mondod
Meg tudok mozdulni; Nem látok, de találok egy új ösvényt
Érzem a lelkem vigyél magaddal az utadon, yeah, akárhányszor küzdök
Biztos vagyok benne, hogy tovább tudok menni
Ez nem véletlen
Nem egy szokásos álom
Igazad van, minden rendben, igazad van, minden rendben
Mindig az egyszerű dolgok okoznak fájdalmat
Tudni akarom a boldogság értelmét
Igazad van, minden rendben
Igazad van, minden rendben ijedt kisfiú

2010. június 9., szerda

Sug - Butterfly Boy

(Pillangó Fiú)

Nem utállak.
Én ezt nem egészen így mondanám.
Több sietség kevesebb sebesség?? Haha
Pillanatokon belül veled leszek.
A vonat inog előre!
Viva Fusztráció yey yey
Nagyon vicces a közeljövőben
Mint egy macska nyávog: "Én is SZERETLEK téged"
Kívánom most ezalatt az ég alatt, kérek, kiáltok a környező jóért, az élet értelméért
Kivételesen megcsinálom
még ha rothadó testem fel is égeti
A sors belépési engedélye nélkül csapkodom szárnyaimat.

Szállj le rólam! Féltékeny boldogtalanság
Menj és kockáztass!! Szabadság!
Éhes éhes gazdagon színezett szárnyak,
amikért végső kétségbeesésem közepette imádkoztam,
kitartok az álmom mellett
Ah "Tekerd fel"
Kívánom, hogy ezt az égboltot ezekkel a kezekkel holnap megmarkolhassam

A dolgok amikben hiszek alkotják a valóság testét
A sors belépési engedélye nélkül csapkodom a szárnyaimat.

Dir en Grey - Kodou

(Szívdobbanás)

Szomorú arca valószínűleg elveszik holnapra
Mikor lett szemem halott(vak)?
Mi vár rám holnap, pontosan mit énekelek? hogy továbbra is él, hiába
Egyedül sírni a szobában, miközben szívverésem sikít
Nem vagy gyerek, ne bolondítsd magad
Rabja vagyok, észlelt sorsa
Egyedül vagyok, kapaszkodom a végzetbe
Nem vagy gyerek, ne bolondítsd magad
Öld meg a hangot
Hunyd le a szemed
Fulladj a sötétbe
Járd körbe
Nem függök már senkitől
Öld meg a hangot
Hunyd le a szemed
Fulladj a sötétbe
Járd körbe
Éles mellkasi hangod...
Teljes sötétség.
Végtelen eső
Végtelen seb
Végtelen hang
Végtelen dal
Végtelen szerelem
Nem tudom megállítani többé
Nem tudom kezelni többé

Irónikus ez a napsütéses ragyogó időjárás
-Jó reggelt-

Dir en Grey - Saku

(Elseje)

Hol a szerencsés jövő?
Hol van a mi szerencsénk?
Eljön a jövő?
Faszfej
Baszd meg Baszd meg
És filmszakadás
Vidám emlékek gyertek vissza
Hol a szerencsés jövő?
Hol van a mi szerencsénk?
Eljön a jövő?
Faszfej
Baszd meg Baszd meg
ÉS filmszakadás
Vidám emlékek gyertek vissza
Ha felmerül, hogy kigúnyoltak, leleplezi őket a Vörös Folyó áramlása
Mosolygós hullákból épült hegyi úton sétálsz
Ismét el nem éri, és a hangyák rajzanak a liliom körül
A Nap alatt
A népet nem lehet megváltani,
még az ember mindkét kezében ott a hamu és a néma könnyek...
Brutális a Hold és a Nap ingázása
Lezárta szemét, de még holnap felnéz
A Vörös Napra, szűkszavú kérdése és...
Faszfej
Baszd meg Baszd meg
ÉS filmszakadás
Vidám emlékek gyertek vissza

Vistlip - Black Tail

Soha nem találod meg a fodrok alatt a hölgy fekete farkát, ügyel rá
mert lásd, van, aki bekukucskál,
innen látod a lépcső alján
Álmodozol mialatt elszívsz egy cigit a Shinjuku-i állomás keleti kijáratánál
Haszontalan vagy, nem hallgatsz jól.
Nézd, a látomás elsötétül az utcán
"Valami megbocsájthatatlan dolgot tettél igaz?"
ugyanaz a haj, ugyanaz a bőr
Melyik melyik? Melyik lehet az?
*A bárban a Császári kert előtt,
a hazugságok között,
a hölgy szavai meghatnak egy jártas személyt
(mint) a szánalomraméltó hal kacsingat kerek szemeivel, hogy horogra akadt.
Közre fogja őt hátulról a Felség
a visszaúton a sétányok körül,
figyeli, hallgatja
vándorlását Shibuya-tól Douzenzaka-ig, szinte nyelvén érzi az ízét.
A hölgy vízbe fullad és elnyeli a mélységes óceán.
Részeg, és helyrehozza elkenődött sminkét.
Elnézés, had mondjak valamit: "Elmennél az utamból?"
Szédülsz, egyedül hánysz(játszol) a WC-ben
Aki visszatekint rád a tükörből, az maga a báránybőrbe bújt farkas.
Nyomorúságos hajnali 5-kor sírni a piros jelzőfényben az ALTA előtt útban hazafelé.
Álmodozol mialatt elszívsz egy cigit a Shinjuku-i állomás keleti kijáratánál
Haszontalan vagy, nem hallgatsz jól.

2010. június 3., csütörtök

Sug - Love scream party

*A korrupció korrupció
Ez egyértelműen szerelem?
Azt akarom, hogy a " fiatalság Pop Művészete"
Szeretnék kölcsönkérni ChuChu szerelmet
Óh, hol van az én édes Végzetem?
A korrupció korrupció
Ez egyértelműen szomorú?
Pszichedetikus
gyenge szíve
ChuChu
Nincs stratégiám.
Szabad vagyok és független.
Úgyhogy haljunk meg ösztönösen, yey!
Másik személynek kell lennem
Ők annyira mások
Az kell neked, hogy utáljalak.
Utállak de szeretlek
Meg akarom változtatni a szívem útját
Mivel most neked nem sikerült, akarod jobban csinálni?
Ez kudarc annak, aki szerelembe esik
*3 bájos 2 és térjünk az obszcénre
Tattaratarra( XD)
Találkozzunk kétértelműen.
de de én sze-sze-Szeretlek téged
ChuChu a civakodás szerelmesek között "Takarodj innen!"
hirtelen megkívánják egymást, szeretkezzünk
Még mindig akarod ezt, igen?
Ez a jelen, amit utálok
Szeretlek de utállak
Meg akarom változtatni a szívem útját
Még több szeretkezésre vágysz?
*Ez a diadala a szerelemnek?
Utállak de szeretlek
Meg akarom változtatni a szívem útját
mondd meg nekem, hogyan kell elfelejtenem
Nem jössz az álmomba?
Most csak te vagy az én egyetlenem
A boldogság csak egy pillanat
Még több szeretkezésre vágysz?
Kedvesem még nem haltál meg
*Ez csak kapzsiság
Trágárságot akarsz? Huh?
Ez csak kapzsiság.
Felizgulsz ha trágárságot kapsz, huh?
*Szeretnél még több jó dolgot, igaz?

Kagrra, - Uzu

(Örvény)

Megállok egyedül, felnézek az égre, hogy feltegyek egy kérdést
A lét okáról és jelentéséről ebben a világban
A születés és a halál terhe amit mindenki cipel, a bánatodhoz fordul
A virágzás illata, hervadás és pusztulás, születés és halál sokszor szertefoszlik
Amelyik pusztulása visszafordul és újra kihajt. Mit gondolsz, hová mennek az emberek?
Az elfogadott formák gyönyörűek, mert törékenyek
Mulandóbb mint egy álom, ragyogóan ég porrá
A mennyország és a Föld között, a remegő gondolatok örvényében, van valami tanulság?
A virágzás illata, hervadás és pusztulás, születés és halál sokszor szertefoszlik
Amelyik pusztulása visszafordul és újra kihajt. Mit gondolsz, hová mennek az emberek?
Nem számít meddig keressük az élet értelmét, az üdvösség Istene csak mosolyog
A virágzás illata, hervadás és pusztulás, születés és halál sokszor szertefoszlik
Amelyik pusztulása visszafordul és újra kihajt. Mit gondolsz, hová mennek az emberek?

The GazettE - Burial Applicant

(Temetést kérő)

Szia kedvesem, ölj meg gyengéden.
Az égett test nem hagy el téged.
Ha arra vársz, hogy menthetetlen legyek, legalább láttál már halált?
Vehetem úgy, hogy az akadozó légzésed színjáték?
A "nyikorgások" alatt eső áztat, nem szűnik a remegés.
Szét fogom tépni a kötelékeim a fájdalommal, amit csak az elmémmel érthetek
Halj meg értem..., nem mentheted meg.
Rossz ez? Válaszolj!
Nézz, hagyd inogni és remegni a tekinteted
Mert nincs hazugság a kicsorduló könnyekben
A kezeim...,szemeim...,elmém..., és légzésem
Mi maradt végül az elégett rohadt emlékekből
És az emlékfoszlányok amik még egy gyermeket sem tudnak megmenteni
A fénykép alárendeltjének árnyéka megbolondul. Gyűlőlet és rettegés sikolya együtt.
Látom a hámló szerelmet, Miért kell ennek a testnek ennyire rohadtnak lennie?
A sötétségben ami vörösen nevet, az áradó bolond szavak
Minden egyes sóhaj hasonló a "gyűlölethez"
A "nyikorgások" alatt eső áztat, nem szűnik a remegés.
Szét fogom tépni a kötelékeim a fájdalommal, amit csak az elmémmel érthetek
Szia kedvesem, ölj meg gyengéden.
Az égett test nem hagy el téged.
Hagyd, hogy a kívánságaim elérjék a fület, mely ismeri az újszülött hangját és a sikolyokét, a gödör mélyén
Valahogy kérlek süllyeszd őket mélyre azokban a nedves szemekben, mintha elnyelnéd őket
Mélyre...Hogy soha többé ne érinthessenek engem
És azokat a hibbant, nevetséges emlékeket
Felejts el..., nem mentheted meg
Rossz ez? Válaszolj!
Nézz, hagyd inogni és remegni a tekinteted mert nincs más, csak hazugság a kicsorduló könnyekben
A kezeim...,szemeim...,elmém..., és légzésem
Mi maradt végül az elégett rohadt emlékekből
És a szállítmány ami még egy gyermeket sem tud szeretni