2010. május 31., hétfő

D'espairsRay - Horizon

(Látóhatár)

Képes vagy érezni az új világot?
Meg kell tennünk.
El fogunk jutni a végéig.
Úgy tűnik, fájdalommal vagy terhelve. A jövő mindig ugyanolyan.
Többé nem fogod látni a jövőd, még ha az éjszakáid bánatra is vannak ítélve
Én leszek az ellátód és meg foglak változtatni, képes leszel újra sétálni.
Keresd az új világot.
Meg kell tennünk.
El fogunk jutni a végéig.
Még ha lábaink tele is vannak sebekkel, megtartjuk vágyainkat...
Még ha ez a világ viszályban is van és az erőtlenségünk szívekbe van vésve.
Keressük a fényt mert a lábaink nem adják fel.
Ez az utazás a világon túl, gyerünk
A következő kor a talajzúzóké, ez egy izgalmas út.
Ez a terület, még ismeretlen számunkra, látóhatár és csak a te színed.
Át fogunk jutni a szelen, utazzunk rajta
Többé nem fogod látni a jövőd, még ha az éjszakáid bánatra is vannak ítélve
Én leszek az ellátód és meg foglak változtatni, képes leszel újra sétálni.
Ez az utazás a világon túl, gyerünk
A következő kor a talajzúzóké, ez egy izgalmas út.
Ez a terület, még ismeretlen számunkra, látóhatár és csak a te színed.
Át fogunk jutni a szelen, utazzunk rajta.
A virág ami téged hívott nem fog elhervadni.
Képes leszel mosolyogni a végén.
Járd a saját utad.
Te és a Föld, a látóhatár, ami született.

------------
(Verzó 2. Michiyo fordítása^^')

(Horizont)

Érzed az új világot?
Meg kell tennünk
Eljutunk a végére

Úgy látom, fájdalommal vagy terhelve

Nem látod többé a jövődet
Még az éjszakáid is bánatra ítéltettek
Leszek a táplálékod, és megváltoztatlak, újra sétálhatsz

Keressük az új világot
Meg kell tennünk
Eljutunk a végére

Még ha lábunk tele is van sebekkel, továbbvisszük vágyainkat...

Még ha a világ viszályban van, és gyengeség a szívekbe vésve
Keressük a fényt, mert a lábaink nem adják fel

Ez az utazás a világon is túl, gyerünk
A következő kor az úttörőké, izgalmas utazás
Ez a világ ismeretlen számunkra, látóhatár és csak a te színed
Át fogunk jutni a szelen, utazzunk rajta

Nem látod többé a jövődet
Még az éjszakáid is bánatra ítéltettek
Leszek a táplálékod, és megváltoztatlak, újra tudsz sétálni

Ez az utazás a világon is túl, gyerünk
A következő kor az úttörőké, izgalmas utazás
Ez a világ ismeretlen számunkra, látóhatár és csak a te színed
Át fogunk jutni a szelen, utazzunk rajta

A virág, mely téged hívott, nem hervad el
A végén újra képes leszel mosolyogni
Járd a saját utad
Te és a Föld, a látóhatár, amely megszületett

D'espairsRay - Garnet

(Gránát)*

Könyörtelenül gyötörve a lázálmoktól, egy álmatlan dallam
'Ments meg a sötétségből...'
Ingadozó pulzus, gyönyör és elengedés a halálos adag hatása alatt
'Hittem benned...'
Zuhanok, imádkozom, vérzek és kiáltok...
Csalás... harapás... bűn... neheztelő hang... nincs menekvés számomra
Napok... Meg akarok halni...
Eldobom a létezésem helyenként, élni fogok...
A nehéz napjaim mikor a rohadt homokot rágom,
Nem vagyok elég a szabadulásomhoz...
Zuhanok, imádkozom, vérzek és kiáltok...
Csalás... harapás... bűn... neheztelő hang...
Bárcsak egyszerűen kijuthatnék és elmondhatnám mit gondolok...
Napok... Meg akarok halni...
Visszataszítóan meg kéne könyörülnöd rajtam
Napok... Meg akarok halni...
Ez egy sérelmekkel fedett gazos kert
Napok... Meg akarok halni...
Folytatom az erőszakot legalább míg meg nem áll, meg fogok halni
Egy hazugság azért, hogy elrejtsen egy másikat...
Zuhanok, imádkozom, vérzek és kiáltok...
Csalás... harapás... bűn... neheztelő hang...
Bárcsak egyszerűen kijuthatnék és elmondhatnám mit gondolok...
Napok... Meg akarok halni...
Elvesztettem az életutam, hová kéne mennem?
Napok... Meg akarok halni...
Ez egy sérelmekkel fedett gazos kert
Napok... Meg akarok halni...
Sírni fogok míg el nem megy a hangom, élni fogok, élni fogok...

*: mint a kő

D'espairsRay - Angeldust

(Angyalpor)

Minden fájdalmaddal halhatatlan lelkem
Minden fájdalmaddal halhatatlan lelked
A létezés üvöltése
A friss szél kettéhasítja a sötétséget
Határtalanul túlcsorduló teremtmény, gyorsuló szívdobogás
Minden fájdalmammal halhatatlan szívem
Minden fájdalmaddal halhatatlan szíved
A létezésed kiáltása
A kilátások tovább vágják a történelmet
Egy káprázatos jövő születése, együttérzés...ah
Vadonatúj napok...Vadonatúj világ...Vadonatúj napfelkelte
'Hello' Csak az utolsó színhelynek érzem...
'Hello' Csak lezuhanok veled...
A szél suttog, a hangom, részt vesz az élet értelmében
A csillagok táncolnak, az álmom egy új életet szül
Átadom ezt a kívánságot, rádbízom
Vadonatúj napok...Vadonatúj világ...Vadonatúj napfelkelte
'Hello' Csak az utolsó színhelynek érzem...
'Hello' Csak lezuhanok veled...
'Hello' Szeretni akarom ezt a világot...

YUI - Merry-go-round

(Körhinta)

Levettem a vászoncipőmet, a tömeggel szemben sétálok
Vissza tudok jönni? Mit kellett volna tennem?
Még ha a színes utcák ködösek is a haza vezető úton
Őrült szenvedély/könnyű akció, akartam, hogy bevigyél, de...
A könnyek körhintáján vagyok, elveszve a csillogásban
Csak egy csecsemő vagyok, oh! Ész
Viszlát körhinta, a szerelmem a semmiért volt
Ez az érzés körhinta
Megállok a kereszteződésnél, Nem tudok megfordulni, reménykedem
Nem tudok engedni, vissza tudok menni? A gyengédséghez
A lámpa zöldre vált és újra elindulok
Mi van? Ez minden? Azt akartam, hogy üldözz, de...
A könnyek körhintáján vagyok, elveszve a csillogásban
Csak egy csecsemő vagyok, oh! Ész
Viszlát körhinta, a szerelmem a semmiért volt
Ez az érzés körhinta
A könnyek körhintáján vagyok, a bánatom nem múlik
Én csak egy csecsemő vagyok, oh! Ész
Viszlát körhinta, ne töröld el a kívánságom
Ez az érzés körhinta

High and Mighty Color - Ichirin no hana

(Az egyetlen virág)

Te te vagy és csak te
Senki sem veheti át a helyed
Ne hervadj, egyetlen virágom
A fény nem világít meg eléggé
Egy virág vagy, ami az árnyékban nyílt ki
Gyökeret vertél oda, ahová nem akartál
És nem tudsz mozdulni
Normális, hogy kiöntöd az érzéseket, amik csöndbe tartanak odabent
Én majd elveszem az összes fájdalmad és nehézséged és mindent
Úgyhogy ne sírj, mosolyogj, egyetlen virágom
Még ha most közel is vagy a hervadáshoz
Újra ártatlannak akarlak látni
Azt akarom, hogy erős légy
Még ha el is jön az idő, mikor mindenki ellened fordul
Én majd megvédelek
Meg kéne értened, hogy nincs más
Meg kéne értened, hogy nincs legközelebb
Meg kéne értened, hogy nincs más
Meg kéne értened, hogy nincs legközelebb...
Az idő megérteti, ami meg kéne értened
Értsd meg, hogy nincs más
Te te vagy és csak te
Minden ami ide vezetett, és örökké utána
Még ha el is jön az idő, mikor mindenki ellened fordul
Én majd megvédelek
Ne hervadj, egyetlen virágom
Meg kéne értened, hogy nincs más
Meg kéne értened, hogy nincs legközelebb
Meg kéne értened, hogy nincs más
Meg kéne értened, hogy nincs legközelebb...
Értsd meg, hogy nincs más

YUI - How Crazy

(Milyen őrült)

Beteszem a hideg gitárom ebbe a ládába
Még mindig van egy csomó ember, aki figyelmen kívül hagyja
De ma csak ennyit akarok tenni, hogy minden rendben legyen
Nem tudtam hallgati a felnőttek tanácsára
Gondoltam: "Nem akarok olyan lenni, mint ti"
Lemegyek az aluljáróba a koszos farmeromban
Látom a tükörképem az ablakban
Nem változtam, ugyanazon az úton járok mint akkor
Bárcsak lenne egy kis pénzem
Milyen őrült
Hagyd abba a rólam való beszédet
Ahogy megérted
Milyen őrült
Lerohantam egy hajóról
Ami elmerült a mély óceánban
Álmok és szerelem, szerelem, szerelem
Sosem maradok ártatlan, milyen őrült
A lépcsők amik felvezetnek az állomásra
Mindig sötétek, ideges leszek tőlük
A kényelmes parkoló a napfényben
Gyerekek, akik nem tudják mit hoz a holnap
Felém intenek
Ez megmutatja, hogyan ne tegyem a jövőben
Meg akarom győzni őket, de nem jönnek a megfelelő szavak
Ez nem ilyen jó, nem ér el hozzájuk
Oh, Isten, azt hiszem ez egy kicsit igazságtalan
Milyen őrült
Hagyd abba a rólam való beszédet
Ahogy megérted
Milyen őrült
Lerohantam egy hajóról
Ami elmerült a mély óceánban
Álmok és szerelem, szerelem, szerelem
Sosem maradok ártatlan, milyen őrült
Azok a diákok próbálkoznak
De ha nincs eredménye, az elszomorítja a családjukat
Még akkor is ha azt mondod tudod, hogy kell életben maradni
Egy élettel amit oly nehéz elfogadni, baby
Mennyivel tovább fogod cipelni
Azokat az ellentmondásokkal teli érzelmeket?
Milyen őrült
Hagyd abba a rólam való beszédet
Ahogy megérted
Milyen őrült
Lerohantam egy hajóról
Ami elmerült a mély óceánban
Álmok és szerelem, szerelem, szerelem
Sosem maradok ártatlan, milyen őrült
Gyorsan felkapom
A hideg gitáromat
És egyedül éneklek újra, úgy ahogy akkor tettem

2010. május 30., vasárnap

Sadie - Swallow Rain

(Nyaldosó eső)

A számító mosolyokat elsöpörte a könnyes szél és a visszavont testhőmérséklet fagyoskodik a lelkem teljes valójában.
Csupán csak szomorú jobbom sír.
A szavak nem térnek vissza.
Fecske eső, még egyszer melletted szeretnék sírni.
Fecske Eső, azt akarom, hogy szükséged legyen rám neked, aki már nem térhet többé vissza.
Nem az én kívánságaim teljesülnek örökkön örökké?
*Ez a csendes szoba kifog száradni.
Már nem is emlékszem a hangodra.
Nincs semmi félénkség a tükörben az arc tükörképén.
Megragadtam a telefont, ami már nem csöngött.
Fecske eső, mivel sóvárgok a reggelért, amikor már nem ébredek fel.
Fecske eső, kíváncsi vagyok, miért a meg nem álló eső kedves nekem.
El akarok menekülni a valóság elől, amely soha nem vált valóra.
A szívem vak.
*Tehát mindig tőled fog függni.
Nem tudok nélküled élni, úgyhogy változtasd meg a felfogásomat.
Fecske eső, engedelmesen féltem a magányos éjszakán.
Fecske eső, nem értem sóvárgok az élet értelméért.
Egyetlen hangban bízom csupán a virágban, ami az olvadozó hó alatt borul virágba, hogy ne vesszen el.
Valószínűleg soha nem fog elmúlni, nem jut el, nem képes megvédeni, biztos soha többé.
*Sötétség:

Hány bűnöst akasztanak ma este a vörös Hold alatt?
Milyen mély lesz az erkölcsi fertő, ami a bőr alá eszi magát, vagy nem számít?
A kígyó végig kúszik a lepedőn és bejut az anya méhbe.
Olyan akár a Yoshino cseresznyefa virága, ami szomorúan táncol.
A bemocskolódott Hold az, ami elvégzi, a hányás este kezdődik.
Hát nem emlékszel?
*Az ájulás színe... az este kezdetét veszi és az emberek félni kezdenek.
A gránát alma színe... fullánkja a pöcsnek.
Hány eltitkolt koraszülött akasztása van ma este a vörös Hold alatt?
Véres Baba és Áldozat:
Nem emlékszel?
Az aranysárga színe... a pók csípésének lenni.
A könnyek színe... visszaemlékezni.
Az ájulás színe... az este kezdetét veszi és az emberek félni kezdenek.
A gránátalma színe...
*az este kezdetét veszi és az emberek félni kezdenek.

A gránátalma színe... a farok méregfoga és eltűnni messze.Előjel:

Minden hamis köztünk.
Még mindig téged használlak.
Még mindig nem veszel semmit sem észre.
A mi negatív szerelmünk megfagyott.
A néma meg a néma szerelem ad csendes kényelmetlenséget, némaságot nekem, a néma szerelem, hagyjuk a néma sebet.
Te vagy nekem a 18. lány.
*El se tudod képzelni milyen is vagyok valójában.
Nem veszed észre a kedvességem mögött bujkáló fagyos szerelmet.
A csendes meg a csendes szerelem, csendesen eltitkolva a csendes nekem a csendes szerelemben, csendesen.
Nem tudunk változni.
Nem tudunk visszatérni.
Ez a néma szerelem halkan, csendben.
Ketten vagyunk belegabalyodva, a néma szív a nyugodt szívvel, a penge a szívem felé mutat.
A néma szív a nyugodt szívvel, még ha a szívem vándorol is.
Nem tudunk változni.
Nem tudunk visszatérni.
Ez a néma szerelem
Csendben, halkan, ami köztünk van kusza.
Nem tudunk változni.
Nem tudunk visszatérni.
Ez a néma szerelem, halkan, csendben, ami köztünk van kusza.
"Nem érzek semmit amikor az arcodat nézem. Akkor most megcsaltalak. Ezt össze se lehet hasonlítani azzal, amit a múltban tettem."
Azt mondtad: "Találtam rólad valamit, de most boldog vagyok, hogy veled lehetek."
A végéig megtartottalak.Soha nem fogod megtudni, hogy ez az utolsó alkalom.

YUI - Tomorrow's Way

(A holnap útja)

Le akarom rombolni a pillanatot
Meg akarom ragadni a pillanatot
Nem értem magam
Képtelen vagyok végigcsinálni
Akárhányszor megpróbálok elrejtőzni egy ismeretlen városban
Csak arra gondolok, ahogy a jelen kiszáll az ablakomon
El akarok rohanni az indítékaim elől
De mielőtt meg tudnám tenni, elérnek a kifogásaim
Ha követem az összetört emlékeim
Vissza tudok menni abba az időbe
Mint egy fiú egy nap
Arra születtem, hogy alkalmazkodjak
Az univerzum amit elképzeltem gyerekként
Egy csecsemő vagyok, sírni akarok
A fájdalom ami ezt teszi
Nagyon jó
Az élet egy harc?
Amikor nem segíthetünk, akár győzünk, akár vesztünk
Ennyit tudok
A szívem kitör az irányítás alól a holnap felé rohanva
A sokktól, amitől sírni akarok
Sima életet akarok élni
Csak sima életet akarok élni
Mint az a fiú azon a napon
Arra születtem, hogy alkalmazkodjak
Az univerzum amit elképzeltem gyerekként
Egy csecsemő vagyok, sírni akarok
A fájdalom ami ezt teszi
Nagyon jó
Nem akarok felbukni senki szavain
Nem akarok tévúton járni
Holnap is biztos ragyogni fog
Nem baj, ha nem tudok visszamenni a gyerekkoromba
Félek a holnaptól
De egy úton állok, nem mehetek vissza
Arra születtem, hogy alkalmazkodjak
Az univerzum amit elképzeltem gyerekként
Egy csecsemő vagyok, sírni akarok
A fájdalom ami ezt teszi
Nagyon jó

2010. május 23., vasárnap

Dir en Grey - Cube

(Kocka)

Mama leejtettem a cukrot. Mama kaphatok még egyet?
Hé bátyus! gyere és próbálj csak ki, és jelölj meg
napok, amiket játékkal töltöttem Gion-ban
minden egyes nap... minden egyes éjszaka oda-vissza ringatott
egy altatódallal néztem elébe az Új Holdnak
Úgy nézel ki, mint egy japán baba,
változatlan színjátékkal
Hunyd le enyhén a szemed,
melletted vagyok
menj aludni, menj egy kicsit aludni
Most a halott anyámra gondolok
a képmása egybefonódik ezekkel a gyermekekkel,
gyerünk játszunk újra egy 'koto-t'
Előre-hátra, fordulni, hintázni és összeomlani.
Előre-hátra, fordulni, hintázni és összeomlani.
Előre-hátra, fordulni, hangot kiadni.
Anyám és én, és az én új kapcsolatom
Gondolkodás nélkül a kezemet a nyakadra fonom
Te nem mondasz és nem teszel semmit,
eléneklem az utolsó altatódalt, mikor rám mosolyogsz
csodálom, hogy beléd szerettem,
lehetetlen Szerelem
Tedd parányi kezeidet, tegyük együtt
kéz a kézben...
egy lehetetlen álom
Hulla és Szerelem.
Előre-hátra, fordulni, hintázni és összeomlani.
Előre-hátra, fordulni, hintázni és összeomlani.
Előre-hátra, fordulni, hangot kiadni.
Anya és én, és az én új kapcsolatom
Anya és én, és az én új kapcsolatom
Anya és én, és az én új kapcsolatom.

the GazettE - Dim Scene

(Komor táj)

A fény, amely kettészakítja az eget, a földre hullik
az álom egy csecsemő, aki a gyászoló hangokat keresi
egy lángra lobbant hazugság volt, amit túl gyakran lett kiszínezve, mint egy éjjeli lepke aki beleszeretett a pillangó szárnyába
a szerelem mögött megfullad a bánat
bámészkodók, akik kinyújtják a kezüket a holt test felé
egy öreg hölgy, aki a holnapon nevet, ez aljas
valahogy ez az amit szeretnék hogy legyen

mindenhol céltalan fájdalom a környezetemben
behunyom a szeme, de felvilágosítalak, a vers nem tudja begyógyítani a sebeimet
ami már kihunyt virágzásnak indult az egész falon akárhányszor valaki feledést kért
a versem ami elégett, több mint egy veszteség, megfulladt a sötétség alján
mindenhol céltalan fájdalom a környezetemben
behunyom a szeme, de felvilágosítalak, a vers nem tudja begyógyítani a sebeimet
ami már kihunyt virágzásnak indult az egész falon akárhányszor valaki feledést kért
a versem ami elégett, több mint egy veszteség, megfulladt a sötétség alján

the GazettE - Namaatatakai Ame Tozaratsuita Jounetsu

(Langyos eső és durván érzett szenvedély)

nem tudom elfelejteni a festői tájat, amely összeomlott
megdörzsölöm remegő lábaimat, miközben várok rád, bizonyára nem fogsz nekem megbocsátani
Aligha kell hallanom az eső hangját, ez a hang már megállt a szemem előtt
*Csak te, csak te
Nem akarok még egy titkot. viszont szeretném ha megéretenéd
csak egyszer hunyd le a szemeidet, mikor a hazugság fájdalma zavar és ölelj át
*tartsd meg ezt, ha nincs hazugság abban a kézben együtt a késsel a zsebemben "szökjünk meg együtt"
éneklek a soha véget nem érő esőben ragaszkodom a pólómhoz, nem fog eltűnni
eső gyorsan mosd el ezt a rozsdás és büdös bűnt és bűnt és bűnt
*kedvesem...a féltékenység, ami mindig követ téged fog elkapni
szerinted az hangolt le engem, hogy én vagyok az egyetlen a szívedben?
még nem emeltem fel az esernyőt és nem fogyott el a lélegzetem
mikor megtaláltam azt, aki keresett engem
nagyon boldog voltam, csak most olyan...
azután azt vártam, hogy nem is váltunk szót egymással
miközben hallgattuk az aszfalt keringését és az esőt, átöleltük

egymást
*megtévesztett a túlcsorduló szenvedély mert beleakartam fulladni az édes csókba
azokat a finom kezeidet is elárasztotta a szelíd szenvedély, magunk mögött hagyva azokat az ígéretek, amiket a múltban tettünk
hullámzom a kezemmel a vörös szirénák felé
viszlát! én nem voltam szerelmes abba az emberbe

*viszlát neled is, aki messze ment
hiszek abban, aki utoljára voltál, aki megmaradt durván a nyelvem hegyén
mert amikor legközelebb találkozom ezekkel a szemekkel az "eső" esni fog és én feléd fogok emelni egy esernyőt

2010. május 10., hétfő

Deluhi - Vivid Place

(Élénk hely)

A sárga homok szétterül az üresség alatt, madarak akik elvesztették színüket fölötte keringenek
Kiszáradt szárnycsapások visszhangzanak a Földre fénytelenül, ez egy végtelen kalitka
Minden amire vágyom, hogy szabaduljak a világomból
Sosem akartam azt érezni, ahogy azon a napon
Kérlek vigyél egy olyan helyre amit szeretek
Kérlek vigyél végig az úton
Szabadulni fogok a színtelenségből és a szárnyaim messze visznek
A magányos szemeimben a megszabadulás városa van
A szárnyaim elvisznek majd, ki a napfényre
Ha átjutok az éj sötétjén, egy szivárvány színű világ vár
Az életem elérte a sárga homok alját, köszönt egy reggelt ahol semmi sem ébred
A horizont alszik, beleolvad a nyugalomba: ez egy örök sír
Minden amire vágyom, hogy szabaduljak a világomból
Sosem akartam azt érezni, ahogy azon a napon
Kérlek vigyél egy olyan helyre amit szeretek
Kérlek vigyél végig az úton
Szabadulni fogok a színtelenségből és a szárnyaim messze visznek
A magányos szemeimben a megszabadulás városa van
A szárnyaim elvisznek majd, ki a napfényre
Ha átjutok az éj sötétjén, egy szivárvány színű világ vár
Minden amire vágyom, hogy szabaduljak a világomból
Sosem akartam azt érezni, ahogy azon a napon
Kérlek vigyél egy olyan helyre amit szeretek
Kérlek vigyél végig az úton
Szabadulni fogok a színtelenségből és a szárnyaim messze visznek
Ha átjutok az éj sötétjén, egy szivárvány színű világ vár
Tudom, látni fogok szennyes egeket is, tele szép vágyakkal
De sosem feledem azt a fénysugarat ahogy átragyog a felhőkön
Mikor az ég le lett festve szomorú színekkel
A boldogság nehezen megtalálható
Fogd a szürke madárkalitkát ami őrültté teszi a jövőd
Törd össze, és szállj messzire
...egy új végtelen nap felé

Deluhi - F.T.O

Elrejtőztél a szívedben
A börtönödet te magad építetted
Minden elveszett
Ne mondd, hogy vége

Lépj ide hozzám
Várni fogok arra, hogy segíthessek kijutni a barlangodból
Rombold le
Senki sem tud segíteni rajtad, mert még mindig bezárkózol a kagylódba

Szomorúság
Nem halványul a szívedben
Fell kell állnod, hogy túléld
Magány
Nem halványul a szívedben
A harcod sosem ér véget vagy nem rejtőzhetsz a bőrödben

F.T.O
Harcolj az igazadért
F.T.O
Harcolj a szabadságodért
Rombold le, de a harc tart
Vágja földhöz a fájdalom, Kiáltsanak a testek
Felemelkedés!

A cím: Forget the others, azaz Felejtsd el a többit!